Hámlik a vakolat a bányaigazgatóságról, hemzseg az ablakokon kidobált bútorok maradványain. Az apró, szürkés testek, akár a férgek, ellepik az épület bejárata előtti fémkeretes virágágyásokat, és  felhalmozódnak a parkolóhoz vezető betonnyelv barázdáiban. Előkaparja őket a szél, hogy behintse velük a kibelezett járművek mögötti erdőt. A mállott anyagból hamuszínű köd keletkezik, amely habarcsként köti meg a … Bővebben: Juhász Tibor: Behúzás V. – Társulás