֍ Csókolom. Nem találom az utat hazafelé.1 Elvesztettem a fonalat, elvesztettem az egészet, már csak a részletek sejlenek. Elveszve a törmelékekben. Mintha golyószóró ontaná a lövedéket, röpködnek a betűk, hömpölyögnek a szavak. Értelmüket vesztették. Csapódnak bele a falba, a húsba. Roncsolnak, tapadnak. A nyelv roncsai után a széthullott valóság csonkjai. Rohanok hazafelé. Nem találom az utat. … Bővebben: Fenyvesi Ottó: Lírai bűbáj (prózaversek)