Ez a hegytető az egyetlen pont, az egyetlen magaslat, ahonnan a város nem önmagára tekint vissza tetszelegve, hanem valahová el… Eltekint önmagától. A városhoz tartozik, de azon kívülre néz. Hátat fordít neki, egy meredek lejtőre szegezi a tekintetét. Kövesd a szemeddel: múlt századi épületek, ős-fenyők ritkásan, kanyargós __ösvények. Ismerős tájék. Nem először jársz itt. Nézz … Bővebben: Komor Marcell: Köd előtted