Borsos Zoltán: 04931 UNTITLED     A kalapács árnyéka   A Fiumei úti sírkertben álló japánakác és köztem kibontakozó viszonyra talán joggal gondolok lángoló pamutlabdaként. Afféle tartályként, melyben a pamutot sosem a valódi tűz perzseli, csupán tulajdonságaik élik föl egymást, súlytalanságot a törvénytelen izzás, szapora lobogás a tömött bolyhokat. Látod, különállunk a fával, így bármikor … Bővebben: Závada Péter verse