<\/p>\n
\u201eSugaras nagyap\u00e1m\u201d<\/strong><\/p>\n Tudjuk, hogy a soknemzetis\u00e9g\u0171 Wiln\u00f3ban (a mai Vilniusban) sz\u00fcletett \u2013 csak azt nem, hogy mikor. Saj\u00e1t maga 1892-t jel\u00f6lte meg, \u00e1m val\u00f3sz\u00edn\u0171bb, hogy 1888-ban vagy 1889-ben l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got. A bizonytalans\u00e1g oka nemcsak az, hogy fiatal\u00edtani pr\u00f3b\u00e1lta mag\u00e1t, mint a korban annyian. Kazimiera I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna a kor kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve \u201efatty\u00fa\u201d volt, ez\u00e9rt \u2013 hogy ne \u00e9rje sz\u00e9gyen \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s \u2013 hal\u00e1l\u00e1ig titkolnia kellett sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t, valamint sz\u00fclet\u00e9se pontos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. Anyja, egy tat\u00e1r eredet\u0171 litv\u00e1n csal\u00e1d sarja, Barbara I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna (az -\u00f3wna v\u00e9gz\u0151d\u00e9s hajadont jelentett) nyelvtan\u00e1rk\u00e9nt kereste a kenyer\u00e9t. Apja, Klemens Zan \u00fcgyv\u00e9d h\u00e1zasember volt, \u00e1m hogy fut\u00f3 viszonyn\u00e1l t\u00f6bb is k\u00f6t\u00f6tte \u0151ket egym\u00e1shoz, az is bizony\u00edtja, hogy Kazimiera el\u0151tt m\u00e1r sz\u00fcletett egy l\u00e1nyuk, Barbara. Az apa csal\u00e1dja el\u0151kel\u0151 helyet foglalt el a lengyel irodalomban \u00e9s eszmet\u00f6rt\u00e9netben. Klemens apja, Tomasz Zan Adam Mickiewicz bar\u00e1tja \u00e9s a wiln\u00f3i tud\u00f3s-hazafias-misztikus t\u00e1rsas\u00e1gok megalap\u00edt\u00f3ja, illetve vezet\u0151je volt, ami\u00e9rt sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sre \u00edt\u00e9lte a c\u00e1ri hatalom, \u00e1m ott is kit\u0171nt: term\u00e9szettud\u00f3s lett. Mickiewicz \u0150s\u00f6k<\/em> c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg Zan rend\u00edthetetlen alakj\u00e1t.<\/p>\n A csal\u00e1d am\u00fagy is neh\u00e9z \u00e9lete tragikusan alakult. Klemens Zant tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg politikai indokokb\u00f3l meggyilkolt\u00e1k. Barbara hamarosan ut\u00e1na halt t\u00fcd\u0151bajban. A k\u00e9t kisl\u00e1nyt \u00e9vekre elv\u00e1lasztott\u00e1k egym\u00e1st\u00f3l. Kazia gy\u00e1mja el\u0151sz\u00f6r a nagyb\u00e1tyja lett, aki nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt vele. Az \u00f3vod\u00e1s kor\u00fa kisl\u00e1ny \u00e1ll\u00edt\u00f3lag maga \u00edrt levelet rokonainak, amelyben elpanaszolta, hogy elhanyagolj\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl egy arisztokrata, Zofia Buyno, a h\u00edres Plater-Zyberk csal\u00e1d l\u00e1nya (a lengyel-balti n\u0151i szabads\u00e1gh\u0151s, Emilia Plater rokona) vette mag\u00e1hoz. A gr\u00f3fn\u0151 k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt f\u00e9rj\u00e9t\u0151l, \u00e9s egyed\u00fcl vezette liv\u00f3niai, vagyis a mai Lettorsz\u00e1gban fekv\u0151, valamint a mai Belarusz ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 birtokait. Kazimier\u00e1val saj\u00e1t gyermekek\u00e9nt b\u00e1nt, \u00e9s kifog\u00e1stalan nevel\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtette. A lengyel \u00e9s az orosz mellett a l\u00e1ny n\u00e9met\u00fcl \u00e9s franci\u00e1ul is megtanult \u00edrni, olvasni \u00e9s t\u00e1rsalogni. K\u00e9s\u0151bb egy neves vars\u00f3i le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zetbe ker\u00fclt, amelyet \u201eZofia anya\u201d rokona vezetett.<\/p>\n Kazimiera tizen\u00f6t vagy tizenhat \u00e9ves lehetett, amikor egyik tan\u00e1ra megal\u00e1z\u00f3 m\u00f3don vil\u00e1gos\u00edtotta fel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A kr\u00edzishelyzet miatt nevel\u0151anyj\u00e1t\u00f3l is elt\u00e1volodott. Szentp\u00e9terv\u00e1rra ker\u00fclt, ahol testk\u00f6zelb\u0151l l\u00e1tta az 1905-\u00f6s forradalmat, majd Sv\u00e1jcban \u00e9s Oxfordban tanult tov\u00e1bb. Londonban \u00e9rte a h\u00edr, hogy Zofia Buyno haldoklik. Az \u00e1rvas\u00e1g, s\u0151t rokontalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9se, a rossz sz\u00e1rmaz\u00e1s \u00e1tka \u00e9s titka, valamint a b\u0171ntudat eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9ri, \u00e9s folyamatosan fel-felbukkan a m\u0171veiben \u2013 ugyan\u00fagy, ahogy a halott \u201eZofia anya\u201d \u00e9s f\u0151leg \u201eBarbara anya\u201d alakja is. De apai \u0151s\u00e9t, \u201esugaras nagyapj\u00e1t\u201d is eml\u00edti. (Tomasz Zan hitt abban, hogy a szerelmek \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1gok a sz\u00f3 szerint vett emberi kisug\u00e1rz\u00e1s alapj\u00e1n sz\u00f6v\u0151dnek, \u00e9s hogy az aur\u00e1t a j\u00f3s\u00e1g \u00e9s m\u0171velts\u00e9g teszi sz\u00e9pp\u00e9 \u2013 ez\u00e9rt alap\u00edtotta meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Sug\u00e1rz\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t.)<\/p>\n <\/p>\n \u201e\u00daristen! I. K. I\u0142\u0142akowicz n\u0151!\u201d<\/strong><\/p>\n Nem v\u00e9letlen, hogy I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna a nagy t\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n, szentp\u00e9terv\u00e1ri korszak\u00e1ban kezdte publik\u00e1lni els\u0151 verseit. A k\u00f6lt\u00e9szet k\u00e9s\u0151bb is, eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben aff\u00e9le biztons\u00e1gi szelepet jelentett sz\u00e1m\u00e1ra, ahol metafor\u00e1kban mondhatta el a k\u00fclvil\u00e1g el\u0151l gondosan eltitkolt \u00e9rz\u00e9seit. A versek bor\u00fas hangulata \u00e9s formam\u0171v\u00e9szete t\u00f6k\u00e9letesen beleillett a sz\u00e1zadel\u0151 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ba. Els\u0151 k\u00f6tete, az Ikarowe loty<\/em> (Ikaroszi rep\u00fcl\u00e9sek, 1911) nagy sikert aratott. Nem le\u00e1nynev\u00e9n, hanem a semleges I. K. I\u0142\u0142akowicz n\u00e9v alatt jelentette meg, ami f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal k\u00e9s\u0151bbi besz\u00e1mol\u00f3ja szerint mulats\u00e1gos f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sre adott okot. Zakopan\u00e9ban az \u00fcnnepelt \u00edr\u00f3, Stefan \u017beromski mell\u00e9 \u00fcltett\u00e9k, aki azt hitte, hogy a \u201ej\u00f3lf\u00e9s\u00fclt kisasszony\u201d valamilyen sportol\u00f3. Karol Szymanowski zeneszerz\u0151 vil\u00e1gos\u00edtotta fel, kivel van dolga. A h\u00edress\u00e9g d\u00f6bbenten h\u00f6rd\u00fclt fel: \u201e\u00daristen! Sz\u00f3val I. K. I\u0142\u0142akowicz n\u0151!\u201d \u2013 \u00c9s nem sz\u00f3lt t\u00f6bbet hozz\u00e1.<\/p>\n Az anekdota \u2013 ak\u00e1r igaz, ak\u00e1r nem \u2013 I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna feminista n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edt. 1910-t\u0151l a krakk\u00f3i Jagell\u00f3 Egyetem lengyel szak\u00e1n tanult ugyan (a v\u00e1ros a sz\u00e9tdarabolt Lengyelorsz\u00e1g egyik legfontosabb \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt), 1914-ben azonban ism\u00e9t Angli\u00e1ba utazott, ahol a sz\u00fcfrazsettek r\u00f6plapjait osztogatta, \u00e9s szocialista ismer\u0151s\u00f6ket szerzett.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n ugyanez a t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9ge vitte r\u00e1, hogy a keleti fronton \u00f6nk\u00e9ntes \u00e1pol\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1ljon. Le\u00edrhatatlan borzalmakat l\u00e1thatott, melyeket \u2013 saj\u00e1t reakci\u00f3ival egy\u00fctt \u2013 csak egyetlen, c\u00edm n\u00e9lk\u00fcli versf\u00fcz\u00e9rben pr\u00f3b\u00e1lt le\u00edrni a Trzy struny<\/em> (H\u00e1rom h\u00far, 1917) c. k\u00f6tetben. A neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9rhast kapott. Egy zsid\u00f3 orvos mentette meg az \u00e9let\u00e9t, aki nagy odaad\u00e1ssal \u00e1polta. M\u00e1r Zofia Buyno is toleranci\u00e1ra nevelte, de ez az esem\u00e9ny is nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben pozit\u00edvan tekintsen a zsid\u00f3kra, \u00e9s ezt sz\u00e1mtalanszor ki is nyilv\u00e1n\u00edtsa.<\/p>\n Betegs\u00e9ge ut\u00e1n fokozatosan visszat\u00e9rt istenhit\u00e9hez \u2013 a kamaszkori t\u00f6r\u00e9s \u00f3ta ugyanis ateista volt. Katolicizmusa \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig elk\u00eds\u00e9ri, \u00e9s versei egyik f\u0151 t\u00e9m\u00e1j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. A kereszt\u00e9nys\u00e9g mindig evang\u00e9liumi dimenzi\u00f3ban \u00e9rdekelte, vall\u00e1soss\u00e1g\u00e1t m\u00e9ly hum\u00e1num hatja \u00e1t, amely kor\u00e1bbi id\u0151szak\u00e1nak egyenes folytat\u00e1sa, a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszmeis\u00e9g szerencs\u00e9s \u00f6tv\u00f6zete.<\/p>\n Szolg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l P\u00e9terv\u00e1rra t\u00e9rt vissza, ahol hamarosan kit\u00f6rt a bolsevik forradalom. A Plater-Zyberk rokons\u00e1gba tartoz\u00f3 fiatal h\u00e1zasp\u00e1r vill\u00e1j\u00e1ban v\u00e1rt\u00e1k a v\u00e9gkifejletet. Hogy kib\u00edrj\u00e1k a bizonytalans\u00e1got, I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna folytat\u00e1sos mes\u00e9t kezdett \u00edrni, a k\u00e9sz r\u00e9szeket minden este felolvasta vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3inak. \u00cdgy k\u00e9sz\u00fclt el a Ba<\/em>jeczna opowie\u015b\u0107 o kr\u00f3lewiczu La-Fi-Czaniu, o \u017co\u0142nierzu Soju i o dziewczynce Kio<\/em> (Mes\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net La-Fi-Csany kir\u00e1lyfir\u00f3l, Szoj katon\u00e1r\u00f3l \u00e9s Kj\u00f3 kisl\u00e1nyr\u00f3l), amelyet hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n jelentetett meg. A k\u00f6nyv bor\u00edt\u00f3j\u00e1t a h\u00edres \u00f6sszm\u0171v\u00e9sz, Witkacy tervezte. A kiadv\u00e1nyb\u00f3l csup\u00e1n n\u00e9gy p\u00e9ld\u00e1ny maradt fenn, az egyik az I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna Eml\u00e9kszoba Facebook-oldal\u00e1n l\u00e1that\u00f3 (ide<\/a> kattintva el\u00e9rheti).<\/p>\n A m\u0171 keletkez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeib\u0151l \u00e9s a bor\u00edt\u00f3rajzr\u00f3l is vil\u00e1gosan l\u00e1tszik, hogy nem gyerekeknek sz\u00e1nt m\u0171vel van dolgunk \u2013 m\u00e9g ha az a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n csak mesek\u00f6nyvk\u00e9nt jelenhetett is meg. A mai olvas\u00f3t ink\u00e1bb t\u00e1vol-keleti fantasyra vagy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kra eml\u00e9kezteti, f\u0151leg, hogy a \u201eprotagonist\u00e1knak\u201d egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s boss<\/em>-szal \u2013 egy fluoreszk\u00e1l\u00f3 tengeristen-sz\u00f6rnnyel \u2013 \u00e9s egy kukta-cser\u00e9phadsereggel kell megk\u00fczdeni\u00fck. Az uralkod\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl maradt orsz\u00e1gban ugyanis a palota konyhaf\u0151n\u00f6ke veszi \u00e1t a hatalmat, amivel sok groteszk mozzanat ker\u00fcl a sz\u00f6vegbe. Az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomt\u00f6rt\u00e9net viszont a sz\u00e1zadfordul\u00f3 m\u00e1s mes\u00e9ivel is p\u00e1rhuzamba vonhatn\u00e1. De kor\u00e1bbi mes\u00e9k is kihathattak a m\u0171re: Andersen klasszikusai, melyeket a kis Kazia n\u00e9met\u00fcl olvasott, vagy a furcsa, sz\u00fcrre\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9netek, melyeket wiln\u00f3i belorusz dad\u00e1j\u00e1t\u00f3l hallott.<\/p>\n I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna Rymy dzieci\u0119ce<\/em> (Gyermekr\u00edmek, Krakk\u00f3, 1923) c\u00edm\u0171 k\u00f6tete m\u00e1r val\u00f3ban gyerekeknek sz\u00f3lt. A k\u00f6nyvet a kor leg\u00fcnnepeltebb lengyelorsz\u00e1gi n\u0151i fest\u0151je, Zofia Stryje\u0144ska illusztr\u00e1lta, a legegyszer\u0171bb versekb\u0151l pedig Karol Szymanowski zen\u00e9s\u00edtett meg egy csokorra val\u00f3t. A k\u00f6tet azonban neh\u00e9z t\u00e9m\u00e1kat is \u00e9rint. A k\u00f6lt\u0151 unokah\u00fagainak sz\u00f3l\u00f3 versciklus, amelynek egy\u00fattal a k\u00e9t kisl\u00e1ny a h\u0151se, t\u00f6bb epiz\u00f3dban \u00edrja le, ahogy az anya \u00e9s l\u00e1nyai a bolsevikok el\u0151l menek\u00fclnek. A Mes\u00e9s t\u00f6rt\u00e9net<\/em>…-hez hasonl\u00f3an a gyerekeknek felolvasott versek szint\u00e9n ter\u00e1pi\u00e1s (illetve \u00e9rz\u00e9keny\u00edt\u0151) szerepet kapnak. A h\u00e1bor\u00fa trag\u00e9di\u00e1j\u00e1hoz a k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9n hozz\u00e1csap\u00f3dik egy m\u00e1sik neh\u00e9z \u00e9lm\u00e9ny: ism\u00e9t megjelenik \u201eBarbara nagyany\u00f3\u201d, I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna \u00e9desanyja, aki \u201eolyan r\u00e9g, olyan r\u00e9g\u201d halott \u2013 vagyis a szerz\u0151 a k\u00f6z\u00f6s csal\u00e1di traum\u00e1t is megk\u00eds\u00e9rli feldolgozni.<\/p>\n <\/p>\n \u201e\u00d6sv\u00e9ny az \u00fat mellett\u201d<\/strong><\/p>\n I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna Krakk\u00f3ban ismerkedett meg J\u00f3zef Pi\u0142sudskival, Barbara n\u0151v\u00e9re ugyanis a szocialista politikus alb\u00e9rl\u0151je volt. A h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n a k\u00f6lt\u0151 elragadtatott levelet \u00edrt Pi\u0142sudskinak, k\u00e9rte, hogy vegye fel hadseg\u00e9dj\u00e9nek, egyik vers\u00e9t pedig haszn\u00e1lj\u00e1k himnusznak a Lengyel L\u00e9gi\u00f3k. Ha hihet\u00fcnk neki, Pi\u0142sudski v\u00e1laszlevel\u00e9ben t\u00fcrelmesen elmagyar\u00e1zta, mi\u00e9rt nem lehet egy n\u0151 katona, \u00e9s a verset sem haszn\u00e1lta fel.<\/p>\n A f\u00fcggetlen Lengyelorsz\u00e1g megalakul\u00e1sakor nagy sz\u00fcks\u00e9g volt t\u00f6bb nyelven tud\u00f3, m\u0171velt \u00e9s t\u00e1j\u00e9kozott hivatalnokokra. I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna a K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium referense lett. Az eg\u00e9sz hivatalban \u0151 volt az egyetlen n\u0151, ez\u00e9rt sok ellenszenvet \u00e9s intrik\u00e1t tapasztalt a f\u00e9rfi koll\u00e9g\u00e1k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. 1922-ben a t\u00f6rt\u00e9nelem m\u00e9g k\u00f6zelebbi tan\u00faj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, amikor az \u00fajonnan megv\u00e1lasztott Gabriel Narutowicz eln\u00f6k\u00f6t meggyilkolt\u00e1k. I\u0142\u0142akowicz\u00f3wn\u00e1t \u2013 mint egykori \u00e1pol\u00f3n\u0151v\u00e9rt \u2013 az \u00e1ldozathoz h\u00edvt\u00e1k, \u0151 tartotta az eln\u00f6k test\u00e9t, z\u00e1rta le a szem\u00e9t, \u00e9s igyekezett akad\u00e1lyozni a konfliktus elm\u00e9rged\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n 1926-ban a \u201em\u00e1jusi fordulat\u201d, vagyis \u00e1llamcs\u00edny ut\u00e1n maga Pi\u0142sudski marsall alkalmazta I\u0142\u0142akowicz\u00f3wn\u00e1t. Feladatk\u00f6r\u00e9t a korban szem\u00e9lyi titk\u00e1rk\u00e9nt jel\u00f6lt\u00e9k meg, a val\u00f3s\u00e1gban azonban egyfajta minisztereln\u00f6ks\u00e9gi titk\u00e1ri szerepet kellett bet\u00f6ltenie: a marsall nev\u00e9ben \u0151 v\u00e1laszolt a hivatalba \u00e9rkez\u0151 levelekre. Mag\u00e1val Pi\u0142sudskival ritk\u00e1n tal\u00e1lkozott. A marsall 1935-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n m\u00e9gis meg\u00edrta r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 eml\u00e9keit \u015acie\u017cka obok drogi<\/em> (\u00d6sv\u00e9ny az \u00fat mellett, Vars\u00f3, 1938) c\u00edmmel. A kort\u00e1rsak k\u00f6r\u00e9ben a k\u00f6tet heves vit\u00e1t v\u00e1ltott ki, amely h\u00f3napokig d\u00falt a sajt\u00f3ban. A kev\u00e9s val\u00f3di eml\u00e9kanyag \u00e9s a kev\u00e9ss\u00e9 hihet\u0151 r\u00e9szletek mellett a didaktikus, infantiliz\u00e1l\u00f3 hangnemet is felr\u00f3tt\u00e1k a szerz\u0151nek. Igaz, hogy I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna k\u00e9t unokah\u00fag\u00e1nak c\u00edmezte a k\u00f6tetet, de \u0151k az 1923-as gyermekversk\u00f6tet szerint a bolsevikok el\u0151l menek\u00fcltek, teh\u00e1t vagy az 1917-es forradalom, vagy az 1920-as lengyel-szovjet h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n m\u00e1r mindk\u00e9t l\u00e1ny a vil\u00e1gon volt. Vagyis a k\u00f6nyv megjelen\u00e9sekor m\u00e1r nem szorultak r\u00e1 a kiskamaszoknak sz\u00f3l\u00f3 didaktikus hangnemre.<\/p>\n A vita az\u00e9rt is \u00e9lez\u0151d\u00f6tt ki, mivel I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna ekkor m\u00e1r hossz\u00fa ideje sikeres k\u00f6lt\u0151nek sz\u00e1m\u00edtott. B\u00e1r m\u00e1shol is publik\u00e1lt, j\u00f3ban volt t\u00f6bb szkamandrit\u00e1val, vagyis a kor legismertebb irodalmi foly\u00f3irat\u00e1hoz, a Skamanderhez k\u00f6t\u0151d\u0151 k\u00f6lt\u0151kkel. Julian Tuwimmal k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelt\u00e9k egym\u00e1st, annak ellen\u00e9re, hogy nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek. A harmincas \u00e9vekben I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna kitart\u00f3an v\u00e9dte a \u201elengyelleness\u00e9ggel\u201d v\u00e1dolt Tuwimot. Maria Pawlikowska-Jasnorzewsk\u00e1val (ide<\/a> kattintva olvashat r\u00f3la b\u0151vebben), a kor m\u00e1sik n\u00e9pszer\u0171 n\u0151i k\u00f6lt\u0151j\u00e9vel spiritiszta sze\u00e1nszokat rendeztek. A fiatal Jaros\u0142aw Iwaszkiewiczre pedig \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1ssal volt I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna kor\u00e1bbi k\u00f6lt\u00e9szete. De \u201eI\u0142\u0142a\u201d is, ahogy ezekben a k\u00f6r\u00f6kben nevezt\u00e9k, sokat tanult fiatalabb k\u00f6lt\u0151t\u00e1rsait\u00f3l. Nyelvezete egyszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt, verssorai fellazultak, addig cseng\u0151-bong\u00f3 r\u00edmei is gyakran eltompultak, asszon\u00e1ncszer\u0171ek vagy kancsalok lettek. Az ir\u00f3nia is egyre t\u00f6bb m\u0171v\u00e9ben jelentkezett, m\u00e9g a vall\u00e1sos versekben is. De a groteszk \u00e9s a sz\u00fcrre\u00e1lis felhangok sem voltak idegenek t\u0151le.<\/p>\n A hivatali \u00e9s az irodalmi munka mellett a harmincas \u00e9vekben m\u00e9g egy elfoglalts\u00e1ga akadt. Szorgalma, lojalit\u00e1sa, nyelvismerete \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 neveltet\u00e9se rendk\u00edv\u00fcl alkalmass\u00e1 tette a k\u00fclf\u00f6ldi orsz\u00e1gim\u00e1zs-\u00e9p\u00edt\u00e9sre. Ez\u00e9rt eur\u00f3pai el\u0151ad\u00f3k\u00f6rutakra k\u00fcldt\u00e9k, ahol els\u0151sorban Pi\u0142sudski \u00e9rdemeir\u0151l besz\u00e9lt.<\/p>\n Figyelemre m\u00e9lt\u00f3k a harmincas \u00e9vekben sz\u00fcletett litv\u00e1niai t\u00e9m\u00e1j\u00fa versei. Litv\u00e1ni\u00e1hoz, amelynek a korban csak kis szelete tartozik Lengyelorsz\u00e1ghoz \u2013 igaz, Wiln\u00f3val egy\u00fctt \u2013, a k\u00f6lt\u0151t ambivalens \u00e9rz\u00e9sek f\u0171zik. Hiszen Litv\u00e1nia \u201ekitagadta\u201d, ki\u0171zte mag\u00e1b\u00f3l. Err\u0151l sz\u00f3l t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Wyjazd z Wilna \u2013 1547<\/em> (Wilno elhagy\u00e1sa \u2013 1547), c\u00edm\u0171 verse, amelyben \u201eBarbara anya\u201d alakj\u00e1t tal\u00e1l\u00f3 m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nelmi alakra, a litv\u00e1n Barbara Radziwi\u0142\u0142\u00f3wn\u00e1ra, Zsigmond \u00c1gost lengyel kir\u00e1ly szerelm\u00e9re \u00e9s titkos feles\u00e9g\u00e9re vet\u00edti r\u00e1. A \u201eval\u00f3di\u201d Radziwi\u0142\u0142 Barbar\u00e1nak nem sz\u00fcletett gyermeke, a versben azonban \u2013 a rejtett \u00f6n\u00e9letrajzi sz\u00e1lnak megfelel\u0151en \u2013 kisl\u00e1nya sz\u00fcletik. A Wezwanie<\/em> (Felh\u00edv\u00e1s) Mickiewicz Pan Tadeusz\u00e1nak els\u0151 sor\u00e1t parafraz\u00e1lja, \u00e9s szinte felsz\u00f3l\u00edtja a \u201elitv\u00e1n haz\u00e1t\u201d, hogy \u201eismerje el\u201d sz\u00fcl\u00f6tt\u00e9t. Ambivalens \u00e9rz\u00e9sei feldolgoz\u00e1s\u00e1ban sokat seg\u00edtett, hogy neki \u00edt\u00e9lt\u00e9k Wilno V\u00e1ros D\u00edj\u00e1t. Nagy \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s egyfajta el\u00e9gt\u00e9tel is volt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy anyja \u201eezeken a k\u00f6veken futott lyukas cip\u0151ben\u201d, a l\u00e1ny\u00e1t viszont a legnagyobb elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k. K\u00e9s\u0151bb is mindig litv\u00e1nnak vallja majd mag\u00e1t, de gyermekkora t\u00e1jair\u00f3l, vagyis Liv\u00f3ni\u00e1r\u00f3l is sz\u00edvesen megeml\u00e9kezik.<\/p>\n I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna a f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt Lengyelorsz\u00e1g egyik legnagyobb irodalmi elismer\u00e9s\u00e9t, a Lengyel Irodalmi D\u00edjat is megkapta. A kor legismertebb f\u00e9rfi \u00edr\u00f3i mellett h\u00e1rom n\u0151 r\u00e9szes\u00fclt a d\u00edjban, m\u00e9ghozz\u00e1 h\u00e1rom egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u00e9vben: Maria D\u0105browska (ide<\/a> kattintva olvashat r\u00f3la b\u0151vebben) 1933-ban, I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna 1934-ben, Zofia Na\u0142kowska (ide <\/a>kattinva olvashat r\u00f3la b\u0151vebben) pedig 1935-ben. Az 1933-ban megalakul\u00f3 Lengyel Irodalmi Akad\u00e9mia tags\u00e1g\u00e1t is felaj\u00e1nlott\u00e1k neki, de \u0151 hivatali k\u00f6teless\u00e9geire hivatkozva nem fogadta el. \u00cdgy Zofia Na\u0142kowska lett az \u00faj szervezet egyetlen n\u0151i tagja. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9vekben I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna m\u00e9g t\u00f6bb rangos lengyel \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi elismer\u00e9st kapott, \u00edgy a francia Becs\u00fcletrend lovagkeresztj\u00e9t \u00e9s a Magyar Mickiewicz T\u00e1rsas\u00e1g nagyd\u00edj\u00e1t egy magyarorsz\u00e1gi el\u0151ad\u00f3k\u00f6r\u00fat ut\u00e1n.<\/p>\n <\/p>\n \u201eGy\u0171l\u00f6l\u00f6m a sors \u00e1ldozat\u00e1nak szerep\u00e9t j\u00e1tszani\u201d<\/strong><\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti napokban a K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium, ahov\u00e1 Pi\u0142sudski hal\u00e1la ut\u00e1n visszat\u00e9rt, utas\u00edtotta, hogy helyezze biztons\u00e1gba a hivatalos iratokat, \u00e9s k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n fel az utaz\u00e1sra. Szeptember elej\u00e9n a korm\u00e1nyszervek dolgoz\u00f3i megindultak Rom\u00e1nia fel\u00e9. A hat\u00e1ron hat\u00e1rid\u0151 n\u00e9lk\u00fcli szabads\u00e1gra k\u00fcldt\u00e9k, azzal a felt\u00e9tellel, hogy hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n \u00fajra jelentkezik a t\u00e1rc\u00e1n\u00e1l. Nem tudhatt\u00e1k, hogy a hazat\u00e9r\u00e9sre m\u00e9g nyolc \u00e9vet kell v\u00e1rnia. \u00c9s hogy a t\u00e1rca is eg\u00e9szen m\u00e1s lesz majd.<\/p>\n Rom\u00e1ni\u00e1ban a lengyel katon\u00e1kat \u00e9s hivatalnokokat intern\u00e1l\u00f3t\u00e1borokba ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k. I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna ezt a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti rom\u00e1niai el\u0151ad\u00f3\u00fatj\u00e1n szerzett kapcsolatai r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclte el. Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol a rom\u00e1n korm\u00e1nyz\u00f3 gyermekeinek nevel\u0151je lett. K\u00f6zben a magyar arisztokr\u00e1cia tagjait is l\u00e1togatta, de nem t\u00fal s\u0171r\u0171n, nehogy a munkaad\u00f3i kiadj\u00e1k az \u00fatj\u00e1t. \u0150 maga azonban mindig fel\u00fclemelkedett a nemzeti ellent\u00e9teken, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert soknemzetis\u00e9g\u0171 vid\u00e9keken n\u0151tt fel, b\u00e1r Kolozsv\u00e1rt m\u00e9g multikultur\u00e1lisabb helynek tartotta, mint Liv\u00f3ni\u00e1t. A vid\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra d\u00e9lies \u201eegzotikum\u00e1t\u201d viszont idegennek \u00e9rezte, vagyis: idegennek \u00e9rezte mag\u00e1t benne.<\/p>\n Amikor Kolozsv\u00e1r Magyarorsz\u00e1ghoz ker\u00fclt, a korm\u00e1nyz\u00f3 \u00e9s csal\u00e1dja visszavonult Rom\u00e1ni\u00e1ba, de a nevel\u0151j\u00fckre nem tartottak ig\u00e9nyt. A k\u00f6lt\u0151t egy id\u0151sebb zsid\u00f3 h\u00e1zasp\u00e1r, Schwarz\u00e9k fogadt\u00e1k be; ezent\u00fal nyelv\u00f3r\u00e1kb\u00f3l \u00e9lt. Nem k\u00edv\u00e1nt megtanulni magyarul, eg\u00e9szen addig, am\u00edg a Budapesten \u00e9l\u0151 lengyels\u00e9g nem \u00e9rtes\u00fclt arr\u00f3l, hogy Magyarorsz\u00e1gon tart\u00f3zkodik, \u00e9s megkereste azzal, hogy sz\u00fcks\u00e9ge van a versford\u00edt\u00e1saira. \u00cdgy mintegy Adyn tanult meg magyarul. \u00c1prily verseib\u0151l is \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott egy k\u00f6tetre val\u00f3t, \u00e9s m\u00e1s k\u00f6lt\u0151k verseit is elk\u00fcldte az emigr\u00e1nsok lapj\u00e1nak, a Wie\u015bci Polskie-nek. Saj\u00e1t versesk\u00f6tete is megjelent sokszoros\u00edtott kiadv\u00e1ny form\u00e1j\u00e1ban, Wiersze bezlistne<\/em> (Lev\u00e9ltelen versek) c\u00edmmel. Ezut\u00e1n az \u00c1bel a rengetegben-<\/em>t kezdte ford\u00edtani, amely a nyelvezete \u00e9s a t\u0151le idegen f\u0151h\u0151s szem\u00e9lye miatt hatalmas kih\u00edv\u00e1st jelentett a sz\u00e1m\u00e1ra. A reg\u00e9ny sokszoros\u00edt\u00f3n k\u00e9sz\u00fclt els\u0151 fejezete 1943-ban jelent meg Budapesten; az eg\u00e9sz k\u00f6nyv csup\u00e1n 1948-ban l\u00e1tott napvil\u00e1got Lengyelorsz\u00e1gban.<\/p>\n A n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n sz\u00e1ll\u00e1sad\u00f3it \u00e9s m\u00e1s bar\u00e1tait is deport\u00e1lt\u00e1k. A k\u00f6lt\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra ez \u00f3ri\u00e1si csap\u00e1s volt, amelyet t\u00f6bb m\u0171v\u00e9ben is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett.<\/p>\n Munk\u00e1j\u00e1t a rom\u00e1n-szovjet csapatok bevonul\u00e1sa ut\u00e1n is folytatta, \u00edgy Petru Groza fi\u00e1t is tan\u00edtotta. Lengyelorsz\u00e1ggal Julian Tuwimon kereszt\u00fcl vette fel a kapcsolatot. Bar\u00e1tja megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l a hal\u00e1la ut\u00e1n \u00edrt m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1ban sz\u00f3l. \u00c9rdemes id\u00e9zn\u00fcnk, mert j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a korabeli k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket:<\/p>\n \u201e1946 szeptember tizenharmadika van. Erd\u00e9lyben vagyok, amelyet 1944 \u0151sz\u00e9n foglaltak el a rom\u00e1n-szovjet csapatok a magyarokt\u00f3l. V\u00e1rosom, Kolozsv\u00e1r el volt v\u00e1gva Rom\u00e1nia t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t\u0151l: a vas\u00fatvonalak t\u00f6nkrementek, az alagutak beomlottak, a j\u00e1rm\u0171park hi\u00e1nyzott; csak 1946 febru\u00e1rj\u00e1ban \u00e9led \u00fajj\u00e1 valamif\u00e9le posta. Nyelvtan\u00edt\u00e1sb\u00f3l \u00e9lek egy legy\u0151z\u00f6tt, kifosztott, sz\u00e1razs\u00e1gt\u00f3l s\u00fajtott orsz\u00e1gban. \u00c9h\u00edns\u00e9g van. 1939 \u00f3ta nem l\u00e1ttam lengyel \u00fajs\u00e1got. A vasutasok, a szovjet katon\u00e1k h\u00edrcsatorn\u00e1i azonban m\u0171k\u00f6dnek. Valamilyen \u00faton-m\u00f3don egy \u00fczenet eljuthatott sz\u00edvb\u00e9li testv\u00e9remhez. Mert szeptember tizenharmadik\u00e1n ez a t\u00e1virat \u00e9rkezik:<\/p>\n \u201eBorzaszt\u00f3an meg\u00f6r\u00fcltem a h\u00edreknek, a legjobbakat k\u00edv\u00e1nom. K\u00f6nyveket \u00e9s \u00fajs\u00e1gokat k\u00fcld\u00f6k. \u00c9rtes\u00edtsen, mire van m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ge. Minden seg\u00edts\u00e9get megadok. TUWIM.\u201d<\/p>\n I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna \u00fczenete m\u00e1ig megvan. Mivel Vars\u00f3 elpusztult \u00e9s lak\u00f3i sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dtak, ennyit \u00edrt r\u00e1 c\u00edmz\u00e9snek: \u201eJulian Tuwim, k\u00f6lt\u0151, Lengyelorsz\u00e1g.\u201d A lap csodam\u00f3d eljutott a c\u00edmzetthez.<\/p>\n \u201eI\u0142\u0142a\u201d arra k\u00e9rte megtal\u00e1lt bar\u00e1tj\u00e1t, k\u00fcldj\u00f6n a nev\u00e9ben \u00e1ll\u00e1skeres\u0151 hirdet\u00e9seket lengyelorsz\u00e1gi lapoknak. Biztosra akart menni, hiszen \u2013 ahogy levelez\u00e9s\u00fckben \u00edrta \u2013 gy\u0171l\u00f6lte \u201ea sors \u00e1ldozat\u00e1nak szerep\u00e9t j\u00e1tszani.\u201d A hiperinfl\u00e1ci\u00f3 miatt azonban sok\u00e1ig sem a vissza\u00fatra, sem az \u00fatlevele megszerz\u00e9s\u00e9re nem volt p\u00e9nze. V\u00e9g\u00fcl \u2013 ism\u00e9t Tuwim seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u2013 1947 november\u00e9ben \u00e9rkezett meg Lengyelorsz\u00e1gba.<\/p>\n Hatvan fel\u00e9 k\u00f6zel\u00edtett ekkor. \u00c9s ism\u00e9t mindent el\u00f6lr\u0151l kellett kezdenie.<\/p>\n <\/p>\n \u201eSz\u00e9tl\u0151tt\u00e9k a sz\u00edvemet Pozna\u0144ban\u201d<\/strong><\/p>\n Meg\u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n csak Pozna\u0144ban tal\u00e1lt egyszerre \u00e1ll\u00e1saj\u00e1nlatot \u00e9s lakhat\u00e1st, de mire odak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, a munkalehet\u0151s\u00e9g szertefoszlott. M\u00e9gis maradt, mert a v\u00e1ros nyugodt \u00e9s fegyelmezett l\u00e9gk\u00f6re liv\u00f3niai gyermekkor\u00e1ra eml\u00e9keztette. M\u0171veib\u0151l m\u00e1r alig jelent meg valami, hiszen sem a m\u00faltja, sem a t\u00e9m\u00e1i nem feleltek meg a szocre\u00e1l eszm\u00e9nyeknek. \u00cdgy kolozsv\u00e1ri tapasztalatai alapj\u00e1n ism\u00e9t nyelvtan\u00edt\u00e1ssal \u00e9s m\u0171ford\u00edt\u00e1ssal foglalkozott. Ekkor keletkezett Anna Karenina<\/em>-ford\u00edt\u00e1sa, amelyet az\u00f3ta is zseni\u00e1lisnak tartanak. Igaz, ennek a reg\u00e9nynek a h\u0151sn\u0151j\u00e9t sem sz\u00edvlelhette, hiszen eg\u00e9szen m\u00e1s erk\u00f6lcsi kateg\u00f3ri\u00e1kban gondolkodott, egy\u00e9b szempontb\u00f3l viszont kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas volt a ford\u00edt\u00e1sra: j\u00f3l ismerte a milli\u0151t, amelyben Tolsztoj m\u0171ve j\u00e1tsz\u00f3dik, amit pedig nem tudott, annak sz\u00edv\u00f3s munk\u00e1val ut\u00e1naj\u00e1rt. A vas\u00fati szakkifejez\u00e9sekkel p\u00e9ld\u00e1ul a pozna\u0144i vasutasokat kereste meg, akik nemcsak hogy lelkesen seg\u00edtettek, de szakszer\u0171s\u00e9g\u00e9\u00e9rt h\u00e1l\u00e1b\u00f3l krist\u00e1lyv\u00e1z\u00e1val lept\u00e9k meg.<\/p>\n 1956 j\u00fanius v\u00e9g\u00e9n a pozna\u0144i munk\u00e1sok a dr\u00e1gas\u00e1g miatt \u00e1ltal\u00e1nos sztr\u00e1jkot hirdettek, amely pillanatok alatt forradalomm\u00e1 n\u0151tte ki mag\u00e1t. A hatalom tankokkal fojtotta el az utcai harcokat. I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna versben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg a tragikus esem\u00e9nyeket, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s m\u00f3don enged\u00e9lyt is kapott a m\u0171 publik\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. A Sz\u00e9tl\u0151tt\u00e9k a sz\u00edvemet Pozna\u0144ban <\/em>ma a k\u00f6lt\u0151 legismertebb versei k\u00f6z\u00e9 tartozik.<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben sorra jelentek meg a m\u0171vei. Kett\u0151 k\u00f6z\u00fcl\u00fck, a Z rozbitego fotoplastikonu<\/em> c\u00edm\u0171 pr\u00f3zaversk\u00f6tet \u00e9s a Niewczesne wynurzenia<\/em> j\u00f3r\u00e9szt Kolozsv\u00e1rr\u00f3l sz\u00f3l. Ez\u00e9rt ezekr\u0151l t\u00f6bb sz\u00f3 esik az erd\u00e9lyi \u00e9s magyarorsz\u00e1gi kapcsolatokat taglal\u00f3 m\u00e1sodik essz\u00e9r\u00e9szben. Mindkett\u0151 sz\u00e1nd\u00e9koltan t\u00f6red\u00e9kes form\u00e1ban \u00edrt visszaeml\u00e9kez\u00e9s. A Trazyme\u0144ski zaj\u0105c<\/em> (A trasimenusi ny\u00fal) szint\u00e9n ezt a form\u00e1t k\u00f6veti, de az el\u0151z\u0151 k\u00f6tetekkel ellent\u00e9tben remekm\u0171. Az egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, r\u00f6vid, letisztult t\u00f6rt\u00e9netekben \u2013 a meg\u00e9rt\u0151, egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 hangnem mellett \u2013 rengeteg a szellemes ir\u00f3nia \u00e9s \u00f6nir\u00f3nia. Az ut\u00f3bbi m\u00e1r a c\u00edmad\u00f3 anekdot\u00e1ban is megmutatkozik: az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban szolg\u00e1lt egyszer\u0171 katon\u00e1nak a Trasimenusi-t\u00f3r\u00f3l (a pun h\u00e1bor\u00fak fontos helysz\u00edn\u00e9r\u0151l), amelynek a nev\u00e9t sem jegyezte meg rendesen, csak az az eml\u00e9ke volt, hogy nyulat fogtak a partj\u00e1n. Ez azt sugallja, hogy a szerz\u0151 sem a \u201edics\u0151s\u00e9ges oldal\u00e1r\u00f3l\u201d eml\u00e9kszik a t\u00f6rt\u00e9nelemre, \u00e9s tal\u00e1n nem is sokkal okosabb a der\u00e9k k\u00f6zleg\u00e9nyn\u00e9l. Az eml\u00e9kez\u0151 szem\u00e9ly\u00e9t kisebb\u00edt\u0151 technika nem volt \u00fajkelet\u0171 I\u0142\u0142akowicz\u00f3wn\u00e1n\u00e1l; m\u00e1r az \u00d6sv\u00e9ny az \u00fat mellett<\/em> ilyen szellemben k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n Utols\u00f3 \u00faj versesk\u00f6tete, a Szeptem<\/em> (Suttogva) 1966-ban jelent meg. Ezut\u00e1n m\u00e1r csak versv\u00e1logat\u00e1sai l\u00e1ttak napvil\u00e1got. A k\u00f6tet mind k\u00f6nny\u0171-tr\u00e9f\u00e1s, mind m\u00e9ly, filozofikus-biblikus k\u00f6ltem\u00e9nyeket is tartalmaz. Egyik legszebb mondanival\u00f3ja az \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9s, az egy\u00e9nis\u00e9g t\u00e1jba \u00e9s term\u00e9szetbe sz\u00f3r\u00f3d\u00e1sa, egy sokat tapasztalt, b\u00f6lcs ember lemond\u00e1sa az \u00e9letr\u0151l (Odej\u015bcie w t\u0142o<\/em> \u2013 Elt\u0171nni a h\u00e1tt\u00e9rben).<\/p>\n A hatvanas \u00e9vekben I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna \u00e9letj\u00e1rad\u00e9kot kapott, \u00e9s a p\u00e1rizsi Kultura<\/em> foly\u00f3irat-int\u00e9zm\u00e9ny d\u00edj\u00e1t is elnyerte. Id\u00e1ig kem\u00e9nyen dolgozott: fent eml\u00edtett ford\u00edt\u00e1sai mellett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Goeth\u00e9t, egy teljes Emily Dickinson-k\u00f6tetet, Pet\u0151fit, a legnagyobb rom\u00e1n k\u00f6lt\u0151k m\u0171veit, valamint m\u00e1s \u2013 orosz, angol, n\u00e9met, jiddis \u2013 verseket ford\u00edtott. Ekkor fokozatosan romlani kezdett a l\u00e1t\u00e1sa, majd teljesen megvakult a z\u00f6ldh\u00e1lyog miatt. Makacsul \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9s \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 egy\u00e9nis\u00e9g volt, \u00e9lete utols\u00f3 b\u0151 egy \u00e9vtized\u00e9ben m\u00e9gis folyamatosan m\u00e1sokra szorult. 1983 elej\u00e9n \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n Neh\u00e9z v\u00e9gigk\u00f6vetni egy ilyen hossz\u00fa \u00e9s bonyolult \u00e9letet, f\u0151leg ha a meg\u00e9l\u0151je vall is meg nem is, mutatn\u00e1 is mag\u00e1t, m\u00e9gis rejt\u0151zk\u00f6dik. A kort\u00e1rsak, ismer\u0151s\u00f6k is m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s \u201eI\u0142\u0142\u00e1t\u201d l\u00e1ttak: rokonszenveset \u00e9s excentrikusat, misztikusat \u00e9s k\u00edm\u00e9letlen kritikust, disztingv\u00e1ltat \u00e9s (a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n) elhanyagoltat. S\u0151t, akadt olyan \u00edr\u00f3t\u00e1rs \u2013 Maria D\u0105browska \u2013, aki az \u00f6sszes fenti jelz\u0151t r\u00e1aggatta az \u00e9vtizedek sor\u00e1n. Tan\u00edtv\u00e1nya, J\u00f3zef Ratajczak k\u00f6lt\u0151 is \u201eI\u0142\u0142a arcair\u00f3l\u201d, megragadhatatlans\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00edrt, amelynek ered\u0151j\u00e9t gyermekkori neh\u00e9zs\u00e9geiben l\u00e1tta. De nemcsak egy csaknem \u00e9vsz\u00e1zados \u00e9letrajzot, hanem egy csaknem hat \u00e9vtizedes irodalmi munk\u00e1ss\u00e1got sem k\u00f6nny\u0171 \u00f6sszefoglalni, f\u0151leg essz\u00e9nyi terjedelemben. T\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171, hogy minden kutat\u00f3 csak bizonyos t\u00e9m\u00e1kat, m\u0171veket \u00e9s mot\u00edvumokat emel ki a sz\u00e1mtalan k\u00f6z\u00fcl, n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9pb\u0151l pr\u00f3b\u00e1l csak \u00f6sszerakni valamif\u00e9le h\u00e1romdimenzi\u00f3s \u00e1br\u00e1t \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lagos moderns\u00e9ge ellen\u00e9re ez a metafora, mint a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szben l\u00e1tni fogjuk, mag\u00e1t\u00f3l a szerz\u0151t\u0151l sz\u00e1rmazik.<\/p>\n <\/p>\n Irodalom:<\/strong><\/p>\n Kazimiera I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna: Proza. Red. Miros\u0142awa O\u0142dakowska-Kuflowa. PIW, Warszawa 2018 (\u00e9letrajza a \u015acie\u017cka obok drogi, Niewczesne wynurzenia \u00e9s Trazyme\u0144ski zaj\u0105c c. k\u00f6tetekb\u0151l \u00e1ll\u00edthat\u00f3 \u00f6ssze)<\/em><\/p>\n Kazimiera I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna: Poezje zebrane, T. 1\u20133. Algo, Toru\u0144, 1998 (J\u00f3zef Ratajczak: Twarze I\u0142\u0142y c. el\u0151szav\u00e1val az 1. k\u00f6tetben)<\/em><\/p>\n Joanna Kuciel-Frydryszak: I\u0142\u0142a. Opowie\u015b\u0107 o Kazimierze I\u0142\u0142akowicz\u00f3wnie. Marginesy, Warszawa 2017<\/em><\/p>\n Ma\u0142gorzata Willaume: Kazimiera I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna w Siedmiogrodzie. Annales Universitatis Mariae Curie-Sk\u0142odowska. Sectio F, Historia 40, 1985, 213-234<\/em><\/p>\n Maria D\u0105browska: Dzienniki powojenne 1945\u20131965, T. 1\u20134; Dzienniki 1914\u20131945, T. 1\u20133. Red. Tadeusz Drewnowski. Czytelnik, Warszawa 1997\u20132000.<\/em><\/p>\n Miros\u0142awa O\u0142dakowska-Kuflowa: \u201eNa lutni w czasie\u201d. \u017bycie i tworzenie. In: Kazimiera I\u0142\u0142akowicz\u00f3wna: Poezje (el\u0151sz\u00f3). KUL, Lublin 1993.<\/em><\/p>\n <\/p>\n A szerz\u0151 a cikk meg\u00edr\u00e1sa idej\u00e9n a vars\u00f3i Felczak Int\u00e9zet \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1ban r\u00e9szes\u00fclt.<\/em><\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n Ford\u00edt\u00f3. Az ELTE latin \u00e9s lengyel szak\u00e1n szerzett diplom\u00e1t, doktori tanulm\u00e1nyait a krakk\u00f3i Jagell\u00f3 Egyetemen v\u00e9gezte. Fontosabb ford\u00edt\u00e1sai:\u00a0Latinitas Polona. A latin nyelv szerepe \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge a t\u00f6rt\u00e9nelmi Lengyelorsz\u00e1g kora \u00fajkori irodalm\u00e1ban<\/em>, reciti 2014; Olga Tokarczuk:\u00a0Bizarr t\u00f6rt\u00e9netek<\/em>, Vince Kiad\u00f3, 2018;\u00a0Chopin lev\u00e9lr\u00e9szletei \u00e9s egy\u00e9b lengyel forr\u00e1sok<\/em>\u00a0(Alan Walker:\u00a0Chopin<\/em>. Ford. Fej\u00e9rv\u00e1ri Boldizs\u00e1r, R\u00f3zsav\u00f6lgyi \u00e9s T\u00e1rsa, 2020), Boles\u0142aw Le\u015bmian \u00e9s m\u00e1s lengyel k\u00f6lt\u0151k versei (1749<\/em>,\u00a0Versum<\/em>,\u00a0Irodalmi Szemle\u00a0<\/em>stb.). Krakk\u00f3ban \u00e9l, most \u00fajra blogot \u00edr a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9rdekess\u00e9geir\u0151l (facebook.com\/KrakkoBlog). Portr\u00e9j\u00e1t Piotr Szewczyk k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Visszat\u00e9r a Lengyel n\u0151i szerz\u0151k sorozat \u2013 legal\u00e1bbis egy k\u00e9tr\u00e9szes essz\u00e9 erej\u00e9ig. Ez\u00fattal egy sokarc\u00fa, sok helyen sokat meg\u00e9lt alkot\u00f3t mutat be, aki akarat\u00e1n k\u00edv\u00fcl k\u00f6zeli kapcsolatba ker\u00fclt Erd\u00e9llyel, az ottani nyelvekkel \u00e9s irodalmakkal. Ez a r\u00e9sz \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s m\u0171veir\u0151l, a hamarosan megjelen\u0151 folytat\u00e1s munk\u00e1ss\u00e1ga erd\u00e9lyi \u00e9s magyar aspektusair\u00f3l sz\u00f3l. \u201eSugaras nagyap\u00e1m\u201d Tudjuk, hogy […]\n","protected":false},"author":21,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,125,735],"tags":[1605,1496],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/wp-content\/uploads\/2022\/06\/petneki-194x320.jpg\")
Petneki No\u00e9mi (1978, Budapest)<\/strong><\/p>\n