1813-ban Szemere Pál a Remény című szonettjét szétküldte levelezőpartnereinek, hogy megtudja véleményüket új művéről. A tudakolózásnak azonban meglehetősen furcsa módját választotta, mert többek között Kazinczynak Kölcsey műveként, míg Kölcseynek Helmeczy Mihály alkotásaként továbbította versét. Ugyanarról a műről mind a ketten teljesen eltérő véleményt alkottak, ami az esztétikai ítélet szubjektivitásával szembesítette Kölcseyt. 2 Ezen felismerés következtében kritikusi kijelentéseivel … Bővebben: Fekete Norbert: Kölcsey Ferenc névhasználatának ismeretelméleti háttere (tanulmány)