Szomor Mercédesz: Burjánzás

Hommage À Lingua Ignota

feje tetejéről csüngő fürtös virágzat
aránytalan csendélet
semmilyen és giccses
aranymetszés a mellei alatt
egy vágás a völgyekért amelyben eltűnik
vér sperma és arany
egy a dombokért amik jelentéktelenek
a térképeken
egy középen kettéhasítva a bimbót ahol kígyók
egy ami a kiherélt krisztus sebe
gyönyörű tündöklő lándzsa
ecetszag
sípoló tüdő
a köldöke felett sorban a csíkok
mint hajnali zsalugáterek között beszűrődő fény
a kinti világ láthatatlan
összezáródó szirmok a tekervényeken
a fénytelen koponya boltíve alatt
és a mikrofonból a kábelhurok
fokozatosan szorul