Nyirán Ferenc: búcsú (vers)
(magány legény itt oltalmat talál)
a börtön és a menhely közt a kocsma
szeretnek itt és én is szeretek
most éhgyomorra jólesik a vodka
rá néhány sör és elgémberedek
Papp-Zakor Ilka: Papírbaglyok (próza)
Mindannyian készültünk erre a napra, lélekben, mint az ünnepekre, rémülten, nyugtalanul és szégyenkezve, mert váratlanul ért, s mert erre, mint egyébként az ünnepekre sem, nem lehet egészen felkészülni. Ez volt az utolsó nap, hogy itt...
Tóth Kinga: Először
először koldulni tanítja meg
meg hogy melyik konténer jó
a csemege például kis tálcákra
Hímzőkör: Ami marad (Tóth Kinga: Térkép; Sós Dóra: Közben; Baki Júlia: Kitöltetlen; Szabó Imola Julianna: Levegő; kisprózák)
Tóth Kinga
Térkép
Ajtó: Enyém: az én családom, a mi nyaralásunk, kirándulás a parkban, aranyeső a vázában, anyák napján tulipán. A papíromon a krétámmal megrajzolom mindenemet.
Garajszki Margit: „A színészeink döbbenetesek, mert naturalisztikusak” (beszélgetés a Hajléktalan Színház vezetőivel)
2006-ban polgári társulásként alakult meg Pozsonyban a Divadlo bez domova (Hajléktalan Színház), amelynek színészei a hajléktalanok által terjesztett szlovák utcalap, a Nota bene árusítói. A Hajléktalan Színház rendezőjével, Patrik...
Garajszki Margit: Bábmagány (a pozsonyi Hajléktalan Színház Báb című előadásáról)
Pozsonyban a Pisztory Félix gyógyszerészről elnevezett eklektikus stílusú, patinás Pisztory-palota bal szárnyában, egy toronyszerű épületrészben működik a Hajléktalan Színház. A kamara típusú színházterembe vaskorlátos csigalépcső vezet fel...
„A valóság mintha újra szót kérne” (beszélgetés Hajnóczy Péter Jelentések a süllyesztőből című kötetéről)
Darvasi Ferenc: Azt tudjuk, Jóska, hogy te szerkesztetted, illetve Mátis Líviával közösen te állítottad össze és írtad a jegyzeteket a Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai című kötethez, amely 2007-ben jelent meg az Osirisnél...
Markó Béla: Átélés; Őszi feltámadás (versek)
Átélés
Kitölteni egy szinte végtelen
testet megint, akár a csillagképek
fényes csontváza, s hogy majd visszatérek
átélni új anyagban életem,
Fekete Anna: Át; Anya, anya; Hópihe, tisztán; Kiszámoló; Majd (versek)
Át
Hova rejti az erdő az öregeket és halottakat?
Hiszen minden lény pompás, friss, erős,
ami csak az ösvényen kirobban, átszalad.
De hol vannak a rések, a lapályok, a szemnek
Pollágh Péter: Konyhaismétlés; Útismétlés (versek)
Konyhais métlés
Hetvenes kávéfőző. Komollyá kopott úr.
Ha szólok hozzá, magázom, majd kövérkék
gázrózsákra ültetem,
Borbély András: Örök hűség (novella)
Éppen egy éve történt. A városon koratéli nyálkás lepedék, beköszöntött a szürke évszak. A harmincadik év vége: minden s mindennek az ellenkezője is igaz. Örök hűségre lépni a terepjárós szomszéd sovány macskájával. Nem létező szakállamba...
Hizsnyai András: Tajtékos megnyitó – „…helyettem én” (próza)
I
André már túl volt a fürdésen. Amikor kijött a kádból, hatalmas bolyhos törülközőbe csavarta magát, amelyből csak a lába meg a mellkasa látszott ki. Levette az üvegpolcról a permetezőt, és illatos illóolajjal szórta be sötétbarna haját...