Ahogy Sztyepán Trofimovics felébredt a jeges padlón, gyorsan megértette, hogy minden elveszett. Elveszett és végérvényesen. Nyilván megsérülhetett, mikor belökték a cella ajtaján, mert erősen zúgott a feje és a halántéka környékén kellemetlen szúrást érzett. Semmire sem emlékezett. Agyrázkódásnak tűnt. Hányingere volt és ájulás környékezte. A csempe hidege sem tudta sokáig eszméleténél tartani. Néhány másodperc után … Bővebben: Daniel Majling: Az élet igenlése