{"id":13703,"date":"2019-05-15T16:55:58","date_gmt":"2019-05-15T14:55:58","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/?p=13703"},"modified":"2019-08-06T17:08:25","modified_gmt":"2019-08-06T15:08:25","slug":"inga-iwasiow-itt-hagyott-gyasznotesz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2019\/05\/inga-iwasiow-itt-hagyott-gyasznotesz\/","title":{"rendered":"Inga Iwasi\u00f3w: Itt hagyott. Gy\u00e1sznotesz"},"content":{"rendered":"

Tapasztalat<\/strong><\/p>\n

Az els\u0151 hal\u00e1l a k\u00f6zelemben a s\u00f3gorn\u0151m nagymam\u00e1j\u00e1nak a hal\u00e1la volt. Gyomorr\u00e1kban halt meg, amikor h\u00e9t\u00e9ves voltam. K\u00e9t gyereket hagyott maga ut\u00e1n, egy n\u00e1lam k\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb l\u00e1nyt, \u00e9s egy t\u0151le k\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb fi\u00fat. A csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9kek er\u0151sek voltak, ap\u00e1mnak, a nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, valamint a nagyn\u00e9nj\u00e9nek a gyermekei, vagyis \u00e9n \u00e9s a h\u00e1rom unokatestv\u00e9r (\u00edgy nevezt\u00fck e rokons\u00e1got), nem csup\u00e1n az \u00fcnnepek vagy a zajosan meg\u00fclt n\u00e9vnapok alkalm\u00e1b\u00f3l tal\u00e1lkoztak. Egy\u00fctt j\u00e1tszottunk, egy\u00fctt ment\u00fcnk nyaralni, vend\u00e9gs\u00e9gbe j\u00e1rtunk egym\u00e1shoz. Az anyuk\u00e1k vigy\u00e1ztak r\u00e1nk \u00e9s vittek gyerekprogramokra \u2013 felv\u00e1ltva, amelyik\u00fck \u00e9pp r\u00e1\u00e9rt, any\u00e1k, akik dolgozni j\u00e1rtak, v\u00e9gezt\u00e9k a \u201enagymos\u00e1sokat\u201d, bef\u0151ztek t\u00e9lire, \u00e9s ennek ellen\u00e9re volt idej\u00fck mindenf\u00e9le kiruccan\u00e1sra, gyerekzs\u00farra \u00e9s \u00f6sszej\u00f6vetelre. Azokban az id\u0151kben, a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9ig, a j\u00e1t\u00e9kok \u00e9s a csal\u00e1di mulats\u00e1gok kiemelt jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrtak, hab\u00e1r az intenzit\u00e1sukra biztosan hatottak a t\u00e1rsadalmi sz\u00f6veten v\u00e9gzett k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1t\u00fcltet\u00e9sek: a nagymam\u00e1m \u00e9s a k\u00e9t testv\u00e9re a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Pozna\u0144 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Szczecinbe, elszakadt a t\u00f6bbiekt\u0151l, kapcsolatokra volt sz\u00fcks\u00e9ge, toldozta-foldozta, amit elszak\u00edtottak t\u0151le, m\u00e1shol n\u00f6vesztette vissza.<\/p>\n

Ez volt teh\u00e1t az els\u0151 hal\u00e1l a tudatomban: 1969. \u00e1prilis 20-\u00e1n. Nem eml\u00e9kszem, milyen id\u0151 volt. A (korl\u00e1tozott) tudatomban, ha pontosabban akarn\u00e1m feleleven\u00edteni az elhunytak kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1t, el\u0151sz\u00f6r a nagyb\u00e1ty\u00e1mat vesz\u00edtettem el, any\u00e1m legfiatalabb \u00f6ccs\u00e9t, Kaziut, aki nem eg\u00e9szen egy \u00e9vvel \u2013 tal\u00e1n h\u00e9t h\u00f3nappal \u2013 volt id\u0151sebb n\u00e1lam. Any\u00e1m \u00e9s a nagymama, any\u00e1m anyja egy id\u0151ben estek teherbe, ami azt jelenti, hogy mik\u00f6zben a nagymama legfiatalabb gyermek\u00e9t v\u00e1rta, legid\u0151sebb, v\u00e1rosias l\u00e1nya kijelenthette: \u201eanya, gyerekem lesz\u201d. Hogy mondta el? Nem telefonon, hiszen falun nem volt telefon. Vagy volt egy, a k\u00f6zs\u00e9gi b\u00edr\u00f3n\u00e1l. Szem\u00e9lyesen? Lehets\u00e9ges. A felmen\u0151k faluja (persze nem csal\u00e1di birtok, hanem az \u00e1ttelep\u00fcl\u00e9s c\u00e9lzott helysz\u00edne) 80 km-re fekszik Szczecint\u0151l. Levelet is \u00edrhatott. T\u00e1viratot nem k\u00fcld\u00f6tt, egy gyerek m\u00e9g nem ok arra, hogy felesleges k\u00f6lts\u00e9gekbe verje mag\u00e1t. Hozz\u00e1 voltak szokva a sz\u00fcl\u00e9shez \u00e9s a csal\u00e1d gyarapod\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Kaziu a hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n egy falun \u00e1trobog\u00f3 motor al\u00e1 esett. H\u00e1ny motor haladt \u00e1t ott akkoriban naponta? A harmadik, tal\u00e1n a negyedik gyerek volt, akit a nagymama elvesz\u00edtett. A h\u00e9tb\u0151l vagy nyolcb\u00f3l (nem tudom pontosan, borzalmas csal\u00e1di kr\u00f3nik\u00e1s vagyok) csak a nagyn\u00e9ni, any\u00e1m \u00e9s a k\u00e9t \u00f6ccse maradt meg. A nagymama eltemette k\u00e9t vagy h\u00e1rom gyerek\u00e9t m\u00e9g Szambirban, majd Kaziut is. A nagymama ut\u00e1n nem sokkal, akit a hatvanas \u00e9veiben r\u00e1k vitt el, tragikus hal\u00e1lt halt a megmaradt fi\u00fak k\u00f6z\u00fcl a legfiatalabbik, \u00e9s, ism\u00e9t r\u00e1k, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 l\u00e1ny. Mindannyian fiatalok voltak. \u00c9s a legfiatalabb Kaziu. Sz\u00e1mtalanszor hallottam: \u201eNem eml\u00e9kezhetsz r\u00e1, eml\u00e9kszel?\u201d Ismerem a vele val\u00f3 j\u00e1tsz\u00e1saimr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netet valahol a nagysz\u00fcl\u0151k nem \u00e9ppen a legjobban ir\u00e1ny\u00edtott gazdas\u00e1g\u00e1nak k\u00f6zep\u00e9n, amelyet egy Ukrajn\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 peremv\u00e1rosi \u00e9p\u00fcletb\u0151l k\u00f6lt\u00f6ztettek \u00e1t a kor\u00e1bban n\u00e9metek lakta faluba. Egy f\u00e9nyk\u00e9p van, tal\u00e1n kett\u0151. Megfakultak, alig kivehet\u0151k. K\u00e9zbe v\u00e9ve \u0151ket a rokonok mondogatt\u00e1k, hogy hasonl\u00edtottam a j\u00e1tsz\u00f3pajt\u00e1s nagyb\u00e1ty\u00e1mra. Az udvaron k\u00e9sz\u00fclt apr\u00f3 k\u00e9pre n\u00e9zve neh\u00e9z megfejteni, lehets\u00e9ges, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem is \u00e9n vagyok rajta, s\u0151t tal\u00e1n nem is Kaziu, id\u0151nk\u00e9nt a nagymama elfelejthette, melyik k\u00e9p kit \u00e1br\u00e1zol, \u00e9s engem gyerekkoromban fi\u00fas g\u00f6nc\u00f6kbe \u00f6lt\u00f6ztettek. Nem annyira a sz\u00fcl\u0151k valamif\u00e9le beteljes\u00fcletlen \u00f3haj\u00e1ra val\u00f3 tekintettel, hanem a csomagok miatt. A lak\u00f3h\u00e1zunk els\u0151 emelet\u00e9n lak\u00f3 zsid\u00f3k csomag\u00e1ruval kereskedtek. Nem tudom, hogy a csal\u00e1d k\u00edv\u00e1nt-e fi\u00fat nekik, vagy \u00fagy gondolta, hogy k\u00f6nnyebb eladni a fi\u00faruh\u00e1t, de t\u00e9ny, hogy ilyen kelengy\u00e9m volt.<\/p>\n

Id\u0151nk\u00e9nt l\u00e1ttam m\u00e9g, term\u00e9szetesen, Kaziu kopors\u00f3i f\u00e9nyk\u00e9peit, de itt m\u00e1r neh\u00e9z lenne b\u00e1rmilyen hasonl\u00f3s\u00e1got tal\u00e1lni. Fekszik fel\u00f6lt\u00f6zve, mint egy feln\u0151tt, a szok\u00e1sos temetkez\u00e9si testtart\u00e1sban, \u00e9s az arca a f\u00e9nyk\u00e9pen a k\u00e9zbe v\u00e9telekt\u0151l megfakult. Nem hasonl\u00edtok r\u00e1.<\/p>\n

Ez a hal\u00e1l azonban sz\u00e1momra csup\u00e1n elbesz\u00e9l\u00e9s. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megind\u00edt benne any\u00e1m \u2013 az \u00e1pol\u00f3 \u00e9s a legid\u0151sebb l\u00e1ny \u2013 szerepe, akinek e szerint k\u00f6teless\u00e9ge volt azzal foglalkozni, hogy az \u00f6csike test\u00e9t el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se a kopors\u00f3hoz. K\u00f6nny\u0171 azt \u00edrni, hogy \u201ea halott ember test\u00e9t meg kell \u00e9rinteni\u201d, meg\u00e9rinteni m\u00e1r nehezebb, de hogyan \u00e9rints\u00fck meg a halott gyermek, a halott testv\u00e9r test\u00e9t, akit a motorkerekek morzsoltak \u00f6ssze? Kit kell jobban sajn\u00e1lni: e gyermek anyj\u00e1t, a halottsirat\u00f3t, vagy \u0151t mag\u00e1t? Magamat? El tudom k\u00e9pzelni valamennyi\u00fck sir\u00e1nkoz\u00e1s\u00e1t, nem gyakorolt\u00e1k a m\u00e9rt\u00e9ktart\u00e1s er\u00e9ny\u00e9t, t\u00falkiab\u00e1lt\u00e1k egym\u00e1st \u00f6r\u00f6mben \u00e9s haragban, ahogy bizony\u00e1ra a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9sben \u00e9s a b\u00e1natban is.<\/p>\n

Irodalmi \u00e9rtelemben valamikor felhaszn\u00e1ltam egy villamoss\u00edneken esett n\u00e9vtelen hal\u00e1l k\u00e9p\u00e9t, amely m\u00e9ly nyomot hagyott az eml\u00e9kezetemben. Az otthonr\u00f3l az iskol\u00e1ig vezet\u0151 utam k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n volt egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen vesz\u00e9lyes gyalog\u00e1tkel\u0151. Az eml\u00e9kezet \u00e9s az irodalmi sz\u00fcks\u00e9gletek k\u00f6z\u00f6tt foglal helyet a saj\u00e1t egykori le\u00edr\u00e1som: ember egy szatyor krumplival, \u00f6sszegy\u0171rt pork\u00f6penyben. A k\u00e9pzelet \u00e9s a dramaturgia sz\u00fcks\u00e9glete \u00edrta hozz\u00e1 a t\u00f6bbit: baleset a mindennapis\u00e1g fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton. Meg kellett, hogy r\u00e1zzon, v\u00e9r, er\u0151tlens\u00e9g, cs\u0151d\u00fclet, szatyor. K\u00e9s\u0151bb, ahogy suttogva besz\u00e9ltek az 1970-ben meggyilkoltakr\u00f3l, \u00edgy l\u00e1ttam \u0151ket: mindannyiukn\u00e1l szatyor volt a l\u00e9tsz\u00fcks\u00e9gleti cikkel, a krumplival.<\/p>\n

Tudatosan, b\u00e1r az illend\u0151s\u00e9g f\u00e1tyl\u00e1n kereszt\u00fcl, amely a gyerekeket t\u00e1volabb parancsolta ezekt\u0151l az \u00fcgyekt\u0151l, \u00e9ltem \u00e1t a s\u00f3gorn\u0151 m\u00e1r eml\u00edtett nagymam\u00e1j\u00e1nak, Krystyna n\u00e9ninek a hal\u00e1l\u00e1t. Egy adott pillanatban elt\u0171nik az eml\u00e9keimb\u0151l, \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zik az \u00e9tkez\u0151b\u0151l a k\u00f3rh\u00e1zi terembe, abbahagyja a krumplis-h\u00fasos sal\u00e1tap\u00e9ppel val\u00f3 etet\u00e9s\u00fcnket, inf\u00fazi\u00f3t kap. Ott esik a sz\u00f3, ahol elvileg nem hallhatom. Van m\u00e9g k\u00e9pem az utols\u00f3 \u00fcnnepr\u0151l, amikor m\u00e1r nem tudott enni, \u00e9s egy jelenetr\u0151l a konyh\u00e1ban, ahogy a lefoly\u00f3ba \u00f6klendezik, mik\u00f6zben a f\u00e9rje tartja. Eml\u00e9kszem, hogy s\u00e1rg\u00e1s v\u00e1lad\u00e9k j\u00f6tt bel\u0151le, de lehet, hogy ez csak fantomk\u00e9p, hiszen a gyerekeknek nem engedt\u00e9k meg, hogy a lefoly\u00f3 tartalm\u00e1t szem\u00fcgyre vegy\u00e9k. Vagy lehet, hogy nem figyeltek r\u00e1nk? Nem t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k fel a nyomokat? Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett az elhal\u00e1loz\u00e1s napja, a gyerekek egyed\u00fcl maradtak otthon \u00e9s j\u00e1tszani pr\u00f3b\u00e1ltak. A hever\u0151n tornyosul\u00f3 \u00e1gynem\u0171 k\u00f6z\u00f6tt halottat sejtett\u00fcnk. Valamelyik\u00fcnk ugr\u00e1st kivitelezett a hever\u0151re, hogy ellen\u0151rizze. Nem voltunk biztosak a dologban, a puha alatt valami kem\u00e9nyebb fek\u00fcdt.<\/p>\n

Nem vittek el a temet\u00e9sre. Az unokatestv\u00e9reim term\u00e9szetesen ott voltak, \u00fagy \u00edt\u00e9lt\u00e9k meg, hogy \u00e9n kicsi vagyok az eff\u00e9le l\u00e1tv\u00e1nyhoz. A sz\u00fcl\u0151k \u00f3vtak, ahogy tudtak, nem gyakorolt\u00e1k a hagyom\u00e1nyokat, amelyeket a maguk r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ismertek, hiszen kicsi korukt\u00f3l fogva t\u00f6bb lehet\u0151s\u00e9g\u00fck ad\u00f3dott, hogy v\u00e9gs\u0151 \u00fatjukra k\u00eds\u00e9rj\u00e9k a halottakat. Any\u00e1nak bizonyosan t\u00f6bb, mint ap\u00e1nak, statisztikai alapon szem\u00fcgyre v\u00e9ve t\u00f6bben estek el, haltak meg vagy lettek meggyilkolva Szambirn\u00e1l, mint Pleszewn\u00e9l. Szczecinben a hatvanas \u00e9vekben a temet\u0151 a csal\u00e1dom sz\u00e1m\u00e1ra a s\u00e9t\u00e1k \u00e9s nem a kopors\u00f3k elf\u00f6ldel\u00e9s\u00e9nek helysz\u00edne volt. A temet\u0151be gyalog j\u00e1rhattunk a sz\u00fcleimmel, az \u00fat haz\u00e1t\u00f3l a Piast\u00f3w sug\u00e1r\u00faton \u00e9s a Ku S\u0142o\u0144cu utc\u00e1n \u00e1t mintegy tizenk\u00e9t percet vett ig\u00e9nybe. Ellen\u0151riznem kellett volna halottak napj\u00e1n, amely id\u00e9n sz\u00e1momra ap\u00e1m napja volt, de elfelejtettem a kar\u00f3r\u00e1mra pillantani. H\u00f3napok \u00f3ta borzalmas kar\u00f3r\u00e1ra n\u00e9zni.<\/p>\n

A csal\u00e1dban e hal\u00e1lnak komoly szervez\u00e9si-\u00e9rzelmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei voltak: t\u00e1mogatni kellett az \u00f6zvegyet a h\u00e1ztart\u00e1si teend\u0151k ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ban, a mos\u00e1sban, a takar\u00edt\u00e1sban, az \u00e9tkez\u00e9sben. \u00c9s ide sorolhat\u00f3k a k\u00e9s\u0151bbi sikertelen kapcsolatai is, amelyekbe beletartozott, hogy \u201ea gyerekeknek legyen anyjuk\u201d. Nem szabad elkalandoznom, \u00edgy csak megeml\u00edtem, hogy a nagymama fi\u00fatestv\u00e9re m\u00e9g a nagymama el\u0151tt halt meg, egy nappal a nyolcvanadik sz\u00fclet\u00e9snapja el\u0151tt \u00e9s t\u00edz \u00e9vvel a saj\u00e1t fia, az unoka\u00f6cs\u00e9m ut\u00e1n. Az unokah\u00fagom, az \u0151 testv\u00e9re ekkor m\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve \u00f6zvegy volt. Halottainak kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1ban a sorok s\u0171r\u0171n \u00edr\u00f3dtak. A fejezetc\u00edmek \u00edgy hangzanak: anya, f\u00e9rj, fi\u00fatestv\u00e9r, apa, ebben a sorrendben. Hozz\u00e1teszem, csak k\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb n\u00e1lam. Az apj\u00e1t az anyj\u00e1ra temette. Egy s\u00edrhellyel od\u00e9bb, feh\u00e9r m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla alatt egy nagyon fiatal \u00e1pol\u00f3n\u0151 fekszik, aki feh\u00e9rv\u00e9r\u0171s\u00e9gben halt meg. A s\u00edrj\u00e1n mindig feh\u00e9r vir\u00e1gok fekszenek, err\u0151l ismerem meg a s\u00edrt, amikor \u00e9vente egyszer-k\u00e9tszer m\u00e9csessel felkeresem. A nagyb\u00e1csi temet\u00e9s\u00e9r\u0151l mindenekel\u0151tt a kopors\u00f3ra vetett f\u00f6ld visszhangj\u00e1ra eml\u00e9kszem, az els\u0151 \u00e9s legfontosabb \u00e1ltal a gy\u00e1szol\u00f3knak adott hangra, az egyezm\u00e9nyes jelre, amely ut\u00e1n el lehet kezdeni s\u00edrni. Ha \u00e9letedben el\u0151sz\u00f6r vagy temet\u00e9sen, akkor is \u00e9rzed, hogy szabad, nem k\u00f6vetsz el hib\u00e1t.<\/p>\n

Gyerekkorban, amennyiben nem vesz\u00edtj\u00fck el a legk\u00f6zelebbi hozz\u00e1tartoz\u00f3inkat, t\u00e1vol vagyunk tartva a hal\u00e1lt\u00f3l, legal\u00e1bbis a v\u00e1rosias, ateiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kult\u00far\u00e1ban. Neh\u00e9z megmondani, hogy Krisztus szenved\u00e9se \u00e9s hal\u00e1la a kereszten anyagi t\u00e9nyk\u00e9nt jut-e el a gyerekekhez, hiszen olyan fordul\u00f3pontot k\u00e9pez, amely ut\u00e1n a felt\u00e1mad\u00e1s k\u00f6vetkezik. Melyik gyerek l\u00e1tott valaha is felt\u00e1madottat? Vajon a gyermek k\u00e9pzelet\u00e9ben a hal\u00e1l nem \u00e9pp\u00fagy a mese r\u00e9sze, mint a felt\u00e1mad\u00e1s? K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, hogy az els\u0151t az egyh\u00e1zi hagyom\u00e1ny makabrista mot\u00edvumai illusztr\u00e1lj\u00e1k, m\u00edg a m\u00e1sodikat a hittanf\u00fczetek infantilis m\u00e1zolm\u00e1nyai. \u00cdgy, b\u00e1r a kereszt\u00e9ny kult\u00fara minduntalan a hal\u00e1lra hivatkozik, a gyermekeknek \u00e1ltal\u00e1ban nem kell zavartatniuk magukat miatta. Ami engem illet, akkoriban nem voltam h\u00edv\u0151, amikor a vall\u00e1s fel\u00e9 terelgettek, \u00e9s arra sem volt sz\u00fcks\u00e9g, hogy \u201ehozz\u00e1szoktassanak\u201d a hal\u00e1lhoz. Valamit az\u00e9rt l\u00e1ttam, de nem sokat. Kevesebbet, mint a gyarapod\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a betegs\u00e9gekr\u0151l.<\/p>\n

A nagyapa, anya apj\u00e1nak temet\u00e9s\u00e9n \u00e9n voltam a legid\u0151sebb unoka. Ez alapj\u00e1n kij\u00e1rt nekem a kopors\u00f3 melletti hely. \u201eGyere ide, k\u00f6zelebb\u201d, mondt\u00e1k a rokonok, akik m\u00e1r egy ideje im\u00e1ds\u00e1gba mer\u00fcltek, de most fel\u00e9ledtek \u00e9s a hagyom\u00e1ny ir\u00e1nti tiszteletb\u0151l k\u00e9szek voltak b\u00e1rmelyik pillanatban arr\u00e9bb h\u00faz\u00f3dni, mikor k\u00e9sve meg\u00e9rkeztem a virraszt\u00e1sra. K\u00f6zel, az els\u0151 sorba \u00fcltetve meg kellett volna cs\u00f3kolnom a nagyap\u00e1t, miel\u0151tt lez\u00e1rj\u00e1k a kopors\u00f3fedelet. Megs\u00e1rgulva, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljesen fek\u00fcdt, m\u00e9g jobban hasonl\u00edtva \u00f6nmag\u00e1ra, egy ismeretlen v\u00e9r\u0171 valakire. Ezen az els\u0151, kiv\u00e9telezett padsoron valamennyien cs\u00f6ndesen s\u00edrtak \u2013 hasonl\u00edtottak egym\u00e1sra \u00e9s r\u00e1 is (\u0151 is k\u00f6nnyen el\u00e9rz\u00e9keny\u00fclt) \u2013, m\u00edg a m\u00e1sodikon hangosabban, a helyb\u00e9li unok\u00e1k. \u00dagy gondoltam, nem t\u0171nik fel nekik, ha nem cs\u00f3kolom meg a nagyapa test\u00e9t, csak f\u00f6l\u00e9 hajolok. Az akkori gy\u00e1szol\u00f3k k\u00f6z\u00fcl az id\u0151sebbek \u2013 any\u00e1n k\u00edv\u00fcl, aki tov\u00e1bbra is, mind a mai napig t\u00e1vol akar tartani a hal\u00e1lt\u00f3l, mert meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint t\u00fal kifinomult vagyok a haland\u00f3s\u00e1ghoz \u2013 m\u00e1r v\u00e9gleg elb\u00facs\u00faztak, a fiatalabbak meg val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem eml\u00e9keznek r\u00e1, hogy a legid\u0151sebb unoka ill\u0151 m\u00f3don viselkedett-e. A nagyv\u00e1rosokban nem tan\u00edtottak temet\u0151i etikettet, ennyit hozhatok fel a ments\u00e9gemre. Ezen fel\u00fcl el\u0151kel\u0151 helyzetem a temet\u00e9sen \u00e9s az ott hierarchi\u00e1b\u00f3l kapott lecke sok\u00e1ig g\u00fany t\u00e1rgya volt a csal\u00e1d szczecini oldal\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n

Az els\u0151 hal\u00e1l, amelyben k\u00f6zelr\u0151l kellett r\u00e9szt vennem, az any\u00f3som hal\u00e1la volt. K\u00f3rh\u00e1zban halt meg egy \u00e9v ut\u00e1n, meghat\u00e1rozhatatlan betegs\u00e9gekben, k\u00e9t \u00fagynevezett hospitaliz\u00e1ci\u00f3, vagyis nyaral\u00e1s ut\u00e1n, amelyet velem \u00e9s a gyerekekkel t\u00f6lt\u00f6tt a tengern\u00e9l. \u0150szint\u00e9n sz\u00f3lva a betegs\u00e9ge el\u0151tt nem volt oda \u00e9rtem, ami \u00e9rtelemszer\u0171en nem k\u00f6nny\u00edtette meg a kett\u0151nk dolg\u00e1t. Amikor k\u00f3rh\u00e1zi termekben fek\u00fcdt, k\u00e9nyelmetlen \u00e1gyakon, pecs\u00e9tes \u00e1gynem\u0171k\u00f6n, \u00e9s \u00e9n majdnem mindennap mentem hozz\u00e1, a fia ir\u00e1nti szeretetb\u0151l, hirtelen \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy bep\u00f3tolja az elvesztegetett id\u0151t, tudom\u00e1sul vette a l\u00e9tez\u00e9semet, a kiv\u00e9teless\u00e9gemet hangs\u00falyozta, mert mit tehetett volna m\u00e1st? Leveseket f\u0151ztem neki. Iparkodtam, abban az id\u0151szakban sz\u00e1m\u00edtottak neki az ilyen dolgok. Az utols\u00f3 uborkalevest m\u00e1r nem ette meg. Nyugt\u00e1znom kellett, hogy a termoszt a tartalm\u00e1val egy\u00fctt veszem \u00e1t. A tengern\u00e9l, a kempingben folytatott besz\u00e9lget\u00e9seinkb\u0151l egy mondatra eml\u00e9kszem, amely az Arko\u0144ska utcai belgy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9s a pomorzanyi1 seb\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tt helyezkedett el. \u201eHa \u00e9lek m\u00e9g, varrok neked egy h\u00e1l\u00f3inget\u201d, mondta. Sz\u00edn\u00e9szi \u00e9rz\u00e9kkel ism\u00e9telte meg, \u201eha \u00e9lek m\u00e9g\u201d. Alkudozni kezdett volna Istennel, akihez hirtelen visszatal\u00e1lt? \u00c9s m\u00e9g egy: \u201ea betegs\u00e9gen kereszt\u00fcl jobban megszerettelek\u201d. A null\u00e1t\u00f3l a jobbanig, neh\u00e9z megmondani, hogy \u2013 a f\u00e9lelmen t\u00fal \u2013 mit is jelenthetett ez. A h\u00e1l\u00f3ing aj\u00e1nlat volt. Felteszem, annak a sz\u00e9gyenletes t\u00e9nynek az elfogad\u00e1s\u00e1t jelentette, hogy a fi\u00e1val h\u00e1lok, a hitvesi \u00e1gyunkhoz val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1snak kellett lennie.<\/p>\n

A hal\u00e1la mag\u00e1ban foglalta a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s elem\u00e9t, qui pro quo, amelyet a t\u00e9ma szak\u00e9rt\u0151i annyira szeretnek. A k\u00f3rh\u00e1zi s\u00fcrg\u00f6ny \u2013 ilyen volt \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g mindig ilyen a hozz\u00e1tartoz\u00f3k \u00e9rtes\u00edt\u00e9s\u00e9nek rendszere \u2013 akkor \u00e9rkezett meg, amikor \u00e9ppen \u00faton voltam, hogy besz\u00e9ljek a f\u0151orvossal, koll\u00e9gan\u0151m apj\u00e1val, mert az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hist\u00f3ri\u00e1kban az ismerets\u00e9gek sz\u00e1m\u00edtanak. Arra sz\u00e1m\u00edtottam, hogy valami immuner\u0151s\u00edt\u0151r\u0151l, ter\u00e1pi\u00e1r\u00f3l, k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l behozott gy\u00f3gyszerr\u0151l akar mes\u00e9lni; a besz\u00e9lget\u00e9s k\u00f6zep\u00e9n fedezt\u00fck fel ezt a, hogy \u00fagy mondjam, misreadinget. \u00dagy vett\u00fck, mintha nem t\u00f6rt\u00e9nt volna semmilyen hajt\u0171kanyar, igyekezve nem kisiklani benne. Sz\u00e9gyenkeztem a saj\u00e1t szerepem, a rendel\u0151j\u00e9ben val\u00f3 jelenl\u00e9tem mot\u00edvumai miatt, h\u00fcly\u00e9n \u00e9reztem magam. Nagy j\u00f3indulatot tan\u00fas\u00edtott, ez\u00e9rt \u00fagy tettem, mint aki tudom, mi t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 de akkor minek \u00fcltem ott, mire sz\u00e1m\u00edtottam? Reklam\u00e1ltam? A diagn\u00f3zis nem hangzott t\u00fal szakszer\u0171en. A mam\u00e1ja porhany\u00f3s volt \u2013 mondta. Nem tiltakoztam. Mint a t\u0171zt\u0151l, \u00fagy \u00f3vakodtunk az any\u00f3sommal a k\u00f6zvetlen fordulatokt\u00f3l, lehet, hogy \u00e9pp\u00fagy meg\u00f6rvendeztetn\u00e9 a porhany\u00f3s sz\u00f3, mint a h\u00fas vagy a s\u00fctem\u00e9ny. Szeretett kotyvasztani. Hallgat\u00e1ssal mell\u0151zn\u00e9 a jogbitorl\u00f3 \u201emam\u00e1t\u201d. Ebben a f\u00e1zisban, az oda\u00edg\u00e9rt h\u00e1l\u00f3ing \u00e9s az er\u0151leveses termoszok ut\u00e1n, mell\u0151zhette volna.<\/p>\n

Az \u00e1pol\u00f3n\u0151 kiadta nekem a holmikat, goromb\u00e1n sorolva \u00e9s felmutatva a m\u00e1r becsomagolt szemeteszs\u00e1k tartalm\u00e1t. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az eml\u00edtett leves \u00e9s k\u00e9t t\u00fal\u00e9rett ban\u00e1n maradt meg az eml\u00e9kezetemben, valamint egy ing, a tiszt\u00e1lkod\u00f3k\u00e9szlet \u00e9s egy \u00fcd\u00edt\u0151 sz\u00edv\u00f3sz\u00e1llal. Egy negyed sz\u00e1zaddal kor\u00e1bban ezek az italok eg\u00e9szs\u00e9gesnek sz\u00e1m\u00edtottak, gyerekeknek \u00e9s l\u00e1badoz\u00f3knak v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k \u0151ket. Az \u00e1pol\u00f3n\u0151 megjegyz\u00e9se miatt (vagy annak ellen\u00e9re?), hogy f\u00e9l a panaszt\u00f3l, miszerint a kih\u0171l\u0151 \u00e1gyb\u00f3l valami apr\u00f3s\u00e1got eltulajdon\u00edtott, goromb\u00e1nak tartottam a zs\u00e1k al\u00e1\u00edr\u00e1ssal hiteles\u00edtett \u00e1tn\u00e9z\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A zs\u00e1kkal egy\u00fctt t\u00e1voztam, m\u00e9rlegelve a tov\u00e1bbi teend\u0151ket: levinni a t\u00e1rgyakat az aut\u00f3hoz, vagy a halottash\u00e1zba menni? A k\u00e9k zs\u00e1kokr\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben megismertem a k\u00f3rh\u00e1z kertj\u00e9nek f\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt b\u00f3kl\u00e1sz\u00f3 embereket. Elgondolkodva \u00e1lldog\u00e1ltak, f\u00e9l\u00faton a parkol\u00f3 \u00e9s a Patomorfol\u00f3giai Tansz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt. Akkor, negyed sz\u00e1zaddal kor\u00e1bban, el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1n a halottash\u00e1zba mentem, hogy magam m\u00f6g\u00f6tt tudjam a dolgot, \u00e9s megtudjam, mit kell csin\u00e1lni. Valamif\u00e9le temet\u0151i biznisz m\u00e1r akkor is folyt, b\u00e1r kor\u00e1ntsem olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171, mint amilyenre a \u201eskalpvad\u00e1szok\u201d botr\u00e1nya ut\u00e1n der\u00fclt f\u00e9ny.2 A cseng\u0151vel k\u00e9retett, testes asszonys\u00e1g kinyitotta az ajt\u00f3t, \u00e9s \u201ej\u00f3 napot\u201d n\u00e9lk\u00fcl, amit a nap jelleg\u00e9hez illeszked\u0151nek tal\u00e1ltam, le\u00fclt az \u00edr\u00f3asztal m\u00f6g\u00f6tt. \u00dagy festett, mint akit s\u00fcrg\u0151s teend\u0151it\u0151l v\u00e1lasztottak el a halottash\u00e1zban. \u00d6bl\u00f6s hangja volt, t\u00e1rgyszer\u0171en k\u00e9rdezett. Mikor j\u00f6v\u00f6k fel\u00f6lt\u00f6ztetni az illet\u0151t, \u00e9s tudom-e, hogy a l\u00e1bbelinek egy sz\u00e1mmal nagyobbnak kell lennie, hogy ne kelljen csontot t\u00f6rni. Kisel\u0151ad\u00e1st tartott a v\u00e9gtagok hal\u00e1l ut\u00e1ni felpuffad\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a mereved\u00e9sr\u0151l. \u00c9reztem, hogy r\u00e9misztget, el\u0151k\u00e9sz\u00edtve a terepet a nagylelk\u0171 aj\u00e1nlathoz, amely majd elv\u00e1laszt a nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00f6telezetts\u00e9gekt\u0151l. Magamra v\u00e1llaltam akkor valamennyi k\u00f6telezetts\u00e9get, a k\u00f3rh\u00e1zi halottash\u00e1z el\u0151ter\u00e9ben azonban elfogott az \u00e9rz\u00e9s, hogy ezzel a csontt\u00f6r\u00e9ssel nem fogok tudni egyed\u00fcl megbirk\u00f3zni.<\/p>\n

Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kaptam egy cetlit egy mag\u00e1n temetkez\u00e9si v\u00e1llalat c\u00edm\u00e9vel. Az eg\u00e9sz temet\u00e9st egyed\u00fcl int\u00e9ztem, bele\u00e9rtve azt is, hogy a s\u00edrg\u00f6dr\u00f6t, amelybe az any\u00f3somat kellett fektetnem, lem\u00e9rtem colstokkal. A kopors\u00f3 kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l velem volt a p\u00e1r\u00e9ves fiam, j\u00e1t\u00e9kot m\u00edmelve pr\u00f3b\u00e1ltam kih\u00fazni bel\u0151le az eszt\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l alkotott v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t: \u201eM\u0171f\u00e9ny, fekete vagy barna?\u201d. A f\u00e9rjem akkoriban azt mondta: \u201eTisztess\u00e9gesen kiegyenl\u00edtem az ad\u00f3ss\u00e1got\u201d, arra a gondokkal j\u00e1r\u00f3 eshet\u0151s\u00e9gre gondolva, hogy valaki az \u00e9n csal\u00e1domb\u00f3l hal meg. B\u00e1r vodk\u00e1spoh\u00e1r mellett besz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s biztos, hogy r\u00e9szeg voltam, megjegyeztem az \u00edg\u00e9retet. El kell ismernem, hogy megtartotta a szav\u00e1t. \u00dagy alakult, hogy el\u0151ttem j\u00e1rt a k\u00f6vetkez\u0151 hal\u00e1lokn\u00e1l. A sors \u00fcgyelt a kiegyenl\u00edt\u0151d\u00e9sre.<\/p>\n

Az anyai \u00e1gi nagymama temet\u00e9s\u00e9re egyenesen a tengerparti szabads\u00e1gr\u00f3l mentem, a gyerekeket az egyetemi koll\u00e9gan\u0151k fel\u00fcgyelete alatt hagyva. A fekete g\u00f6nc\u00f6ket a sz\u00fcleim hozt\u00e1k magukkal, a nagyn\u00e9ni lak\u00e1s\u00e1ban \u00f6lt\u00f6ztem \u00e1t. A nagymama hal\u00e1la m\u00e1r az utols\u00f3, szenved\u00e9sekkel teli h\u00f3napok \u00f3ta a leveg\u0151ben l\u00f3gott. A r\u00e1k \u00fagy kiette bel\u00fclr\u0151l, hogy csak \u00fclni tudott a fotelben, v\u00e1rva a n\u00e9h\u00e1ny hetes javul\u00e1s kegyelm\u00e9re, amelyet \u2013 b\u00e1r semmi rem\u00e9nyt nem f\u0171ztek hozz\u00e1 \u2013 az elrendelt, k\u00f6ny\u00f6r\u00fcletes besug\u00e1rz\u00e1s id\u00e9zhetett volna el\u0151. A j\u00e1r\u00e1si k\u00f3rh\u00e1zban halt meg, de a hal\u00e1la el\u0151tt egy darabig a sz\u00fcleimn\u00e9l lakott, cs\u00f6ndesen \u00e9s l\u00e1thatatlanul, az any\u00e1mn\u00e1l csak valamivel fiatalabb fia sors\u00e1\u00e9rt agg\u00f3dva. \u00c9vek m\u00falva a hely\u00e9t ugyanabban a fotelban a m\u00e1sik, nem annyira cs\u00f6ndes nagymama foglalta el. Radio Maryj\u00e1val3 kezdte a napot, term\u00e9szetesen teljes hanger\u0151n. Az els\u0151 nagymama temet\u00e9s\u00e9re nem eml\u00e9kszem, csak \u00e1rnyk\u00e9pek derengenek. A k\u00f3rh\u00e1z, amelyben meghalt, a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9metek \u00e1ltal \u00fcresen hagyott \u00e9p\u00fcletekbe. Hasonl\u00f3 a helyzet a temet\u0151vel. V\u00f6r\u00f6s falak, v\u00f6r\u00f6s ker\u00edt\u00e9s. Semmivel sem kevered \u00f6ssze ezeket az \u00e9p\u00fcleteket.<\/p>\n

Arra sem eml\u00e9kszem, hogy biztosan ott voltam-e a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 l\u00e1ny\u00e1nak a temet\u00e9s\u00e9n, meg a vej\u00e9\u00e9n, aki n\u00e9gy h\u00f3nappal b\u00edrta tov\u00e1bb, vagyis n\u00e9gy h\u00f3nappal \u00e9lte t\u00fal a feles\u00e9g\u00e9t, nyolc ut\u00f3dj\u00e1nak anyj\u00e1t. Mindk\u00e9t temet\u00e9sen ott kellett lennem, de az \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netemben van n\u00e9h\u00e1ny \u00e1rny, n\u00e9h\u00e1ny ink\u00e1bb fekete, mint feh\u00e9r folt. Nem fogok senkit\u0151l k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dni, a saj\u00e1t m\u00e9r\u0151\u00f3r\u00e1m \u00e1ll\u00e1s\u00e1t jegyzem fel, nem hagyatkozhatok s\u00fag\u00e1sokra. Ha nem voltam, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg levit\u00e1ltam, ha voltam, nem bontakoztam m\u00e9g ki saj\u00e1t magamb\u00f3l, a saj\u00e1t s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gemb\u0151l.<\/p>\n

Mert Leszek, a nagymama m\u00e1sodik fi\u00e1nak temet\u00e9s\u00e9re j\u00f3l eml\u00e9kszem. Kimentem a f\u00e9rfiakkal a templom el\u00e9 egy cigarett\u00e1ra, jobban illettem hozz\u00e1juk, mint az \u00e9tkekkel pepecsel\u0151 n\u0151kh\u00f6z. J\u00f3 sokat ettem a lak\u00e1sban, amelyet a szomsz\u00e9dokt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt asztalokkal rendeztek be. A men\u00fc: bigosz, r\u00e1ntott h\u00fas, kocsonya, h\u00e1romf\u00e9le s\u00fctem\u00e9ny, fagylalt \u00e9s narancsos \u00fcd\u00edt\u0151ital a gyerekeknek. A halott, ez\u00fattal haszn\u00e1lhatjuk a \u201enem term\u00e9szetes hal\u00e1llal halt\u201d kifejez\u00e9st, h\u00e1rom gyermeket hagyott maga ut\u00e1n, hab\u00e1r a h\u00e1trahagy\u00e1sr\u00f3l m\u00e9g azel\u0151tt kellett volna elt\u00f6prengenie, miel\u0151tt a val\u00f3s\u00e1g kifolyt volna a kezei k\u00f6z\u00fcl. Hirtelen hal\u00e1llal halt meg, koponyas\u00e9r\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n, amelyet akkor szenvedett el, amikor hazafel\u00e9 tartott a helyi kocsm\u00e1b\u00f3l, ami az egyetlen vir\u00e1gz\u00f3 \u00fczlet volt a nyugatra es\u0151 tengerparti kisv\u00e1rosban. Nyomoz\u00e1st nem ind\u00edtottak.<\/p>\n

Fiatal kor\u00e1ban igen mutat\u00f3s volt. Bizony\u00e1ra a nagymama csal\u00e1dj\u00e1nak keleti szl\u00e1v v\u00e9re cs\u00f6rgedezett az ereiben. Magas, egyenes, vil\u00e1gos. \u0150 volt sz\u00e1momra az ide\u00e1lis f\u00e9rfi. A k\u00fcllem\u00e9n k\u00edv\u00fcl, mint anya eg\u00e9sz csal\u00e1dj\u00e1nak, megvolt a j\u00f3zan paraszti esze \u00e9s a k\u00e9pess\u00e9gei a mes\u00e9l\u00e9shez. E csal\u00e1dban valamennyi f\u00e9rfinak a v\u00e9r\u00e9ben volt az elb\u0171v\u00f6l\u00e9s, a mulattat\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge, \u00e9s az\u00e9, hogy mindent egy lapra tegyen fel. Sem \u0151k maguk nem j\u00f6ttek ki j\u00f3l a dologb\u00f3l, sem vel\u00fck egy\u00fctt m\u00e1sok. Mag\u00e1ra nem hasonl\u00edtva, negyven\u00e9ves kora el\u0151tt halt meg.<\/p>\n

A fiatalok, mutat\u00f3sak \u00e9s a hal\u00e1luk pillanat\u00e1ban magukra nem eml\u00e9keztet\u0151k k\u00f6z\u00fcl eltemett\u00fck m\u00e9g ennek az unokan\u0151v\u00e9rnek a fi\u00fatestv\u00e9r\u00e9t, akinek anyj\u00e1\u00e9 az els\u0151 hal\u00e1l volt, amelyre eml\u00e9kszem. A kev\u00e9s szav\u00fa, visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 f\u00e9rfi, akinek a nyelv\u00e9t csak a vodka oldotta meg, a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban halt meg.<\/p>\n

Az apja kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6r\u00fcltekint\u0151en j\u00e1rt el. Fotelben hunyt el, s\u00fckets\u00e9g\u00e9vel \u00e9s h\u00e1rom z\u00e1rral elv\u00e1lasztva a vil\u00e1gt\u00f3l. Lehet, hogy m\u00edg az \u00f3r\u00e1kon \u00e1t tart\u00f3 hal\u00e1ltus\u00e1j\u00e1t v\u00edvta, id\u0151nk\u00e9nt az ajt\u00f3ra \u00e9s a r\u00e9gi t\u00edpus\u00fa telefonk\u00e9sz\u00fcl\u00e9kre pillantott. A nem sz\u00e9p hal\u00e1lok tipol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban az \u00f6v\u00e9 el\u0151kel\u0151 helyen szerepel: er\u0151tlens\u00e9g, mag\u00e1ny, groteszk. A l\u00e1ny\u00e1nak kellett kih\u00edvni a t\u0171zolt\u00f3kat, hogy be tudjon jutni a lak\u00e1sba. T\u0171zij\u00e1t\u00e9kra k\u00e9sz\u00fclt, N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkezett az apja sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra. Rendezv\u00e9nyre \u00e1ll\u00edt\u00f3lag lehet rendelni t\u0171zolt\u00f3kat, nem tudom, hogy igaziakat-e. Ott \u00e1lltak a hossz\u00fa l\u00e9tr\u00e1val. \u201eMindenkit ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtott mag\u00e1b\u00f3l\u201d \u2013 mondogatta a nagymam\u00e1m, az elhunyt testv\u00e9re, \u00e9s \u2013 n\u00e1la gyakrabban \u00e9s nagyobb \u00e1t\u00e9l\u00e9ssel \u2013 az ap\u00e1m is. Szerett\u00e9k m\u00e9rlegre tenni ezt az esetet, a nem mindennapi meg\u00e9rz\u00e9st: megh\u00edvni a hozz\u00e1tartoz\u00f3kat a sz\u00fclet\u00e9snapi-halotti \u00f6sszej\u00f6vetelre. A saj\u00e1t magunk vagy a megmaradtak elk\u00f6vetkez\u0151 sz\u00fclet\u00e9snapjai el\u0151tt vissza-visszat\u00e9rt\u00fcnk ehhez az esem\u00e9nyhez, k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen egym\u00e1snak szegezve a k\u00e9rd\u00e9st: \u201eT\u00e1viratot nem k\u00fcldesz v\u00e9letlen\u00fcl?\u201d<\/p>\n

Most l\u00e1tom, hogy nem j\u00e1rtam az apai \u00e1g temet\u00e9seire, a Pozna\u0144 k\u00f6rny\u00e9ki faluba. Anya csal\u00e1dj\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtottam. Akaratlanul is. Tal\u00e1n az\u00e9rt, mert \u0151k, a Szombirb\u00f3l \u00e1ttelep\u00fcltek \u00e9s ut\u00f3daik valamennyien gyorsan haltak, mintha m\u00e1r nem \u00e9rn\u00e9k meg az \u00faj vil\u00e1got. Egy-kett\u0151, egy-kett\u0151, szedd a s\u00e1torf\u00e1dat, kisz\u00e1ll\u00e1s, csatlakozni a t\u00f6bbiekhez. Apa csal\u00e1dj\u00e1r\u00f3l azonban mindig \u00fagy tartott\u00e1k, hogy hossz\u00fa \u00e9let\u0171. Miel\u0151tt valaki meghalt volna, olyan hosszan \u00e9lt, hogy a megmaradtak felszabadul\u00e1sk\u00e9nt \u00e9lt\u00e9k meg, mikor v\u00e9ge lett. A nagymama hal\u00e1l\u00e1nak napj\u00e1n egy gyerekkori bar\u00e1tn\u0151m volt n\u00e1lam. K\u00e1v\u00e9zni k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk, mikor \u00e9szbe kaptam, hogy a nagymama nem h\u00edvott fel. Tudtam, hogy ez mit jelent.<\/p>\n

\u00c9ppen ezt a r\u00e9szt jav\u00edtom, amikor eljut hozz\u00e1nk a h\u00edr, hogy a nagymama l\u00e1nytestv\u00e9re meghalt. Vagyis m\u00e1r csak egy maradt, a legfiatalabb. Az, amelyik elment, m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta egy sor betegs\u00e9gben szenvedett, ezek k\u00f6z\u00f6tt, \u00fagy r\u00e9mlik, m\u00e1ni\u00e1s depresszi\u00f3ban. Hossz\u00fa h\u00f3napokon kereszt\u00fcl az \u00e1gyat nyomta, visszautas\u00edtva, hogy r\u00e9szt vegyen a l\u00e1nya, a veje \u00e9s az unok\u00e1k mindennapi s\u00fcrg\u00e9s-forg\u00e1s\u00e1ban. Tudta, mikor keljen fel: az eg\u00e9szs\u00e9gbiztos\u00edt\u00f3 ellen\u0151rei nem tal\u00e1lhattak r\u00e1, elmenek\u00fclt el\u0151l\u00fck a szomsz\u00e9dasszonyokhoz, hirtelen kicsinos\u00edtva mag\u00e1t \u00e9s tagadva minden bajt. \u201e\u00c9n? Beteg?\u201d \u2013 k\u00e9rdezte parf\u00fcmt\u0151l illatozva \u00e9s kifestve. Hiszen l\u00e1tni lehet, hogy semmi baja, kedve szottyant k\u00e1v\u00e9zni, csak elfogyott otthon. K\u00e9rlelt\u00e9k: \u201eHagyjon b\u00e9k\u00e9t most m\u00e1r a mama, sz\u00e9pen felkel holnap, ha m\u00e1r eg\u00e9sz tavasszal fek\u00fcdt, hadd n\u00e9zz\u00e9k meg a mam\u00e1t ezek a n\u0151szem\u00e9lyek, adnak seg\u00e9lyt\u201d. Nem lehetett kib\u00e9k\u00edteni. Tal\u00e1n csak akkor, ha nagyon k\u00e9rlelt\u00e9k, bonbonnal k\u00edn\u00e1lgatt\u00e1k, \u00e9s \u0151 egy pillanat erej\u00e9ig, mert olyan napja volt, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott a fogyaszt\u00e1si cikkek ir\u00e1nt. De ez azonnal szertefoszlott, mihelyst a k\u00e9zmozdulatot befejezte, \u00e9s senki sem akart hinni a seg\u00edts\u00e9get, h\u00e1ziorvosi l\u00e1togat\u00e1st, lakhat\u00e1si p\u00f3tl\u00e9kot k\u00e9r\u0151 csal\u00e1dnak. A gondoz\u00f3b\u00f3l, az eg\u00e9szs\u00e9gbiztos\u00edt\u00f3t\u00f3l, a rendel\u0151b\u0151l j\u00f6v\u0151 n\u0151v\u00e9rek elt\u0171ntek, \u00e9s a nagyn\u00e9ni visszat\u00e9rt az \u00e1gy\u00e1ba, h\u00f3napokra elt\u0171nt, nem mutatva \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st sem a k\u00e1v\u00e9, sem a bonbon, sem a t\u00e1rsalg\u00e1s ir\u00e1nt. J\u00f3s\u00e1ggal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve csak s\u00f6t\u00e9t gondolatai voltak.<\/p>\n

Apa nagyon szerette ezt a nagyn\u00e9nit. Minden \u00e9vben tervezt\u00fck, hogy megl\u00e1togatjuk, de f\u00e9lt\u00fcnk, hogy azzal fogunk szembes\u00fclni, ahogy mozdulatlanul fekszik az \u00e1gyban. V\u00e1rtuk, hogy jobban legyen, valami jelre a csal\u00e1dt\u00f3l, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel nem v\u00e1rtunk semmire sem, csak morfond\u00edroztunk azon, hogy valamelyik nap kocsiba \u00fcl\u00fcnk, v\u00e9g\u00fcl is nincsen olyan messze. Meg\u00e1llunk a h\u00e1z el\u0151tt, amely eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp n\u00e9z ki, mint apa gyerekkor\u00e1ban, elhaladunk Irena n\u00e9ni fi\u00e1nak k\u00e1lyh\u00e1ra eml\u00e9keztet\u0151 h\u00e1za mellett, amely a t\u00e1gas telek elej\u00e9n \u00e1ll, kopogunk az ajt\u00f3n, bemegy\u00fcnk a ny\u00e1ri konyh\u00e1n kereszt\u00fcl, \u00e9s \u0151 azonnal k\u00f6sz\u00f6nt benn\u00fcnket, kor\u00e1ntsem az \u00e1gyb\u00f3l, tal\u00e1n ink\u00e1bb az ablak alatti fotelb\u0151l, ahonnan k\u00f6nnyen \u00e9szrevehetett benn\u00fcnket.<\/p>\n

Nem tudta, hogy Kazik, apa nem \u00e9l, e h\u00edrt eltett\u00e9k k\u00e9s\u0151bbre, mikor javul\u00e1s \u00e1ll be. Most Irena is beker\u00fclt a gy\u00e1sznoteszembe.<\/p>\n

Volt m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny elmenetel, amely hat\u00e1st gyakorolt az \u00e9letemre. Nem fogok r\u00f3luk \u00edrni, mert az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy mindenkinek a saj\u00e1t genetikai l\u00e1nc\u00e1val kell foglalkoznia, ha valamikor is a v\u00e9g\u00e9re akar \u00e9rni a sz\u00e1mvet\u00e9snek. Az elhunytak k\u00f3dexe, m\u00e9g ha helyi \u00e9rdekelts\u00e9g\u0171 is, olyan m\u0171 modellj\u00e9n alapul, amely nyitott \u00e9s a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra nehezen kibet\u0171zhet\u0151.<\/p>\n

M\u00e9g egy t\u00e1voz\u00e1st megeml\u00edtek. Amikor az Int\u00e9zetben meghalt sokunk bar\u00e1tja, r\u00e1m maradt, hogy megtartsam az \u00f3r\u00e1it \u00e9s szerkesszem a k\u00f6z\u00f6sen alap\u00edtott foly\u00f3iratot. Balesetben halt meg, nem azonnal, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg t\u00fcd\u0151emb\u00f3lia k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Fek\u00fcdt g\u00e9zbe tekerve, gipszben, \u00f6ntudat\u00e1n\u00e1l volt, a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1mr\u00f3l k\u00e9rdezett. Sokszor \u00e1lmodtam vele az els\u0151 n\u00e9gy \u00e9vben. A k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1mr\u00f3l k\u00e9rdezett. De ut\u00e1na m\u00e1r nem. Megszakadt a kapcsolatunk.<\/p>\n

Anya mostan\u00e1ban legsz\u00edvesebben betegs\u00e9gekr\u0151l \u00e9s hal\u00e1lokr\u00f3l mes\u00e9l. Hadd sz\u00e1moljam meg: a r\u00e9gi lak\u00f3h\u00e1zunkban van a f\u00f6ldszint, a h\u00e1rom emelet \u00e9s a tet\u0151t\u00e9r, a f\u00f6ldszinten \u00e9s a tet\u0151t\u00e9rben egy-egy, az els\u0151t\u0151l a harmadikig h\u00e1rom-h\u00e1rom lak\u00e1ssal. Egy-h\u00e1rom csal\u00e1d mindegyikben, az h\u00e1rom-kilenc szem\u00e9ly. Nem, jobb lesz ink\u00e1bb keresztmetszetben szeml\u00e9lni. A sz\u00fcleim lak\u00f3telepi \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tizenegy emelet van \u00f6t darab h\u00e1rom-\u00f6t szem\u00e9lyes lak\u00e1ssal. Abb\u00f3l, amit anya mes\u00e9l, az k\u00f6vetkezik, hogy mindegyikben meghalt m\u00e1r valaki. A lak\u00e1sok egy c\u00e9lb\u00f3l fogadnak: hogy meg\u00f6lj\u00e9k lak\u00f3ikat. Ha k\u00f6r\u00fcln\u00e9z\u00fcnk: minden\u00fctt \u00f6zvegyek \u00e9s \u00e1rv\u00e1k. Nem tudom, ki halt meg az els\u0151 emelet h\u00e1rmas sz\u00e1m alatt. A t\u00f6bbieket mind ismertem. Egy alternat\u00edv v\u00e1rost k\u00e9peznek. Kirendelts\u00e9g\u00fck felkereshet\u0151 a sz\u00e1zhatvanh\u00e9t hekt\u00e1ron elter\u00fcl\u0151 K\u00f6zponti Temet\u0151ben. Azok sz\u00e1ma, akiket 1901-t\u0151l parcell\u00e1k \u00e9s r\u00e9tegek szerint helyeztek el, helyeztek \u00e1t, dobtak ki, vagy \u00e1ll\u00edtottak helyre, lassan meghaladja az \u00e9l\u0151k\u00e9t. Az idei \u00e9vig h\u00e1romsz\u00e1zezer elhunytat k\u00f6nyveltek el. A felsz\u00edni v\u00e1ros szisztematikusan n\u00e9ptelenedik el, mintha n\u00e9gysz\u00e1zezer k\u00f6r\u00fcl mozogn\u00e1nk, de voltak\u00e9ppen egyre kevesebben vagyunk, senki sem veszi figyelembe az id\u0151r\u0151l id\u0151re bek\u00f6vetkez\u0151 elv\u00e1ndorl\u00e1st. Feltehet\u0151 teh\u00e1t, hogy ah\u00e1nyan a v\u00e1rosban \u00e9lnek, annyian fekszenek holtan a mi gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, n\u00e9metek ut\u00e1n maradt temet\u0151nkben, egy\u00e9bk\u00e9nt nem is egyben, hanem t\u00f6bb kisebben. Mindig t\u00f6bb a halott, mint az \u00e9l\u0151.<\/p>\n

H\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tt bet\u00e9vedtem egy templomba. Az oldals\u00f3 k\u00e1poln\u00e1ban kopors\u00f3 \u00e1llt, nagyon id\u0151s f\u00e9rfi vir\u00e1gcsokrokkal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve, k\u00f6rben emberek, eleg\u00e1nsak, m\u00e9g egy m\u0171eml\u00e9k rangj\u00e1val m\u00e9rve is. Nem akar\u00f3dzott azonnal kimenni, meg\u00e1lltam h\u00e1tul, mintha \u00e9vek \u00f3ta ismern\u00e9m.<\/p>\n

Danyi G\u00e1bor<\/strong> ford\u00edt\u00e1sa<\/em><\/p>\n

—<\/p>\n

1 Szczecin egyik v\u00e1rosr\u00e9sze.
\n2 Nagy vihart kavart \u00fcgy, amelyben a \u0142\u00f3d\u017a-i s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi oszt\u00e1ly dolgoz\u00f3i betegeket \u00f6ltek meg, majd az elhal\u00e1loz\u00e1sra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat temetkez\u00e9si v\u00e1llalatoknak adt\u00e1k el. Az \u00fcgyet a Gazeta Wyborcza \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i der\u00edtett\u00e9k fel 2002-ben, oknyomoz\u00f3 riportjuk a Skalpvad\u00e1szok c\u00edmet viselte.
\n3 Konzervat\u00edv, katolikus r\u00e1di\u00f3ad\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tapasztalat Az els\u0151 hal\u00e1l a k\u00f6zelemben a s\u00f3gorn\u0151m nagymam\u00e1j\u00e1nak a hal\u00e1la volt. Gyomorr\u00e1kban halt meg, amikor h\u00e9t\u00e9ves voltam. K\u00e9t gyereket hagyott maga ut\u00e1n, egy n\u00e1lam k\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb l\u00e1nyt, \u00e9s egy t\u0151le k\u00e9t \u00e9vvel id\u0151sebb fi\u00fat. A csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9kek er\u0151sek voltak, ap\u00e1mnak, a nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, valamint a nagyn\u00e9nj\u00e9nek a gyermekei, vagyis \u00e9n \u00e9s a h\u00e1rom unokatestv\u00e9r […]\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1247],"tags":[1253,1252],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n