Van otthon egy fajtiszta juhászkutyám. Amikor olvasok, a szemközti fotelben üldögél, méltóságteljesen, mint egy királyportré, és azt figyeli, hol tartok a könyvben. Tudja, hogy csak a regények érdekelnek, és ez alapján számolja ki, mikor jön el az ő ideje. Ha látja, hogy a könyv lassan véget ér, lecsap rá. Mindig az utolsó néhány oldalt semmisíti … Bővebben: Papp-Zakor Ilka: Irodalom és kutyák I. / A miheztartás vége