(versek, Merva Attila fordításai) 6:66 Hányszor ébredtem már egy neked szánt csokor rózsával a kezemben. Fél lábbal az álom előszobájában szeretkeztem veled. Majd újra elaludtam. Ám a megírt vers az éjjeliszekrényen feküdt. Az álombéli hazaárulást előléptetéssel díjazzák. Nemzetek mint egymással szemben elvetett kockák, tripla hatos, majd sokáig semmi, csak a számjegyek pörgése a bankszámlán. Régóta … Bővebben: Michal Habaj: 6:66; Reintegráció