{"id":11648,"date":"2018-10-02T11:22:32","date_gmt":"2018-10-02T09:22:32","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/?p=11648"},"modified":"2018-10-02T11:22:32","modified_gmt":"2018-10-02T09:22:32","slug":"csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/","title":{"rendered":"Csob\u00e1nka Zsuzsa Emese: Mer\u00fcl\u00e9s (pr\u00f3za)"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: right;\"><em>Alagi Mih\u00e1ly felv\u00e9tele<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>A leveleket mindig ugyan\u00fagy kezdte, de \u00e9n most a m\u00e1sodik mondattal folytattam, id\u00e9zve a k\u00f6nyvb\u0151l: <em>Val\u00f3ban sz\u00e9p ez a t\u00e1j\u00e9k<\/em>. Akkorra m\u00e1r elmes\u00e9ltem neki az \u00edr sziklaszirtet \u00e9rint\u0151 \u00f6sszes sz\u00e9lfajt\u00e1t, ismerte a hideg\u00e9t, a nedvess\u00e9g\u00e9t \u00e9s a f\u00e9ny\u00e9t is annak a vid\u00e9knek, pedig csak rajtam kereszt\u00fcl jutott hozz\u00e1, \u0151, aki el\u0151sz\u00f6r besz\u00e9lt nekem a sz\u00e9lr\u0151l \u00e9s az es\u0151r\u0151l, \u00e9s akivel \u00fagy tudtunk egym\u00e1s mellett \u00fclni, mint az egym\u00e1sban gy\u00f6keret eresztett f\u00e1k.<\/p>\n<p>L\u00e1tok egy f\u00e9rfit egy t\u00e1voli kertben. Egy poh\u00e1r v\u00edz van a kez\u00e9ben, azzal s\u00e9t\u00e1l. Fel-al\u00e1 j\u00e1rk\u00e1l, mintha cigarett\u00e1zna, egy ideje \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, nem gy\u00fajt r\u00e1. Viszont valami kell helyette. Valami v\u00edzi\u00f3 az eg\u00e9szr\u0151l, a folyamatr\u00f3l, mintha lenne egy k\u00f6nyv, amit \u00e9ppen \u00edr, ez\u00e9rt legal\u00e1bb c\u00edmet ad neki, legal\u00e1bb a kez\u00e9ben tartson egy poh\u00e1r vizet, \u00e9s abban b\u00edzik, a dolgok behelyettes\u00edthet\u0151ek, mert val\u00f3j\u00e1ban csak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekt\u0151l f\u00fcgg a m\u00e9lyebb jelent\u00e9s. A bokrok k\u00f6zt arra gondol, a megismer\u00e9s a test r\u00e9v\u00e9n sz\u00fcletik meg, \u00e9s az emberek egym\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra is a testen kereszt\u00fcl v\u00e1lnak el\u00e9rhet\u0151v\u00e9. Minden azon m\u00falik, hogy hova ir\u00e1ny\u00edtja az ember a figyelm\u00e9t.<\/p>\n<p>Egy h\u00f3nappal a kiutaz\u00e1som el\u0151tt ismertem meg. A nyelv \u00e9s a gondolat megsz\u00e1llottja volt, a megismer\u00e9s szerelmese. Ebben hasonl\u00edtottunk. Mindketten leny\u0171g\u00f6zve \u00e1lltunk a vil\u00e1g teremtm\u00e9nyei el\u0151tt, azt\u00e1n a kiprepar\u00e1lt tetemekkel m\u00e1r nem t\u00f6r\u0151dt\u00fcnk. A tud\u00f3s \u00e9rz\u00e9ketlens\u00e9ge \u00e9s j\u00f3zans\u00e1ga a legv\u00e1ratlanabb pillanatban t\u00f6rt el\u0151 bel\u0151l\u00fcnk, kegyetlenek voltunk, mint csak a gyerekek tudnak lenni. Egyszerre \u00e1rtatlanok \u00e9s k\u00e9rlelhetetlenek. P\u00e1rhuzamosan t\u00f6bb vil\u00e1gban \u00e9lt\u00fcnk, hitt\u00fck, mindegyiket uralhatjuk b\u00fcntetlen\u00fcl.<\/p>\n<p>\u2013 De akkor mit keresel itt? \u2013 tettem fel a k\u00e9rd\u00e9st, neki h\u00e1ttal \u00e1llva, mik\u00f6zben a cs\u00e9sz\u00e9ket szedegettem el\u0151 a k\u00e1v\u00e9hoz.<\/p>\n<p>\u2013 K\u00e1v\u00e9zni j\u00f6ttem \u2013 kezdett bele a hazugs\u00e1gba, de ahogy megfordultam, elharapta a mondatot. \u2013 K\u00edv\u00e1ncsi lettem r\u00e1d \u2013 v\u00e1laszolta, \u00e9s nem is \u00e1ll\u00edtott val\u00f3tlant, mert messzebb pillanatnyilag nem l\u00e1tott, nem tervezett, hagyta sodr\u00f3dni mag\u00e1t a k\u00f6z\u00f6s \u00e1ramlattal.<\/p>\n<p>Minden mondat ut\u00e1n meg kellett \u00e1llni. Nagy lend\u00fclettel kezdtem bele hosszabb t\u00f6rt\u00e9netekbe, a kezem k\u00f6zben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letre kelt, \u00e9reztem, nem vagyok ura magamnak. Legal\u00e1bb a karomat hagytam szabadon ny\u00edlni fel\u00e9. A jobb l\u00e1bam magam al\u00e1 h\u00faztam, bal l\u00e1bfejemmel g\u00f6rcs\u00f6sen kapaszkodtam a sz\u00e9ktart\u00f3 keresztl\u00e9cbe, mint villanydr\u00f3ton a madarak szoktak. J\u00f6tt a cs\u00f6nd, \u00e9s abban igyekezett ker\u00fclni a tekintetem, vesz\u00e9lyes terep lehetett sz\u00e1m\u00e1ra. Hossz\u00fanak t\u0171nt, am\u00edg belebambult a m\u00f6g\u00f6ttem, k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem l\u00e9v\u0151 vil\u00e1gba. \u00dagy \u00e9reztem, a testemet \u00fcres \u00f6nt\u0151formak\u00e9nt \u00e9rz\u00e9keli, a hi\u00e1nyz\u00f3 r\u00e9sz k\u00f6r\u00fcli fel\u00fcleteket j\u00e1rja k\u00f6rbe, hogy azt\u00e1n kialak\u00edthassa a k\u00f6rvonalaimat.<\/p>\n<p>M\u00e1snap a z\u00f6ld ruh\u00e1s l\u00e1nyt k\u00f6vettem, amikor \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, mez\u00edtl\u00e1b indulok el a Holdvil\u00e1g-\u00e1rok fel\u00e9. Nejlont k\u00e9rt t\u0151lem, mik\u00f6zben kib\u00fajt a cip\u0151j\u00e9b\u0151l. Ugyanaz a l\u00e1ny volt, aki kor\u00e1bban a padka f\u00f6l\u00e9 g\u00f6rnyedve ruha alatt vette le a melltart\u00f3j\u00e1t. Az anyagon kereszt\u00fcl \u00e1tt\u0171ntek apr\u00f3 mellei. A kapcsok engedtek, a melle a f\u00f6ld fel\u00e9 zuhant, azt\u00e1n saj\u00e1t s\u00falya \u00e1ll\u00edtotta meg. Az \u00fat elej\u00e9n m\u00f6g\u00f6tte mentem, k\u00f6vettem a l\u00e9p\u00e9seinek nyom\u00e1t, \u00edg\u00e9ret volt, arra kell menni. Ahogy kanyarogtunk a forr\u00e1s k\u00f6r\u00fcl, mintha megig\u00e9zni k\u00e9sz\u00fcln\u00e9nk, igyekeztem befele figyelni. A meztelens\u00e9g nem is nagyon engedett m\u00e1st, figyelni kellett a k\u00f6vekre, a ki\u00e1ll\u00f3, sz\u00far\u00f3s darabokra, a r\u00f6nk\u00f6kre, \u00e1gakra, a billen\u0151 \u00e9s a stabil r\u00e9szekre magam alatt. A zivatart\u00f3l fel\u00e1zott saras f\u00f6ldbe m\u00e9lyen elmer\u00fcltem, azt\u00e1n a forr\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 szakasz\u00e1n\u00e1l a v\u00edzben hagytam a f\u00f6ld egy r\u00e9sz\u00e9t. De mindig ker\u00fclt \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb darab a l\u00e1bamra, volt s\u00e1rcsom\u00f3, amit eg\u00e9szen a l\u00e9tr\u00e1ig felcipeltem. Addigra m\u00e1r megsz\u00e1radt a k\u00f6r\u00f6m\u00e1gy k\u00f6r\u00fcl a f\u00f6ld, kisz\u00e1radt a forr\u00e1s, illetve olyan magaslaton l\u00e9pkedt\u00fcnk, ahol nem volt v\u00edz alattunk. Az \u00e1rokhoz vezet\u0151 utols\u00f3 emelked\u0151n\u00e9l a f\u00fclemben \u00e9reztem a sz\u00edvem, a dobog\u00e1sa s\u00fcket\u00edt\u0151 volt, megsz\u0171nt a kapcsolatom a k\u00fclvil\u00e1ggal. Ez az elvett val\u00f3s\u00e1gdarab megijesztett. Feler\u0151s\u00edtette a bels\u0151 hangokat, t\u00fal hangoss\u00e1 v\u00e1lt a kapaszkod\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli bels\u0151 t\u00e9r, eluralkodni l\u00e1tszott a f\u00e9lelem, hogy mi van, ha nem tudom megcsin\u00e1lni.<\/p>\n<p>\u2013 A n\u00e9z\u0151pontokr\u00f3l akarok \u00edrni egy k\u00f6nyvet. Hogy a vil\u00e1g mennyire viszonylagos, az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s a gondolkod\u00e1s hogyan teremt \u00f6n\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1gokat.<\/p>\n<p>\u2013 Amelyek olyan, mintha egym\u00e1st\u00f3l teljesen f\u00fcggetlenek lenn\u00e9nek \u2013 v\u00e1gtam a szav\u00e1ba \u2013, mintha nem lenne egy eg\u00e9sz, de k\u00f6zben m\u00e9gis ugyanarr\u00f3l besz\u00e9l a sarki kocsma pultosa \u00e9s az egyetemi el\u0151ad\u00f3 is. Csak m\u00e1s a nyelv tere.<\/p>\n<p>\u00c9s ez v\u00e9gtelen\u00fcl izgalmas, gondoltuk mindketten, de nem mondtuk ki, tudta \u0151 \u00e9s tudtam \u00e9n is, hogy t\u00f6red\u00e9kpillanatokon m\u00falik, hogy ami k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk zajlik, \u00e1tfordul-e valami visszaford\u00edthatatlann\u00e1. M\u00e9lys\u00e9g \u00e9s magass\u00e1g abban a vil\u00e1gban ugyanannak a dolognak egy m\u00e1sik neve volt, le\u00e9rve az erdei l\u00e9tr\u00e1n annyira r\u00f6vidnek t\u0171nt az \u00fat, hogy felfoghatatlannak \u00e9reztem, az el\u0151bb m\u00e9g nem mertem elindulni az \u00e1rok fel\u00e9. Egyszer\u0171bb lett volna kih\u00e1tr\u00e1lni, megv\u00e1rni odaf\u00f6nt a t\u00f6bbieket, tudni, amit \u00e9vek \u00f3ta tudok, a kil\u00e9p\u00e9st, ismerni az \u00f6szt\u00f6n\u00f6s retteg\u00e9st. Nem tudom, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ereje lend\u00edtett-e tov\u00e1bb, vagy az, hogy volt egy korl\u00e1tszer\u0171 vasp\u00e1nt a l\u00e9tra fokai k\u00f6r\u00fcl, de ereszkedni kezdtem.<\/p>\n<p>\u2013 Iszony\u00faan vonz\u00f3dom hozz\u00e1d. De szeretn\u00e9k tiszt\u00e1n l\u00e1tni. T\u00fal sok\u00e1ig b\u00e1ntottam magam, most m\u00e1r nem tehetem meg, hogy ne tiszteljem. Most m\u00e1r t\u00e9tje van bennem, \u00e9s emiatt t\u00e9tje van benned is.<\/p>\n<p>N\u00e9ztem az el\u0151ttem elindul\u00f3t, bel\u00fcl izgalmat \u00e9reztem, s\u00fcrgetett a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g. R\u00f6gz\u00edtettem a mozdulataikat, apr\u00e1nk\u00e9nt, l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre, fokr\u00f3l fokra haladtak. El\u00f6nt\u00f6tt a csod\u00e1lkoz\u00e1s. Van id\u0151. El\u00e9g id\u0151 van mindenre, nem tudok elk\u00e9sni, sem lemaradni. Ami az eny\u00e9m, az megv\u00e1r, kiker\u00fclhetetlen a tal\u00e1lkoz\u00e1s, ami viszont nem, az\u00e9rt k\u00e1r ny\u00falk\u00e1lni. A t\u00e9r, amit k\u00f6z\u00f6sen teremtett\u00fcnk \u00e9s tartottunk, eddig m\u00e9g nem ismert biztons\u00e1got jelentett. Nem \u00e1lltam fel, pedig csapkodta a sz\u00e9l a f\u00fcrd\u0151szoba ajtaj\u00e1t, \u00fclve maradt \u0151 is. Az asztal keresztben h\u00faz\u00f3dott v\u00e9gig a konyh\u00e1n, r\u00f6videbb sz\u00e9leivel az ablak \u00e9s az ajt\u00f3 fel\u00e9 mutatva, most \u00fagy l\u00e1ttam, ez az a korl\u00e1t, ami megtart, nem engedi, hogy lezuhanjon, hogy lezuhanjak.<\/p>\n<p>El\u0151bb a jobb, azt\u00e1n a bal, ugyanez talppal a cs\u00fasz\u00f3s, s\u00e1ros fokokon, szemben az elhagyott szintek. A tanmese jutott eszembe a tigrisr\u0151l, aki a szakad\u00e9k sz\u00e9l\u00e9n v\u00e1rja az embert, \u00e9s \u0151 egyetlen sz\u00e1lba kapaszkodik, amikor megl\u00e1tja a szederszemet. \u00c9s akkor \u00e9nekelni kezdtem. Kiz\u00e1rtam minden m\u00e1st, csak a f\u00e9m volt a szemem el\u0151tt, a f\u0171csom\u00f3 \u00e9s a d\u00fadol\u00e1s v\u00e9gestelen-v\u00e9gig, m\u00edg le\u00e9rtem. Az \u00e1rok alj\u00e1n a d\u00f6bbent cs\u00f6nd, hogy csak ennyi, hogy ha \u00edgy is v\u00e9gig lehet menni, akkor vajon van-e b\u00e1rmi jogos \u00e9s val\u00f3s a f\u00e9lelemben? A megszok\u00e1sszer\u0171 l\u00e9p\u00e9sekt\u0151l el lehet rugaszkodni, has\u00edtott bel\u00e9m a felismer\u00e9s, n\u00e9zve szemk\u00f6zt a f\u00e9rfi arc\u00e1t, ahogy elker\u00fcl, folyton f\u00e9lren\u00e9z, m\u00edg \u00e9n mosolygok, \u00e9s hagyom, hogy legyen el\u00e9g ideje megtal\u00e1lni a szavakat, amiket nekem sz\u00e1n.<\/p>\n<p>Besz\u00e9l, hiszen azzal is tov\u00e1bb h\u00fazhatja az egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t. Hallgat, hosszan, a t\u00e9r cs\u00f6ndj\u00e9be belefeledkezve, ez\u00e1ltal is egym\u00e1s idej\u00e9ben haladunk beljebb. A barlangban volt ennyire s\u00f6t\u00e9t, mint a szem\u00e9ben. Apr\u00f3 pisl\u00e1kol\u00f3 f\u00e9nyek a m\u00e9csesek, l\u00e1tom a t\u00fczet, a vaj\u00fad\u00e1st, hogy melyiket b\u00e1trabb megl\u00e9pni. Meg\u00e9lni a v\u00e1gyat, vagy elengedni, \u00e1talak\u00edtani azt. Hallom, ahogy besz\u00e9lek, szeretn\u00e9k \u00edgy kapcsol\u00f3dni hozz\u00e1, a nyelven kereszt\u00fcl, kiker\u00fclve az \u00e9rint\u00e9st, mintha lenne olyan magaslat, ami bej\u00e1rhat\u00f3 sz\u00e1rnyak n\u00e9lk\u00fcli sz\u00e1rnyal\u00e1ssal.<\/p>\n<p>\u00c9s l\u00e9tezik. Boldognak \u00e9rzem magam, mert ami t\u00f6rt\u00e9nik, abban szabad vagyok, abban m\u00e9g b\u00e1rmi lehet. Nincsenek s\u00falyok egyik\u00fcnk kez\u00e9n \u00e9s l\u00e1b\u00e1n sem. Egy szarvasr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netbe kezd, ahol a vad \u00e9s a vad\u00e1sz egym\u00e1st megteremt\u0151 min\u0151s\u00e9gekk\u00e9 v\u00e1lnak, hossz\u00fa, kimer\u00edt\u0151 hajsza \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00e9s ut\u00e1n elcsig\u00e1zva v\u00e1rj\u00e1k mindketten a beteljes\u00fcl\u00e9st.<\/p>\n<p>\u2013 Mintha a szarvasnak is az lenne a legf\u0151bb v\u00e1gya \u2013 mondom \u2013, hogy elejts\u00e9k, \u00e9s ebben a hal\u00e1lban teljesedik be az \u00e9lete.<\/p>\n<p>Nem sz\u00f3l, csak n\u00e9z, v\u00e9gre a szemembe, \u00e9n akkor \u00e9rek be a barlang m\u00e9ly\u00e9re, a talpam alatt \u00e9rzem a hideget \u00e9s a nedvess\u00e9get, nyirkos a leveg\u0151, nyugt\u00e1zom, hogy betakartam a v\u00e1llam egy s\u00e1llal, an\u00e9lk\u00fcl biztosan f\u00e1zn\u00e9k. Fel\u00e1llunk mind egy k\u00f6rben a barlang fal\u00e1hoz simulva, alattam a hull\u00e1mz\u00f3 h\u0171v\u00f6s talaj. V\u00e1runk. \u0150 n\u00e9z, \u00e9n n\u00e9zem, k\u00edv\u00fcl esik minden, ami nem ebben az id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9nik, mintha \u00e9n lenn\u00e9k a szarvas. A f\u00fclem hegye rebben, egyszerre l\u00e9legzem a vad\u00e1sszal. Emelkedik, s\u00fcllyed a hasa, lass\u00fa a l\u00e9gcsere, mintha a zih\u00e1l\u00e1s \u00e1llati \u00f6szt\u00f6n\u00e9t borogatn\u00e1. \u00c9rzem a lehelet\u00e9nek \u00edz\u00e9t a leveg\u0151ben, a gyomor kip\u00e1rolg\u00e1s\u00e1t, a visszafojtott er\u0151t, a megem\u00e9sztett \u00e9s a megem\u00e9szthetetlen r\u00e9szeket, \u00e9s m\u00e9lyen magamba sz\u00edvom, legy\u0151zve, megengedve az undort, amit a m\u00e1sik test haldokl\u00e1sa kelthet. Hiszen az \u0151 haldokl\u00e1sa az \u00e9n haldokl\u00e1somra eml\u00e9keztet, a szagok \u00e9s az \u00edzek teszik v\u00e9gess\u00e9 az id\u0151t, m\u00edg a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt v\u00e9gigp\u00e1szt\u00e1zott t\u0171zhely, kredenc \u00e9s mosogat\u00f3 v\u00e9gtelen, \u00e9s v\u00e9gtelen az ablak \u00e9s az ajt\u00f3 is, ami kett\u0151nket k\u00f6t \u00f6ssze, \u00e9s v\u00e1laszt el egym\u00e1st\u00f3l. Az ajt\u00f3t kinyitva magamba fogadom, az ablakot kit\u00e1rva mag\u00e1t\u00f3l r\u00f6ppen el.<\/p>\n<p>Eld\u00f6nthetetlen, hogy mikor ki vezet. A testek fogalomm\u00e1 v\u00e1lnak, fel\u00e1ll, megk\u00f6sz\u00f6ni a vizet \u00e9s a k\u00e1v\u00e9t. K\u00f6vetem, mez\u00edtl\u00e1b \u00e1llok el\u0151tte, emberi m\u00e9rt\u00e9kkel m\u00e9rve nagyon lassan b\u00fajik bele a cip\u0151be. Van id\u0151. K\u00fcl\u00f6n a balba \u00e9s a jobba, igazgatja a bels\u0151 p\u00e1ntokat, a f\u0171z\u0151 alatti r\u00e9szt, a v\u00e1ll\u00e1ra veszi a t\u00e1sk\u00e1t, \u00e9s meg\u00e1ll.<\/p>\n<p>\u2013 Az \u00e9rint\u00e9s vesz\u00e9lyes \u2013 mondja, \u00e9s elmosolyodik.<\/p>\n<p>Eld\u00f6nthetetlen, hogy a vad iramlik vagy a vad\u00e1sz l\u0151.<\/p>\n<p>Lend\u00fcl mindk\u00e9t karom, a v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l hangos robajjal zuhan a f\u00f6ldre a t\u00e1ska. L\u00e1bujjhegyre \u00e1llok, \u00fagy \u00f6lelem, vad \u00e9s vad\u00e1sz egyszerre kezd bele a v\u00e1gt\u00e1ba, \u00e9let \u00e9s hal\u00e1l harca alig egy n\u00e9gyzetm\u00e9teren.<\/p>\n<p>A novell\u00e1t m\u00e9g aznap d\u00e9lut\u00e1n elolvastam. Apr\u00f3 r\u00e9szlet, de a fegyver sz\u00e1nd\u00e9kosan nem volt megt\u00f6ltve vad\u00e1szat el\u0151tt. A m\u0171ben a kisfi\u00fanak m\u00e1s sorsot sz\u00e1nnak, tanulnia kell, hogy tan\u00edthasson m\u00e1sokat. A konyh\u00e1ban err\u0151l nem besz\u00e9lt. Tudni, mi a j\u00f3 \u00e9s a rossz, \u00e9s azt\u00e1n tenni a j\u00f3t, egyszer\u0171en tenni azt. A poh\u00e1r \u00e1ttetsz\u0151 \u00fcveg\u00e9n megcsillan a f\u00e9ny, amit itt hagyott. Aki t\u00e1vol van, az idegen, a k\u00f6zel, annak itt van helye. \u00c1t\u00fcl\u00f6k a hely\u00e9re, n\u00e9zem, hogy mit l\u00e1tott, m\u00edg bennem s\u00e9t\u00e1lt, lust\u00e1n cigarett\u00e1zva, \u00e1csorogva, egyik l\u00e1b\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikra \u00e1llva, mintha csak v\u00e1rakozna. \u00c1lm\u00e1ban t\u00fczet gy\u00fajt, hajnalban riad fel arra, hogy \u00fcv\u00f6lt benne a sz\u00e9l. Visszaaludni meg sem pr\u00f3b\u00e1l, ki\u00fcl a kertbe. A kez\u00e9ben poh\u00e1r vizet forgat, levelet fogalmaz mag\u00e1ban. Ugyan\u00fagy kezdi.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><em>Megjelent az Irodalmi Szemle 2018\/9-es sz\u00e1m\u00e1ban.<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" class=\"wp-image-11649  alignleft\" src=\"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Csob\u00e1nka-Zsuzsa1.jpg\" alt=\"\" width=\"421\" height=\"282\" srcset=\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Csob\u00e1nka-Zsuzsa1.jpg 720w, https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Csob\u00e1nka-Zsuzsa1-320x214.jpg 320w\" sizes=\"(max-width: 421px) 100vw, 421px\" \/><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p style=\"text-align: right;\"><strong>Csob\u00e1nka Zsuzsa Emese (1983, Miskolc)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: right;\">K\u00f6lt\u0151,\u00a0\u00edr\u00f3, tan\u00e1r.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Alagi Mih\u00e1ly felv\u00e9tele &nbsp; &nbsp; &nbsp; A leveleket mindig ugyan\u00fagy kezdte, de \u00e9n most a m\u00e1sodik mondattal folytattam, id\u00e9zve a k\u00f6nyvb\u0151l: Val\u00f3ban sz\u00e9p ez a t\u00e1j\u00e9k. Akkorra m\u00e1r elmes\u00e9ltem neki az \u00edr sziklaszirtet \u00e9rint\u0151 \u00f6sszes sz\u00e9lfajt\u00e1t, ismerte a hideg\u00e9t, a nedvess\u00e9g\u00e9t \u00e9s a f\u00e9ny\u00e9t is annak a vid\u00e9knek, pedig csak rajtam kereszt\u00fcl jutott hozz\u00e1, \u0151, [&hellip;]\n","protected":false},"author":5,"featured_media":11651,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,125,734],"tags":[1090],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v15.0 - https:\/\/yoast.com\/wordpress\/plugins\/seo\/ -->\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Csob\u00e1nka Zsuzsa Emese: Mer\u00fcl\u00e9s (pr\u00f3za) - Irodalmi Szemle\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Alagi Mih\u00e1ly felv\u00e9tele &nbsp; &nbsp; &nbsp; A leveleket mindig ugyan\u00fagy kezdte, de \u00e9n most a m\u00e1sodik mondattal folytattam, id\u00e9zve a k\u00f6nyvb\u0151l: Val\u00f3ban sz\u00e9p ez a t\u00e1j\u00e9k. Akkorra m\u00e1r elmes\u00e9ltem neki az \u00edr sziklaszirtet \u00e9rint\u0151 \u00f6sszes sz\u00e9lfajt\u00e1t, ismerte a hideg\u00e9t, a nedvess\u00e9g\u00e9t \u00e9s a f\u00e9ny\u00e9t is annak a vid\u00e9knek, pedig csak rajtam kereszt\u00fcl jutott hozz\u00e1, \u0151, [&hellip;]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Irodalmi Szemle\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2018-10-02T09:22:32+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/2048x1331x2-e1538472043585.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"1000\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"650\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/#website\",\"url\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/\",\"name\":\"Irodalmi Szemle\",\"description\":\"Szlov\\u00e1kiai magyar irodalmi lap\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/?s={search_term_string}\",\"query-input\":\"required name=search_term_string\"}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"ImageObject\",\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/#primaryimage\",\"inLanguage\":\"hu\",\"url\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/2048x1331x2-e1538472043585.jpg\",\"width\":1000,\"height\":650},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/#webpage\",\"url\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/\",\"name\":\"Csob\\u00e1nka Zsuzsa Emese: Mer\\u00fcl\\u00e9s (pr\\u00f3za) - Irodalmi Szemle\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/#primaryimage\"},\"datePublished\":\"2018-10-02T09:22:32+00:00\",\"dateModified\":\"2018-10-02T09:22:32+00:00\",\"author\":{\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/#\/schema\/person\/1e55967167b0f0bbc4a470feed6e6846\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2018\/10\/csobanka-zsuzsa-emese-merules-proza\/\"]}]},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/#\/schema\/person\/1e55967167b0f0bbc4a470feed6e6846\",\"name\":\"szemle\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11648"}],"collection":[{"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=11648"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11648\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11652,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/11648\/revisions\/11652"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/media\/11651"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=11648"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=11648"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=11648"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
<!-- This website is like a Rocket, isn't it ? Performance optimized by WP Rocket. Learn more: http://wp-rocket.me - Debug: cached@1741970555 -->