Korpa Tamás: Irodalom és koordináták 2.

48°63’12.16″N 20°77’26.86″E

a kettős látásnál nem ismerek szívszorítóbb csapdát.

mikor a megkezdett ölelés nem a másikban ér véget.

hanem valaki befejezetlenben, aki nincs is.

akin csupán átbukfencezel

az elliptikus lapály rideg növényei közé.

Hradisko vrch (770 m)

a parkinson-kóros fánál nem ismerek szívszorítóbb csapdát.

az ágak álmatlan reszketésénél.

mikor még egyszer elkezdődhetne, ami elmúlt, alomb, alomb.

még egyszer, ami hátra van, előtte,

mintakkor. mintakkor egy levél eloldásában, maholnap. egy levél,

amit tart, ami terheli, amíg tart, ami tereli, ejti, engedi el.

behorpadva, ragacsosan zörögve földet ér a fennsík hideg padlóján.

begubancolódva, dérütötten összegyűrve ejti el.

mintha vedlene, egyre gyorsabban: s leszáradna róla ez a reszketés, de nem.

ami elmúlt, még egyszer hátra van.

ami következik, rázuhan arra.

minden levelétől reszket a parkinson-kóros fa.

eldurrannakarügyekkipakolalombnassolazavar.

nassolazavar.