Závada Péter Roncs szélárnyékban című kötetéről (kritika) Belső világunk tágulása által nemcsak mi vetülünk ki a környezetünkre, de ezzel párhuzamosan a külvilág (a természet elemei, egy tárgy és funkciói, a kimondott vagy leírt szavak, a Másik maga) is belénk szivárog „mintha mindig is összetartoztak volna” (56). Ez a súlytalan mozgás kerül színpadi megvilágításba Závada Péter tavaly megjelent … Bővebben: Mellár Dávid: A térbevetettség érzete