Erik nem az apum, én azért csak annak hívom, mert nagyon örül neki, ha van mit innia.  És most van, anyunak is ad belőle. Az asztalnál ülnek, a cigifüsttől alig látják egymást. Mi hárman osztozunk a tesóimmal a sezlonon. Öcsém már egy ideje alszik a fal és köztem, a nyála a nyakamat csikizi. Nővérem úgy tesz, … Bővebben: Seres Róbert: Aputól szeretettel (próza)