Onnan néznek Visszatérés az obszervatórium ülésére, felkerekedik a bolygó, lejátssza örök mozgását. Rajta valakit éppen körüldúdol az erő, de nehezen lépdel, majd megáll. Valaki leül mellé egy teára, kettőre maradnak mások, de a szívhangok egyszer csak olyan beszédesek, az átlátszatlan testek árnyékai érintésekre vetülnek. Gyorsan széttörik térdükön, mi a figyelemből kinőtt. Ott viszi ki-ki a … Bővebben: Sokacz Anita: Onnan néznek; Porcelán, este