Hangulat-est: három szomorú hangú, szép leány a Rohamban
Budapest, Roham bár, 2014. november 25.
Mindig azok a pillanatok a legstresszesebbek, amikor kis döntéseket kell meghoznom. Melyik útvonalon menjek iskolába, melyik oldalra...Budapest, Roham bár, 2014. november 25.
Mindig azok a pillanatok a legstresszesebbek, amikor kis döntéseket kell meghoznom. Melyik útvonalon menjek iskolába, melyik oldalra...Nicsak, hát itt vagy, mondja az Öregember
Megelőztelek, mondja
Jobban ismerem az utat, mint te, mondja
Rövidebb úton jöttem, mondja
2014. december 20-án 18:00 órai kezdettel kerül sor Papp-Für János Árnyékapa című szerzői estjére a hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ színháztermében. Közreműködik: Bezerédi Zoltán. Az estet moderálja és a szerzővel beszélget...
Jon Fosse prózai művei – Melankólia, Álmatlanság, Reggel és este
Jon Fosse világa megdöbbentő. Nem melankolikusak és nem depresszívek a művei, nem igaz, hogy ő a mai Ibsen. Nem igaz rá semmilyen kategória. Művei...
Hirtelen meglepő táj közepén találtuk magunkat: világító, fehér homokdűnék minden oldalról, az óriási szabad ég alatt tekergődző apró, szél tépte fácskák. Boldogan kaptunk levegő után, mintha túlságosan hosszú időt töltöttünk volna a víz...
Az Irodalmi Szemle idei két utolsó bemutatójára ezen a héten kerül sor. BUDAPESTEN Időpont: 2014. december 9., 18:30 Helyszín: Roham bár (Dohány u. 22) Témák: Elnyomások és felszabadulások, Sarki fény Vendégek: Pataky Adrienn irodalomtörténész...
Hallja a többieket odalent, Janus még nem indult el. Tőle fönt a szobában már elköszönt, és most anyának int búcsút az ajtóban. Végül csönd lesz, attól eltekintve, hogy bátyja a folyosó túloldalán megnyitja a zuhanyt. Sült fasírt zsíros szaga...
Egyik reggel férj és feleség ismét a reggelizőasztalnál ült, mindketten hiányos öltözékben, papuccsal a lábukon. A nő haját vékony szír selyemkendő fogta be szorosan, amely fedetlenül hagyta a füleit és kihangsúlyozta elálló fülkagylóit...
Északon az egyik erdőben, egy borókafenyő alsó ágán üldögélt egy holló. Ugyanez alatt a fa alatt üldögélt egy róka. Hó fedte be a földet, a fák koronáit és az ágakat, a tél korán érkezett ezen a télen, fagy és tél, s velük ínség, éhezés és...
[Évtizedek múltán…][Vuosikymmenten kuluttua…]
Évtizedek múltán találok rá
a fiók alján egy ceruzára,
melyet még apám hegyezett ki.
„Milyen kategóriába is tartoztam valójában?”1 – teszi fel magának a kérdést a saját költői indulását megelőző éveket, inspirációkat felidézve a finn költőnő, Mirkka Rekola.