(A selmeci különös hölgy legendáriumából)  Lojzi bácsi délután szunyókál, ilyenkor egyedül vagyok a pult mögött. Négyig nemigen nyitja rám senki az ajtót, előveszem a kapcsos könyvem, elolvasom az utolsó oldalt. Lobogó sörényű felhőlovak nyargalnak a Frauenberg fölött, a legutolsó hátrafordítja a fejét. Látja a nyomában fújtató sárkányt, ormótlanul csapkodó szárnyait, az orrlikaiból kicsapó lángnyelvek már-már … Bővebben: N. Tóth Anikó: Görögbíbor, némaszürke