Gion Nándor     Mióta gyerek- és ifjúsági irodalommal foglalkozom, sokat gondolkodom a felnőttségen. Ezekben a szövegekben a felnőttek ugyanis legtöbbször nevetségesek, sajnálatra méltók vagy egyszerűen csak jelentéktelenek. Mintha valamiféle értékhiányos állapotban élnének a gyerekekhez képest – és ez minden bizonnyal így is van. „Mert a gyerekek felnőtté válnak, a szemük megromlik, és többé már … Bővebben: A kéményseprő arca – esszé Gion Nándor Engem nem úgy hívnak című kötetéről