Hanna menne Hanna nem iszik velem, versem nem érdekli, sorozatfilmekre kattan, Hanna egy üres senki; ágyban tökmagozik, ágyban telefonál, száraz időben locsog, minden lében kanál. Hanna, én téged doblak, Hanna, én téged teszlek! Hisztériád naponként elég volt keresztnek! Csomagolhatsz, nekem nem lenne nagy bánat: ha szemrebbenés nélkül szednéd a sátorfádat! Hanna csak ámul-bámul, fejét csavargatja, … Bővebben: Pálffy Tamás Szabolcs: Hana menne; Márta marad