Űrnapló 1. (Vákuum) Mint a legháborítatlanabb vizek partján, olyan itt, és olyan csönd van, amilyen csak az atomok rejtett mélyén zubog. Minél távolabbra néztem, az emberek annál kisebbnek látszottak, láttam, így tűnnek el a dolgok a felejtés gyomrában is, visszhang nélkül süllyednek el, vélt vétkek és valós tévedések rántják magukkal a világot is bele. Sosem … Bővebben: Sebők György: Űrnapló; Varjak