Arnold Eszter felvétele Tótenger Nem tudom, hányadik szelet csokitortát ettem, de már kezdtem émelyegni. Hátradőltem a széken, szünetet tartottam. Untam anyáékat. Untam, ahogy egymással viselkedtek, azt meg főleg, ahogy Árpi velem próbált haverkodni. Szevasz, kiskrapek, mindig így köszönt, aztán kérdezett valami viccesnek szánt bénaságot, miközben barackot nyomott a fejemre. Ezt csak a gyerekeknek szokták, … Bővebben: Borcsa Imola novellája
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt az URL címet a WordPress honlapba
A beágyazáshoz másoljuk és illesszük ezt a kódot a honlapunkba