Dunyha alól Álmomban beteg apámba kapaszkodom, fel s alá sétálunk az ismeretlen temetőben, minden rokon sírjánál meg-megállunk, elmormolva az imát, üdvözölve az élőket, arrébb egy frissen kiásott sírgödörhöz érünk, anyám két lánytestvérével, nem értem, mit keresnek ott, azon veszem észre magamat, az apám eltűnt, az apám sehol, hiába is keresném, meg sose találnám, hát felébredek, … Bővebben: Fellinger Károly: Dunyha alól; Manipuláció; Önarckép; Teremin (versek)