Forgács Miklós versei

Forgács Miklós versei

pinkbutterfly felvétele

 

Kezdő bestiák

(részletek)

 

1.
azt sziszegi a vízisikló röhögve:
a szépség nagyon szomorú

6.
kovakőízű a róka nyelve
mohón szikrázik a vágy

7.
ha láthatatlan, akkor gondolat,
így számol le félelmével egy csiga

8.
arra készültem, ami nem történt meg,
de ami lett, az kutyahűségből készült

9.
bogarak és deguk,
sosem érthetik meg egymást,
mert különböző életekkel játszik
az annyiféleképpen rágott idő

12.
a hangya biztos benne, hogy ki ő,
és egyszer csak nem tudja, mit akar

13.
ez a szőlőszem megmoccant,
de én százlábú vagyok

14.
kukoricakonzerv illata juttatta eszembe,
hogy mennyire esendő a konyhapulton
heverő disznóhúson elbambuló légy,
gondolta a jócskán túlsúlyos tengerimalac

20.
az időutazás olyan, mint amikor behunyom a szemem,
mélázott el a tettre kész kaméleon,
mert sosem tudhatom, én nyitom-e ki mind a kettőt

21.
kérlek, sose dicsérj meg – nézett a hattyú a vadrucára
pedig nekem nagyon jólesne – ijedt meg a vadruca
pont azt keresem, miben különbözünk – bukott le elégedetten a hattyú

23.
elismerem, bohókás gondolat volt azt feltételezni,
hogy a nyolcadik emeleten ismerősebbek a kádak,
szabadkozott a csempén vadul cikázó ászkaráknak a krokodil

24.
én hajlamos vagyok összekeverni a szerelmet és a szexet,
sóhajtozott élvetegen a pézsmapatkány
az a jó, hogy nem kell messzire menned,
simult hozzá egy hatalmas harcsa

26.
ne zokogj – mordult a cinkére a feketerigó
de legalább észrevettél – pityergett a cinke tovább

28.
szúnyoginvázió –
ijesztgette egy falat hagymás vér
a másik falatot

29.
a bárányok üde apró foltok
a látkép erőtől duzzadó távlatában,
de akkor én miért érzem magam
tarkovszkij csepűrágójának,
éppen mikor gyarló arca
betölti az egész vásznat

30.
mi a titkod? –
szólította meg az unka
egy hónap után a békalencsét

33.
miért kapjuk föl a fejünket,
ha ragadozómadarat látunk? – rebegte a gólya
és miért cincogjuk megbabonázva,
gyönyörű? – artikulált a gólya csőrében meditáló pocok

34.
te pingvin vagy? –
kérdezte csak úgy bele a világba a hőscincér
igen – válaszolta egész közelről a pingvin –
csak aluszékony
akkor neked suttog altatót a lakótelep –
nyugodott meg a hőscincér,
akit az urbánetológia
és a szociokriptográfia
egyformán érdekelt

35.
a szarvasbogarak számára nagyon fontos a morál,
és persze a létezés etikája, ezért olyan föltűnőek –
morfondírozott egy szépirodalmi jellegű,
gondosan megfogalmazott példány

36.
imádom az esőszagot – prüszköli a ló a denevérnek,
ám csak azért, hogy úgy-ahogy leplezze
hideglelős undorát
a denevér az esőcseppeket érti inkább

37.
ez félreértés – sikítja a pillangó,
és mikor felébred, érzi, az az igazi félreértés,
hogy tudja, nincs több sikolya.

38.
toprongy – vetette oda foghegyről a varangy
l’amour – rebegte elhalón a lukas lavór

 

Megjelent az Irodalmi Szemle 2022/11-es lapszámában.

 

 

Forgács Miklós (1973, Léva)

Költő, dramaturg, rendező. Latex búslakodó című verseskötete 2019-ben jelent meg.