Utálom az inkvizítorokat – ezeknek mindig igazuk van, kíméletlen, szelíd igazságuk ormairól küldik vissza Jézust oda, ahonnan érkezett, tudják, az ember úgysem változik meg, nem jámborság, empátia, hit kell neki, ezekről csak jóllakottan...
Ez a hegytető az egyetlen pont, az egyetlen magaslat, ahonnan a város nem önmagára tekint vissza tetszelegve, hanem valahová el… Eltekint önmagától. A városhoz tartozik, de azon kívülre néz. Hátat fordít neki, egy meredek lejtőre szegezi a...
Gyütt szembe a bíka, ís asztá valamej szót brekkent, mondok níki, anyád hugy van, nem kívánt rosszat, csak jó reggelt. Szivembe szemít van, oda vittem, lelkemböl este, s utána pottyant nímej nedv, vacsorakor, pont a kölesbe. Alkonyú vidíkem...
Összekarcolt csont vagyok, elszíneződés a hártyás bőr felszínén, megfolyás egy magára maradt test alatt, amely most, ahogy húsában lárvák tobzódnak, kiokádja az eddig benne tenyésző légiót. Vagyok a dolgok bánata, temetési menet kajla vázlata...
Valóban Valóban, egykor politizáltunk És gyűlöltük a másikban azt, ami Nem olyan, mint önmagunk. Csak A patriótizmusunk a közös. Ma Mellékes minden. Hozzá tartozik ez is, az is, Miként a soreleji nagybetű. A tripla rím S a felláció. Hogy nincs...
A legvalódibbja neki a legálabb, a „parti nagy lajos”! Héja van fenékig. Amit az áljai összevalódítnak, mért nem illegális, csak a sittlerakás? akárhányat használ, mint P. Zs.-t a gólya, lelki értelemben. Versem remegő térd, vetkezzen-e nem-e...
Pillangók A pillangót feltűzni nem nagy ügy, és nem nagy távlat. A hímpor az ujjadra elmosódott szivárványt fest: látszik is, nem is, mint bokszkesztyűben a készülő ütés, sportban a gyülemlő szex. A pillangónak édes izzadságod cseppje, tested...
Kapu-zárás (Ballada’) Kapu zárási pánikomba megriattam, egy lápi kobra ügetet felím, aszittem, s egy mezei sas nízett a szirten. Ot sem voltak, díli bábok, s níztek: ó, szegíny, ki bántot – monták, s montam, ez meg az vót (szekeremre se...
Láttam a gondolatait, a bal szeme sarkában surrantak ki, suttogta a mellette fekvő fülébe, miközben érezte a hajából kiszabaduló ételszagkeveréket. Amikor a bélabányai úton a Csillinger-kapuhoz értek, a harangzúgás olyannyira felbosszantotta...
„El kellene indulnunk visszafelé…” (George. R. R. Martin) Nem méltó semmihez se semmi a dalok kihulltak az énekelt alól ha volt eszmény most levett vitorlával duzzadt héjjal folyón dinnyefolt Sodrása ármány árulja ki érti vásznát és zsinegét...
*** Kukorelly Endre: Keret és tükör Ma egy bolgár költő lépett fel a műsor keretében. Sárga trikója volt, abban lépett fel, meg egy kék nadrágban, a nejlonzacskóját pedig, amiben a dolgait tartotta, kipakolta az asztalra közvetlenül a mikrofon...
Az álnévhasználat egészen régi jelensége a magyar irodalomnak. Irodalmunk a névtelenségből alakult, s a szerzői név problémája már a kezdetektől összefonódott az álnévadás kérdéskörével. Ennek ellenére az elméleti-kritikai recepcióban...
