A halált túléli a szégyen! Négy óránál indul, tizenegy felé tart, de hétnél csapódik a falnak. Mint megannyi hasonlat, ha ívet rajzol, de a sorsa végezetül az alsóbb szférák egyikébe helyezi. Nincs mit hezitálni, a pálya alkotja a rendeltetését e fölött, szerephez mindössze a végén jut a nyállal kevert turha. Múltja van, meseszövése és nem … Bővebben: Géczi János: Köpés. És a zaja