Szabó Lőrinc nyomán Nem kérek tőled semmi mást… Jó itt nekem a sárga villamoson, ahogy a baljós végállomás felé hangtalanul oson. A sötét embermasszából, mint egy sejtelem jelensz meg. Idegen arcok halmazából, égen-földön csak téged kereslek. S amikor feltűnsz, ködös folyóparton, lángok között, emlékben, vonaton, áldott imákban, utcatáblákon: haza érkezem. E vonalon hat megálló van: … Bővebben: Kolumbán Adrienn: Elengedtelek egészen