I. Esténként láttam őket, eleven arcukat, boltból, hivatalból jöttek, öreg házak alatt, biccentettem vagy szóltam süket, kimért szavakkal, vagy társalgásba fogtam süket, kimért szavakkal, s már járt is a fejemben róluk gunyoros célzás, melyet baráti körben, a klubban elért egy s más, hisz ők is, én is, hittem, csak hordjuk bohócruhánkat: elváltozott végképp minden: iszonyú … Bővebben: W. B. Yeats: 1916 húsvétja (vers, Szili József fordítása)