Minden reggel, miután elmegyek, elválasztod a gyereket a melledtől, kihúzod a falból a háztartási gépeket, elhallgatsz, felhangosítod a zenét. Minden érkezőnek adsz egy papucsot, a virágaidra is így teszed a cserepet, nehogy gyökeret eresszenek valahol. Vendégeket fogadsz, s ők, mintha frissen lenne festve minden, rajtad kívül nem érnek hozzá semmihez. Pedig mindent megteszel, hogy otthon … Bővebben: Izsó Zita: Irodalom és tér 2. / Vendégség