Marko Slavkovic felvétele Látatlan Mégse megyek, mondom anyámnak, és kinyomom a telefont. A kijelzőn egy pillanatra felvillan, hogy 07:03, majd elsötétül. Egész éjjel fent voltam, nem vaciláltam, csak vártam. Már akkor eldöntöttem az egészet, amikor az ablakból figyeltem a mentősöket, ahogy betettek tolószékestül az autóba, bevágták az ajtót, majd ők is beszálltak, és elhajtottak, hogy … Bővebben: Szegő Márton prózája
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba