Nyírfa a parkolóban Áll a zöld hajú kurva fehér neccharisnyában az üres útszéli parkolóban, egy nyírfa gyér lombja a fényben, mindig szerettem megsimogatni a nyírfák papírként hámló kérgét, fel-alá csúsztatni a tenyeremet az izmos, gömbölyű idomokon, megtorlódott a gépkocsisor előttünk, régóta lépésben haladunk, van időm tetőtől talpig végigmérni, miközben már-már elegánsan rám villantja a nyelve … Bővebben: Markó Béla: Nyírfa a parkolóban; Kráter (versek)