Iii. Ez a pillanat a legfontosabb. Úgy szeretett gondolni rá, mint finom, intim terepmunkára, alapkőletételre, aknaelásásra vagy megfelelő mozdulatokra megfelelő testtájékokon. Szerette az alapozó munkát, elvetni valami magjait, közben akár meg is feledkezni róluk, mindig csak az adott pillanatra koncentrálni, majd mikor beérik, kellemes, jóleső meglepettséggel learatni munkája gyümölcsét. Mint amikor az ember szándékosan ottfelejt … Bővebben: Nyerges Gábor Ádám: Mikor a rónán pacsirta dalol (regényrészlet)