(Séta Pozsonyban Négyünkkel) Pozsony napfényes utcáit róva, épp délidőn, ütött az óra a templomban, hol régmúlt királyaink fejére korona került, az ég akkoron a Szent Haza fölött kiderült, a bajok árja később jött a történelem változó hullámainak hátán, ezt éreztem a kockakövezett pozsonyi járdán, amikor épp seregnyi ember közeledett, középkori jelmezt öltve a főúri paloták … Bővebben: Mohai V. Lajos: Hogy ott voltunk, kigondolni se lehetett volna jobban (Séta Pozsonyban Négyünkkel); A költő helyzetéről Tőzsér Árpádnak (versek)