{"id":2333,"date":"2014-11-05T23:13:58","date_gmt":"2014-11-05T21:13:58","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/friedrich-melinda-a-hatalom-akaras-legyzese-franz-kafkanal-es-otto-grossnal1\/"},"modified":"2014-11-05T23:13:58","modified_gmt":"2014-11-05T21:13:58","slug":"friedrich-melinda-a-hatalom-akaras-legyzese-franz-kafkanal-es-otto-grossnal1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2014\/11\/friedrich-melinda-a-hatalom-akaras-legyzese-franz-kafkanal-es-otto-grossnal1\/","title":{"rendered":"Friedrich Melinda: A hatalom-akar\u00e1s legy\u0151z\u00e9se Franz Kafk\u00e1n\u00e1l \u00e9s Otto Grossn\u00e1l1"},"content":{"rendered":"

\u201eValaki megr\u00e1galmazhatta Josef K.-t, mert noha sem\u00admi rosszat sem tett, egy reggel letart\u00f3ztatt\u00e1k.\u201d Kafka A per c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek j\u00f3l ismert els\u0151 mondat\u00e1val kezd\u0151dhetne az al\u00e1bbi bevezet\u0151 t\u00f6rt\u00e9net is. 1913. november 9-\u00e9n, egy vas\u00e1rnapi napon a pszichoanalitikus, anarchista \u00e9s koka\u00adinista Otto Grosst bar\u00e1tja, az \u00edr\u00f3 Franz Jung berlini lak\u00e1\u00ads\u00e1ban letart\u00f3ztatj\u00e1k.<\/p>\n

<\/p>\n

A porosz rend\u0151rs\u00e9g h\u00e1rom embere estig a lak\u00e1sban tartja fogva. K\u00e9t porosz csend\u0151r a hat\u00e1\u00adrig k\u00eds\u00e9ri Grosst, ahol osztr\u00e1k hivatalnokok veszik \u00e1t \u00e9s a B\u00e9cs melletti Tullnban l\u00e9v\u0151 elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe hurcol\u00adj\u00e1k. Az akci\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u0151je az apa: a grazi Hans Gross, a b\u00fcntet\u0151jog professzora, aki nem n\u00e9zte t\u00e9tlen\u00fcl, hogy egyetlen fia \u201ea legelvetem\u00fcltebb boh\u00e9mek \u00e9s anarchist\u00e1k\u201d k\u00f6z\u00e9 keveredett (id\u00e9zi Hurwitz 1988, 219). Az apai \u00e9s az \u00e1llami hatalom, a rend\u0151rs\u00e9gi \u00e9s a pszichi\u00e1triai appar\u00e1tus sz\u00f6vets\u00e9gre l\u00e9pett egy ember elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben (v\u00f6. Rohrwasser 2008). Ugyanebben az \u00e9vben, 1913-ban \u00edrja Freud a Totem \u00e9s tabuban: \u201eBe kell vallanunk, szigor\u00fa lett a letasz\u00edtott \u00e9s ism\u00e9t visszahelyezett apa bossz\u00faja, tekin\u00adt\u00e9lyuralma most tet\u0151ponton \u00e1ll\u201d (Freud 1995, 148).<\/p>\n

Kafka el\u0151tt nem lehetett ismeretlen sem Hans Gross, sem Otto Gross neve. Hans Grossn\u00e1l 1903\/04-ben b\u00fcn\u00adtet\u0151jogot hallgat a Pr\u00e1gai Egyetemen. 1913-ban a Kafka \u00e1ltal rendszeresen olvasott Die Aktion r\u00e9szletesen besz\u00e1\u00admol az Otto Gross-szal t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyekr\u0151l, s Gross\u00adt\u00f3l sz\u00e1mos \u00edr\u00e1st is k\u00f6z\u00f6l.2 Kafka Otto Gross-szal val\u00f3 . v\u00e9lhet\u0151en . els\u0151 szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l egy Milena Jesensk\u00e1nak sz\u00f3l\u00f3 lev\u00e9lb\u0151l szerezhet\u00fcnk tudom\u00e1st. [A\u00a0le\u00adv\u00e9l egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r Gross hal\u00e1la (1920. febru\u00e1r) ut\u00e1n, 1920. j\u00fanius 25-\u00e9n \u00edr\u00f3dott.]\u00a0 Kafka \u00edgy eml\u00e9kszik vissza az 1917 j\u00falius\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9ntekre: \u201eOtto Grosst alig ismer\u00adtem [\u2026] de hogy itt valami l\u00e9nyeges dolog volt, azt \u00e9sz\u00adrevettem. Bar\u00e1tainak \u00e9s rokonainak (feles\u00e9g,3 s\u00f3gor,4 de m\u00e9g az utaz\u00f3t\u00e1sk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt rejt\u00e9lyes hallgat\u00e1sba burkol\u00f3\u00adz\u00f3 csecsem\u01515 is [\u2026]) tan\u00e1cstalan hangulata valamik\u00e9p\u00adpen Krisztus h\u00edveinek hangulat\u00e1ra eml\u00e9keztetett, ahogy a megfesz\u00edtett alatt \u00e1lltak. \u00c9n akkor \u00e9ppen Budapestr\u0151l j\u00f6t\u00adtem, ahova menyasszonyomat k\u00eds\u00e9rtem, \u00e9s akkor, teljesen elhaszn\u00e1ltan, Pr\u00e1g\u00e1ba tartottam a v\u00e9r\u00f6klendez\u00e9s el\u00e9be. Gross, a feles\u00e9g \u00e9s a s\u00f3gor ugyanazzal az \u00e9jszakai vonattal utaztak. Kuh [\u2026] f\u00e9l \u00e9jszaka dalolt \u00e9s l\u00e1rm\u00e1zott, az as.\u00adszony egy sarokba kuporodott a piszokban \u2013 csak a fo\u00adlyos\u00f3n volt hely\u00fcnk \u2013 \u00e9s aludt [\u2026]. Gross majdnem eg\u00e9sz \u00e9jszaka mes\u00e9lt nekem valamit (kis megszak\u00edt\u00e1sokkal, mialatt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg beinjekci\u00f3zta mag\u00e1t), legal\u00e1bbis \u00fagy t\u0171nt nekem, mert tulajdonk\u00e9ppen semmit sem \u00e9rtettem. Tan\u00edt\u00e1s\u00e1t egy bibliai r\u00e9szen kereszt\u00fcl szeml\u00e9ltette, ame\u00adlyet nem ismertem, de gy\u00e1vas\u00e1gb\u00f3l \u00e9s f\u00e1radts\u00e1gb\u00f3l nem sz\u00f3ltam. Sz\u00fcntelen\u00fcl ezt a r\u00e9szt boncolgatta, sz\u00fcntelen\u00fcl \u00faj anyagot hozott, sz\u00fcntelen\u00fcl a helyesl\u00e9semet k\u00f6vetelte. Mechanikusan b\u00f3logattam, m\u00edg \u0151 majdnem elmos\u00f3dott a szemem el\u0151tt. Egy\u00e9bir\u00e1nt azt hiszem, \u00e9ber \u00e9rtelemmel sem fogtam volna fel, a gondolkod\u00e1som hideg \u00e9s lass\u00fa. \u00cdgy m\u00falt el az \u00e9jszaka. [\u2026] Pr\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r csak fut\u00f3lag l\u00e1t\u00adtam.\u201d6 Kafka le\u00edr\u00e1sa meger\u0151s\u00edti a Grossr\u00f3l m\u00e1sok \u00e1ltal is alkotott k\u00e9pet. Gross egyik bar\u00e1tja, Erich M\u00fchsam anar\u00adchista \u00edr\u00f3 is meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a Gross-szal folytatott be\u00adsz\u00e9lget\u00e9sekben van valami, \u201eami er\u0151sen mag\u00e1val ragad\u00f3 \u00e9s szugger\u00e1l\u00f3. Ami igaz\u00e1b\u00f3l f\u00e1raszt \u00e9s elterel engem, az a folytonos be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g egy monom\u00e1n ember szokatlan terminol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra\u201d (M\u00fchsam 1912. szept. 13., id\u00e9zi Hirte 2000, 29). Egy j\u00faliusi est\u00e9n Pr\u00e1g\u00e1ban, Max Brodn\u00e1l \u00fajabb tal\u00e1lkoz\u00e1sra ker\u00fcl sor: \u201eGross egy foly\u00f3irattervet tal\u00e1lt ki, amely Kafka \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t nagyon f\u00f6lkeltette\u201d (Brod 1974, 140). Kafka m\u00e9g h\u00f3napokkal k\u00e9s\u0151bb, 1917 november\u00e9\u00adben is lelkes hangv\u00e9tel\u0171 lev\u00e9lben \u00edr Brodnak: \u201eK\u00e9rlek, \u00edrd meg Werfel c\u00edm\u00e9t. Ha nekem egy foly\u00f3irat hosszabb id\u0151n kereszt\u00fcl vonz\u00f3nak t\u0171nt (pillanatnyilag term\u00e9szete\u00adsen mindegyik), akkor az Gross doktor\u00e9 volt, az\u00e9rt, mert \u00fagy t\u0171nt nekem, legal\u00e1bbis azon az est\u00e9n, hogy bizonyos szem\u00e9lyes elk\u00f6telezetts\u00e9g t\u00fcze lobbantotta \u00e9letre. Annak a jele, hogy egy t\u00f6rekv\u00e9s szem\u00e9lyesen k\u00f6t egym\u00e1shoz em\u00adbereket: enn\u00e9l t\u00f6bb egy foly\u00f3irat tal\u00e1n nem is lehet\u201d (Kaf\u00adka 1975, 196). A foly\u00f3irat Gross \u00e1ltal javasolt c\u00edme Lapok a hatalom-akar\u00e1s legy\u0151z\u00e9s\u00e9\u00e9rt [Bl\u00e4tter zur Bek\u00e4mpfung des Machtwillens] lett volna.<\/p>\n

M\u00e9g miel\u0151tt \u00edr\u00e1som t\u00e9nyleges t\u00e1rgy\u00e1ra, e legy\u0151zend\u0151 hatalom-akar\u00e1s mibenl\u00e9t\u00e9re r\u00e1t\u00e9rn\u00e9k, egy r\u00f6vid kit\u00e9r\u0151t teszek a pszichoanalitikus Wilhelm Stekel szem\u00e9ly\u00e9re, aki szint\u00e9n kapcsol\u00f3d\u00e1si pontot jelent Franz Kafka \u00e9s Otto Gross k\u00f6z\u00f6tt. 1917. szeptember 22-\u00e9n Kafka arra k\u00e9ri Fe\u00adlix Weltsch bar\u00e1tj\u00e1t, hogy legyen olyan kedves \u00e9s \u00edrja ki sz\u00e1m\u00e1ra a St\u00f6rungen des Trieb- und Affektlebens m\u00e1sodik k\u00f6tet\u00e9b\u0151l (Onanie und Homosexualit\u00e4t)7 Az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l tal\u00e1lhat\u00f3 \u00f6t sort.8 A k\u00f6tet szerz\u0151je Dr. Wilhelm Stekel, \u201eaki Freud elm\u00e9leteit apr\u00f3p\u00e9nzre v\u00e1ltja\u201d (Kafka 1975, 169). Wilhelm Stekel volt az egyetlen pszichoanalitikus, aki Otto Gross mellett ki\u00e1llt \u00e9s \u00edr\u00e1saira hivatkozott, ami\u00adkor a pszichoanal\u00edzis f\u0151 \u00e1ramlata jobb\u00e1ra m\u00e1r agyonhall\u00adgatta. 1914-ben Otto Gross kezel\u00e9s\u00e9t is elv\u00e1llalta. Stekel neve nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1917. november elej\u00e9n m\u00e9g egyszer felbukkan Kafka leveleiben: \u201eA \u00bbszorong\u00e1s a sze\u00adm\u00e9lyis\u00e9g\u00e9rt\u00ab [Angst um die Pers\u00f6nlichkeit], amit Stekel egyszer a fejemre olvasott \u2013 \u00e9s m\u00e9g t\u00f6m\u00e9rdek hasonl\u00f3 beteg\u00e9re \u2013, val\u00f3 igaz, \u00e9l bennem, \u00e1m \u00fagy tal\u00e1lom, hogy ha nem azonos\u00edtjuk is \u00bba l\u00e9lek \u00fcdv\u00e9\u00e9rt \u00e9rzett szorong\u00e1s\u00adsal\u00ab, teljesen term\u00e9szetes dolog; hiszen mindig megvan a rem\u00e9nye, hogy az embernek egyszer sz\u00fcks\u00e9ge lesz \u00bbaz \u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9re\u00ab, vagy \u00e9pp m\u00e1soknak lesz sz\u00fcks\u00e9ge r\u00e1, teh\u00e1t k\u00e9szenl\u00e9tben kell tartani\u201d (Kafka 1981, 532). A fenti sorok arr\u00f3l tan\u00faskodnak, hogy Kafka nemcsak olvasta, de \u00e9rtelmezte is Stekelt. A \u201eszorong\u00e1s a szem\u00e9\u00adlyis\u00e9g\u00e9rt\u201d terminust a freudi pszichoanal\u00edzis nem isme\u00adri, Stekel m\u0171veiben azonban t\u00f6bbsz\u00f6r is megjelenik, b\u00e1r nem sz\u00f3 szerint ebben a form\u00e1ban. Stekel t\u00f6bb helyen eml\u00edti, hogy \u201e[a]z eg\u00e9sz \u00e9let harc \u00e9n\u00fcnk \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9\u00ads\u00e9\u00e9rt\u201d (Stekel 1921b, 216), \u201ea szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9rt, a saj\u00e1t \u00e9n \u00e9rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt\u201d (1921b, 463). Egy m\u00e1sik munk\u00e1j\u00e1ban szem\u00e9\u00adlyis\u00e9g-\u00e9rz\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l, amelyet \u201e\u00e9n-\u00e9rz\u00e9snek is nevezhet\u00adn\u00e9nk\u201d (Stekel 1921a, 379). A \u201eszorong\u00e1s a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9rt\u201d mindazon\u00e1ltal rokoni viszonyt mutat egy Gross elm\u00e9let\u00e9\u00adben kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 fogalommal, amelyet Gross a sa\u00adj\u00e1t individualit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6szt\u00f6nnek, vagy \u201evelesz\u00fcletett, saj\u00e1t l\u00e9ny\u00fcnk meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rek\u00adv\u00e9snek\u201d (1914, 530) nevezett.<\/p>\n

\u00c9rdekes tov\u00e1bb\u00e1, hogy az els\u0151 nyomtatott kiadv\u00e1ny, amelyben mind Franz Kafka, mind Otto Gross neve sze\u00adrepel, Stekel fent eml\u00edtett k\u00f6tete. A k\u00f6tet 1921-es kiad\u00e1\u00ads\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny lappal a Kafka-hivatkoz\u00e1s ut\u00e1n tal\u00e1lkoz\u00adhatunk Gross nev\u00e9vel: \u201eA paraphili\u00e1kat \u00edgy neveztem: a gerincvel\u0151 harca az aggyal. M\u00e9g ann\u00e1l is t\u00f6bb: a gyermek harca a feln\u0151ttel\u201d (Stekel 1921a, 496).9 E mondathoz f\u0171zi Stekel a k\u00f6tet 1921-es kiad\u00e1s\u00e1ban az al\u00e1bbi l\u00e1bjegyzetes megjegyz\u00e9st: \u201eOtto Gro\u00df ezeket a saj\u00e1t idegen elleni har\u00adc\u00e1nak [Kampf des Eigenen gegen das Fremde] nevezi\u201d (uo.). A gyermek harca a feln\u0151ttel, a saj\u00e1t harca az idegen\u00adnel: imm\u00e1r eg\u00e9szen k\u00f6zel j\u00e1runk ahhoz, amit a \u201ehatalom-akar\u00e1s legy\u0151z\u00e9se\u201d Kafka \u00e9s Gross sz\u00e1m\u00e1ra jelenthetett.
E k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1sa el\u0151tt sz\u00fcks\u00e9ges a fogalom el\u0151zm\u00e9nyeinek meg\u00e9rt\u00e9se. A fogalom eredete Nietzsche A hatalom akar\u00e1sa c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9hez ny\u00falik vissza. A hata\u00adlom akar\u00e1sa nyilv\u00e1nval\u00f3an m\u00e1r Nietzsch\u00e9n\u00e9l is egyfajta \u00f6szt\u00f6n\u00f6s er\u0151k\u00e9nt jelenik meg: \u201ea hatalom akar\u00e1sa primi\u00adt\u00edv indulatforma, minden egy\u00e9b indulat csak ebb\u0151l for\u00adm\u00e1l\u00f3dik\u201d (Nietzsche 2002, 297). Olyan \u0151si er\u0151, amelyben Nietzsche \u201eminden v\u00e1ltoz\u00e1s v\u00e9gs\u0151 ok\u00e1t \u00e9s karakter\u00e9t\u201d is\u00admeri f\u00f6l (Nietzsche 2002, 295). Innen k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte Adler az individu\u00e1lpszichol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra a hatalmi t\u00f6rekv\u00e9s vagy hatalomrat\u00f6r\u00e9s terminus\u00e1t, amely azonban ellent\u00e9\u00adtes a nietzschei fogalommal (v\u00f6. Sperber 1983). Az Adler-f\u00e9le hatalmi t\u00f6rekv\u00e9s a fogyat\u00e9koss\u00e1g\u00e9rz\u00e9sb\u0151l indul ki, a szem\u00e9lyis\u00e9g egyik f\u0151 hajt\u00f3ereje, \u201emelynek az a rendeltet\u00e9\u00adse, hogy a k\u00fclvil\u00e1ggal szemben f\u00f6l\u00e9nyre vezessen\u201d (Adler \u00e9.n., 58).10 Adlern\u00e9l a hatalomra t\u00f6r\u0151 akarat egy\u00e9rtelm\u0171\u00aden negat\u00edv fogalom, \u201ea hatalomra \u00e9hes ember rendk\u00edv\u00fcli bizonytalans\u00e1g\u00e1nak\u201d bizony\u00edt\u00e9ka (Sperber 1983, 107). A fogalmat Adlert\u0151l Stekel v\u00e1ltozatlan jelent\u00e9sben, de saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9g-elm\u00e9let\u00e9be illesztve emeli \u00e1t, harmadikk\u00e9nt a freudi nemi \u00f6szt\u00f6n \u00e9s a saj\u00e1t krimin\u00e1lis \u00f6szt\u00f6n fogalma mell\u00e9. A fogalom a stekeli kontextusban is negat\u00edv \u00e9rte\u00adlemmel b\u00edr: \u201eSajnos a gyermekek a legt\u00f6bb esetben csak \u00e1rtatlan alanyok, akiken a nevel\u0151k racionalisztikus okok\u00adb\u00f3l \u00bbhatalom-akar\u00e1sukat\u00ab [Willen zur Macht] gyakorol\u00adj\u00e1k, m\u00edg a brut\u00e1lis \u00f6szt\u00f6n\u00f6k megb\u00fajnak a nevel\u00e9s \u00fcr\u00fcgye m\u00f6g\u00f6tt\u201d (Stekel 1921a, 497). Stekeln\u00e9l a hatalom akar\u00e1\u00ads\u00e1val szemben megjelenik az \u201eerk\u00f6lcsis\u00e9g akar\u00e1s\u00e1nak\u201d [Wille zum Ethos] fogalma (Stekel 1921a, 319).<\/p>\n

Otto Gross Freud kutat\u00e1saira Nietzsche kutat\u00e1sainak k\u00f6zvetlen folytat\u00e1sak\u00e9nt tekint (Gross 1909, 48). Elm\u00e9le\u00adteiben meghat\u00e1roz\u00f3 szerephez jut n\u00e9h\u00e1ny nietzschei alap\u00adgondolat. Err\u0151l tan\u00faskodik p\u00e9ld\u00e1ul Gross tipol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s a m\u0171veiben fellelhet\u0151 sz\u00e1mos, Nietzsch\u00e9re val\u00f3 utal\u00e1s.11 A hatalom akar\u00e1sa Gross tanaiban az adleri \u00e9rtelemben vett \u201ek\u00f3ros \u00e9n-\u00f6szt\u00f6n\u201d (Gross 2000, 128) egy m\u00e1sodlagos, patologikus jelens\u00e9g (Gross 2000, 127). Eredeti form\u00e1j\u00e1\u00adban egyike az ember k\u00e9t velesz\u00fcletett \u00f6szt\u00f6n\u00e9nek \u2013 ezek Gross szerint: az \u0151seredeti, romlatlan szexualit\u00e1s, amely a gyermek fizikai \u00e9s pszichikai kontaktusra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9\u00adben nyilv\u00e1nul meg, \u00e9s a saj\u00e1t individualit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6szt\u00f6n. E k\u00e9t \u0151si k\u00e9sztet\u00e9s azonban a k\u00f6rnyezet nyom\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1ra kib\u00e9k\u00edthetetlen ellent\u00e9tbe ker\u00fcl egym\u00e1ssal. A sz\u00fcl\u0151k \u2013 a t\u00e1rsadalmi norm\u00e1k k\u00e9pvisel\u0151i \u00e9s k\u00f6zvet\u00edt\u0151i \u2013 nem biztos\u00edtj\u00e1k felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl a gyermek sz\u00e1m\u00e1ra oly n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen szeretetet: \u201ea mag\u00e1ny fel\u00adold\u00e1s\u00e1t, a kapcsolat l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t a gyermek k\u00f6rnyezete az engedelmess\u00e9g, az alkalmazkod\u00e1s \u00e9s a saj\u00e1t akaratr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1s felt\u00e9tel\u00e9hez k\u00f6ti\u201d (Gross 2000, 150). A gyermek mag\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 retteg\u00e9s\u00e9re \u00edgy v\u00e1laszol a csal\u00e1d: \u201eL\u00e9gy mag\u00e1nyos, vagy v\u00e1lj hozz\u00e1nk hasonlatoss\u00e1\u201d (Gross 1914, 530). \u201eEgyetlen ember sem tud m\u00e1r gyermekk\u00e9nt lemon\u00addani a szeretetr\u0151l. Ez lehetetlen. [\u2026] A mag\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem arra k\u00e9nyszer\u00edti a gyermeket, hogy alkalmazkod\u00adjon\u201d (Gross 1914, 530). A gyermek akarata bekebelezi az idegen akaratot, \u00edgy olyann\u00e1 v\u00e1lik, mint a t\u00f6bbiek, akik k\u00f6r\u00fclveszik \u0151t. A gyermek mag\u00e1nyoss\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelm\u00e9\u00adnek k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra alakul \u00e1t teh\u00e1t az eredeti, indivi\u00addualit\u00e1s fenntart\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00f6szt\u00f6n hatalom-akar\u00e1ss\u00e1 (Gross 2000, 85). Az\u00e1ltal, hogy a szexualit\u00e1s mint kon\u00adtaktusra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s mazochisztikus jelleget \u00f6lt, a saj\u00e1t egy\u00e9nis\u00e9g\u00fcnk meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s pedig k\u00f3\u00adros m\u00e9rt\u00e9kben feler\u0151s\u00f6dik \u00e9s hatalomakar\u00e1ss\u00e1 alakul, e k\u00e9t \u00f6szt\u00f6n ellent\u00e9tp\u00e1rr\u00e1 form\u00e1l\u00f3dik: a megbeteg\u00edt\u0151 bels\u0151 konfliktus\u00e9rt \u201eaz adleri \u00e9rtelemben vett k\u00f3ros \u00e9n\u00f6szt\u00f6n, a hatalom-akar\u00e1ss\u00e1 \u00e9s a freudi, minden perverzi\u00f3t mag\u00e1\u00adban foglal\u00f3, pszichoneur\u00f3zist kiv\u00e1lt\u00f3 szexualit\u00e1s\u201d szem\u00adbeker\u00fcl\u00e9se felel\u0151s (Gross 2000, 128). Gross a pszichoa\u00adnal\u00edzis m\u00f3dszer\u00e9nek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt, hogy az egy\u00e9n meg\u0151rizhesse individualit\u00e1s\u00e1t, \u00e9s visszat\u00e9rhessen \u0151si, velesz\u00fcletett term\u00e9szet\u00e9hez, mely \u201ek\u00e9t f\u0151 \u00e9rt\u00e9kre, a szabads\u00e1gra \u00e9s a kapcsolatra t\u00f6rekszik\u201d (Gross 2000, 119.). Nietzsch\u00e9hez visszakanyarodva azonban azt kell l\u00e1tnunk, hogy a \u201eszabads\u00e1gv\u00e1gy, a f\u00fcggetlens\u00e9g \u00f3haja, va\u00adlamint az egyens\u00falyra, b\u00e9k\u00e9re, koordin\u00e1ci\u00f3ra t\u00f6rekv\u00e9s\u201d a hatalom-akar\u00e1s \u00e1lc\u00e1zott fajt\u00e1i (Nietzsche 2002, 327).<\/p>\n

Otto Gross eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben \u201eaz er\u0151szak leg\u0151sibb for\u00adm\u00e1ja, az apa \u00e9s az apajog ellen\u201d harcolt (Gross 2006). E k\u00fczdelemben Franz Kafka szem\u00e9ly\u00e9ben is sz\u00f6vets\u00e9gesre tal\u00e1lt. A soha l\u00e9tre nem j\u00f6tt foly\u00f3irat c\u00edme azt sugallja: a hatalom-akar\u00e1s legy\u0151zend\u0151, de harc \u00e1ltal, ami viszont mag\u00e1ban hordja az agresszi\u00f3t. Gross az apajog uralm\u00e1nak megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s az \u00e1ltala \u00e1h\u00edtott \u201eszabad, boldogs\u00e1got \u00edg\u00e9r\u0151 j\u00f6v\u0151\u201d (Gross 2006) el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a forra\u00addalomban l\u00e1tja, amely \u201e[n]em sz\u00e1m\u00edt, milyen form\u00e1ban \u00e9s milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel fog v\u00e9gbemenni\u201d (Gross 2006). A tekint\u00e9ly hatalma elleni cselekv\u00e9s \u2013 legyen az ak\u00e1r a b\u0171n elk\u00f6vet\u00e9se, p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e1ini testv\u00e9rgyilkoss\u00e1g is \u2013 Gross szem\u00e9ben mindig pozit\u00edv.12 Holott tiszt\u00e1n l\u00e1tja: \u201eMind\u00adezid\u00e1ig a t\u00f6rt\u00e9nelem egyetlen forradalm\u00e1nak sem sike\u00adr\u00fclt kiv\u00edvnia az egy\u00e9n szabads\u00e1g\u00e1t. A forradalmak sorra elkorcsultak, [\u2026] \u00e9s v\u00e9g\u00fcl sietve igazodtak az \u00e1ltal\u00e1no\u00adsan \u00e9rv\u00e9nyben l\u00e9v\u0151 norm\u00e1khoz. Az\u00e9rt buktak el, mert a tegnap forradalm\u00e1rja mag\u00e1ban hordozta az autorit\u00e1st\u201d (Gross 2006, 59). Nem fenyeget-e ez a vesz\u00e9ly minden forradalmat? Hisz a forradalom maga is hatalom-akar\u00e1s. A hatalom-akar\u00e1ssal szemben pedig Gross szerint a kap\u00adcsolat akar\u00e1sa [Wille zur Beziehung] az, ami felszabad\u00ed\u00adtand\u00f3 (Gross 1919).
Ha a Gross \u00e1ltal tervezett foly\u00f3irat nem is j\u00f6tt l\u00e9tre, Kafka m\u00e9gis Gross t\u00e1rsa volt a hatalom-akar\u00e1s ellen v\u00edvott harcban, amelyet Grosshoz hasonl\u00f3an r\u00e9szben saj\u00e1t apja ellen v\u00edvott. Kafka \u00e9let\u00e9ben a hatalom-akar\u00e1s legy\u0151z\u00e9s\u00e9re tett k\u00eds\u00e9rlet tal\u00e1n legszembet\u0171n\u0151bb p\u00e9ld\u00e1ja apj\u00e1hoz \u00edrt, de a c\u00edmzetthez soha el nem juttatott levele, a Lev\u00e9l Ap\u00e1mhoz. A hatalom fel\u00e9 nem hatalom-akar\u00e1ssal fordul, hanem \u00e9pp ellenkez\u0151leg: a lev\u00e9l eszk\u00f6z\u00e9vel a grossi \u00e9rtelemben vett kapcsolat-akar\u00e1st val\u00f3s\u00edtja meg. Az 1919 november\u00e9ben \u2013 Franz Kafka 36 \u00e9ves volt ekkor \u2013 \u00edrt \u201e\u00f3ri\u00e1s lev\u00e9l\u201d (Kafka 1981, 590) k\u00f6zel 60 g\u00e9pelt oldalnyi terjedelm\u00e9vel is csak \u201et\u00falont\u00fal hi\u00e1nyos\u201d v\u00e1lasz az ap\u00e1nak ama k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, mi\u00e9rt \u00e1ll\u00edtja fia, hogy f\u00e9l t\u0151le.
Mi ind\u00edtotta Kafk\u00e1t e lev\u00e9l meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra? Az okok egyi\u00adke feltehet\u0151en az apj\u00e1hoz val\u00f3 problematikus viszonyban keresend\u0151, amelyet \u00edgy jellemez Felic\u00e9nek:<\/p>\n

\u201eEml\u00edtettem m\u00e1r, hogy \u00e9n b\u00e1mulom az ap\u00e1mat? Hogy \u0151 az ellens\u00e9gem, \u00e9n meg az \u00f6v\u00e9, az, mint tudod, a term\u00e9\u00adszet\u00fcnkben gy\u00f6kerezik, de b\u00e1mulni legal\u00e1bb annyira b\u00e1\u00admulom \u0151t, mint amennyire rettegek t\u0151le. [\u2026] tudv\u00e1n tu\u00addom, hogy az ap\u00e1mmal szemben mindig alulmaradok, \u00e9s ez alighanem sokkal jobban b\u00e1ntja \u0151t, mint engem.\u00a0 [\u2026] De a vele val\u00f3 kapcsolatomban tal\u00e1n az a legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb, hogy k\u00e9pes vagyok a v\u00e9gs\u0151kig egy\u00fctt\u00e9rezni \u00e9s szenvedni \u2013 ha nem is vele, de \u0151benne\u201d (Kafka 1981, 325, 1913. aug. 24-\u00e9n kelt lev\u00e9l).<\/p>\n

Egym\u00e1shoz val\u00f3 ellens\u00e9ges viszonyuk szinte t\u00f6rv\u00e9ny\u00adszer\u0171: a fi\u00fa sz\u0171kszav\u00fa, emberker\u00fcl\u0151, mogorva, \u00f6nz\u0151, k\u00e9pzelt \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos beteg (Kafka 1981, 327; lev\u00e9l Felice apj\u00e1nak, Carl Bauer \u00farnak); csenev\u00e9sz, cs\u00f6ndes, f\u00e9l\u00e9nk, t\u00e9tova, nyugtalan ember (Kafka 2011, 7). Az ap\u00e1t ellenben er\u0151, eg\u00e9szs\u00e9g, j\u00f3 \u00e9tv\u00e1gy, hars\u00e1ny hang, \u00f6nel\u00e9g\u00fclts\u00e9g, f\u00f6\u00adl\u00e9nyess\u00e9g, \u00f6nbizalom \u00e9s mindenki m\u00e1ssal val\u00f3 el\u00e9gedet\u00adlens\u00e9g jellemzi. A lev\u00e9l k\u00e9ts\u00e9gbeesett szabadul\u00e1si k\u00eds\u00e9rlet a zsarnoki f\u00fcgg\u0151s\u00e9gt\u0151l, a b\u0171ntudatt\u00f3l \u00e9s a tehetetlens\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t\u0151l. E szabadul\u00e1sra Kafka javaslata a \u201ek\u00e9toldal\u00fa b\u0171ntelens\u00e9g\u201d (Kafka 2011, 59), amellyel mind \u00f6nmag\u00e1t, mind apj\u00e1t megnyugtat\u00f3 m\u00f3don f\u00f6lmenti a terhel\u0151 fe\u00adlel\u0151ss\u00e9g al\u00f3l: ellens\u00e9ges viszonyban vagyunk egym\u00e1ssal, \u201ede csak \u00e9ppen mert A te vagy, \u00e9s B \u00e9n vagyok\u201d (uo.). Tov\u00e1bb\u00e1: \u201e[T]eljesen \u00e1rtatlan vagy elidegen\u00fcl\u00e9s\u00fcnkben. De \u00e9ppily teljesen \u00e1rtatlan vagyok \u00e9n is. Ha r\u00e1 tudn\u00e1lak b\u00edrni ennek elismer\u00e9s\u00e9re, akkor [\u2026] valamif\u00e9le b\u00e9k\u00e9t k\u00f6thetn\u00e9nk, s meg ugyan nem sz\u0171nn\u00e9nek, de legal\u00e1bb enyh\u00fcln\u00e9nek sz\u00fcntelen szemreh\u00e1ny\u00e1said\u201d (Kafka 2011, 6). Az apa f\u00f6lment\u00e9se is a b\u0171ntudatt\u00f3l val\u00f3 szabadul\u00e1s r\u00e9sze, hiszen az apa hib\u00e1ztat\u00e1sa megint csak b\u0171ntudatot kelt\u0151. \u00c9rdekes, hogy a lev\u00e9l kor\u00e1bbi, feltehet\u0151leg 1918-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, t\u00f6red\u00e9kes v\u00e1ltozat\u00e1ban Kafka apj\u00e1val val\u00f3 kapcsolata elhib\u00e1zotts\u00e1g\u00e1\u00e9rt minden b\u0171nt mag\u00e1ra v\u00e1l\u00adlal: \u201eAbban [\u2026] bizony\u00e1ra egyet\u00e9rt\u00fcnk, hogy az elm\u00falt \u00e9vekben viszonyunk csaknem elviselhetetlen volt. [\u2026] E viszony elviselhetetlens\u00e9g\u00e9\u00e9rt a felel\u0151ss\u00e9get \u00e9n, csakis \u00e9n viselem\u201d (Kafka 1994, 207). Apja ellen v\u00edvott harc\u00e1ban a fi\u00fa m\u00e1r kisgyermekk\u00e9nt legy\u0151zetett: \u201emost, b\u00e1r \u00fajra \u00e9s \u00fajra alulmaradok, becs\u00fcletb\u0151l nem hagyhatom el a harc\u00adteret\u201d (Kafka 1981, 396, 1921. 12. 2-\u00e1n kelt napl\u00f3bejegy\u00adz\u00e9s). A\u00a0harct\u00e9r elhagy\u00e1sa jelenthette volna az esetleges kiutat az ap\u00e1t\u00f3l val\u00f3 gyermeki f\u00fcgg\u0151s\u00e9gi viszonyb\u00f3l, \u00e9s egyszersmind ez lehetett volna a hatalom-akar\u00e1s legy\u0151\u00adz\u00e9s\u00e9nek \u00fatja.<\/p>\n

A lev\u00e9l soha nem jutott el a c\u00edmzetthez. Milen\u00e1hoz \u00edrt leveleiben Kafka t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edti \u201eaz egy\u00e9bk\u00e9nt rossz, f\u00f6\u00adl\u00f6sleges\u201d (Kafka 1981, 644) levelet, amelyet \u201em\u00e9g\u201d nem adott \u00e1t apj\u00e1nak, de Milen\u00e1nak sz\u00edvesen megmutatna.13 Ebb\u0151l kit\u0171nik, hogy Kafka k\u00e9sz\u00fclt ugyan a levelet \u00e1tad\u00adni, de ezt valamilyen okb\u00f3l nem tette meg. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert megel\u00e9gedett \u2013 vagy ink\u00e1bb belet\u00f6r\u0151d\u00f6tt \u2013 a k\u00e9pzeletbeli v\u00e1lasszal, amellyel a lev\u00e9l v\u00e9g\u00e9n Hermann Kafka szolg\u00e1l. Ennek egy r\u00e9szlete is j\u00f3l p\u00e9ld\u00e1zza az apa hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, meg nem \u00e9rt\u00e9s\u00e9t: \u201eTe azt \u00e1ll\u00edtod, hogy meg\u00adk\u00f6nny\u00edtem a dolgomat, ha a hozz\u00e1d val\u00f3 viszonyomat egyszer\u0171en a Te hib\u00e1ddal magyar\u00e1zom; \u00e9n azonban azt hiszem, hogy l\u00e1tsz\u00f3lagos er\u0151fesz\u00edt\u00e9sed ellen\u00e9re, Te sem nehezebb\u00e9, hanem ink\u00e1bb nyeres\u00e9gesebb\u00e9 teszed a ma\u00adgad sz\u00e1m\u00e1ra a dolgot. El\u0151sz\u00f6r is: Te elh\u00e1r\u00edtasz magadr\u00f3l minden [\u2026] felel\u0151ss\u00e9get [\u2026]. De ha \u00e9n azt\u00e1n, olyan ny\u00edl\u00adtan, ahogy gondolom is, egyed\u00fcl neked rovom fel a hib\u00e1t, egyszerre \u00bbt\u00fal okos\u00ab \u00e9s \u00bbt\u00fal gyeng\u00e9d\u00ab akarsz lenni, s en\u00adgem is f\u00f6lmentesz minden b\u0171n al\u00f3l\u201d (Kafka 2011, 67\u201368).<\/p>\n

A lev\u00e9l, an\u00e9lk\u00fcl, hogy a c\u00edmzettet el\u00e9rte volna, valami\u00adk\u00e9ppen m\u00e9giscsak megval\u00f3s\u00edtotta a c\u00e9lj\u00e1t: \u201e[\u2026] n\u00e9zetem szerint m\u00e9giscsak megk\u00f6zel\u00edtett\u00fck annyira az igazs\u00e1got, hogy ez kiss\u00e9 megnyugtathat mindkett\u0151nket, s megk\u00f6n.\u00adny\u00edtheti sz\u00e1munkra \u00e9let\u00fcnket \u00e9s hal\u00e1lunk\u201d (Kafka 2011, 70). A lev\u00e9l meg\u00edr\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt felsejlik az emberi term\u00e9szet Gross szerinti k\u00e9t f\u0151 mozgat\u00f3rug\u00f3ja, a szabads\u00e1gra \u00e9s a kapcsolatra t\u00f6rekv\u00e9s.
A k\u00e9pzeletbeli Hermann Kafka hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa r\u00e1r\u00edmelni l\u00e1tszik arra, amit Gregor Samsa \u00e9desapja mondott: \u201eHa meg\u00e9rtene benn\u00fcnket \u2013 ism\u00e9telte meg az apa, \u00e9s szem\u00e9t lehunyva mag\u00e1ba fogadta a le\u00e1ny meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t, hogy ez lehetetlen \u2013, akkor tal\u00e1n lehets\u00e9ges volna valahogy megegyezni vele: De \u00edgy\u2026\u201d (Kafka 1973, 133).<\/p>\n

\u201eHiszen harcolni j\u00f6ttem \u00e9n ide\u201d (Kafka 1983, 116) \u2013 mondja A kast\u00e9lyban K. Volt-e, van-e akkor \u00e9rtelme a hatalom-akar\u00e1s elleni harcnak? Megold\u00e1st jelent-e, ha, ahogy Otto Gross gondolta, a hatalom-akar\u00e1ssal val\u00f3 harc helyett felszabad\u00edtjuk magunkban a kapcsolat-aka\u00adr\u00e1st?<\/p>\n

IRODALOM
Adler, Alfred: Emberismeret. Budapest, (\u00e9. n.), G\u00f6nc\u00f6l Kiad\u00f3.
Brod, Max: \u00dcber Franz Kafka. Frankfurt am Main, 1974, Fischer Taschenbuch Verlag.
Dienes, Gerhard M. \u2013 Balluch, Gerhard: Gross gegen Gross. Ein schicksalshafter Vater-Sohn-Konflikt. In Dienes \u2013 G\u00f6tz von Olenhusen \u2013 Heuer \u2013 Kocher (szerk.): Gross gegen Gross. Hans & Otto Gross. Ein paradigmatischer Generationskonflikt. Marburg an der Lahn, LiteraturWissenschaft.de. 173\u2013201.
Freud, Sigmund: A pszichoanalitikai mozgalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. In Sigmund Freud m\u0171vei. Sorozatszerkeszt\u0151: Er\u0151s Ferenc. I. k\u00f6tet. \u00d6n\u00e9letrajzi \u00edr\u00e1sok. Budapest, 1993, Cser\u00e9pfalvi. 65\u2013117.
Freud, Sigmund: Totem \u00e9s tabu. In Sigmund Freud m\u0171vei. Sorozatszerkeszt\u0151: Er\u0151s Ferenc. V. k\u00f6tet. T\u00f6\u00admegpszichol\u00f3gia. T\u00e1rsadaloml\u00e9lektani \u00edr\u00e1sok. Budapest, 1995, Cser\u00e9pfalvi. 23\u2013157.
Gasser, Reinhard: Nietzsche und Freud. Berlin, 1997, Verlag Walter de Gruyter.
Gross, Otto: \u00dcber psychopathische Minderwerigkeiten. Wien und Leipzig, 1909.
Gross, Otto: Sygn [mit Franz Jung]. In Die Aktion. Bd. 3. 1913, Sp. 439.
Gross, Otto: Ludwig Rubiner\u2019s \u2019Psychoanalyse\u2019. In Die Aktion. Bd. 3. 1913, Sp. 506\u2013507
Gross, Otto: Die Psychoanalyse oder wir Kliniker. In Die Aktion. Bd. 3. 1913, Sp. 632\u2013634.
Gross, Otto: Die Einwirkung der Allgemeinheit auf das Individuum. In Die Aktion. Bd. 3. 1913, Sp. 1091\u20131095.
Gross, Otto: Anmerkungen zu einer neuen Ethik. In Die Aktion. Bd. 3. 1913, Sp. 1141\u20131143.
Gross, Otto: Notiz \u00fcber Beziehungen. In Die Aktion. Bd. 3. 1913, Sp. 1180\u20131181.
Gross, Otto: \u00dcber Destruktionssymbolik. Zentralblatt f\u00fcr Psychoanalyse und Psychotherapie (4), 11\u201312. 525\u2013534.
Gross, Otto: Zur funktionellen Geiestesbildung des Revolution\u00e4rs. In R\u00e4te-Zeitung. Bd. 1. 1919, Nr. 52.
Gross, Otto: Drei Aufs\u00e4tze \u00fcber den inneren Konflikt. In Von geschlechtlicher Not zur sozialen Katastrophe. Hamburg, 2000, Edition Nautilus. 125.169. Eredeti megjelen\u00e9s: Drei Aufs\u00e4tze \u00fcber den inneren Konflikt. Bonn, 1920, Marcus & Weber.
Gross, Otto: A kultur\u00e1lis kr\u00edzis legy\u0151z\u00e9s\u00e9r\u0151l. [Zur \u00dcberwindung der kulturellen Krise.] In Thalassa. 2006\/ 2\u20133: 57\u201361. Eredeti megjelen\u00e9s: Die Aktion (3), 1913, 14: 384\u2013387.
Kafka, Franz: A per. Ford.: Szab\u00f3 Ede. T\u00f6bb kiad\u00e1s.
Kafka, Franz: Briefe an Milena. Frankfurt am Main, 1966, Fischer B\u00fccherei.
Kafka, Franz: Elbesz\u00e9l\u00e9sek. Budapest, 1973, Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3.
Kafka, Franz: Briefe 1902.1924. Frankfurt am Main, 1975, Fischer Taschenbuch Verlag.
Kafka, Franz: Napl\u00f3k, levelek. Budapest, 1981, Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3.
Kafka, Franz: Erster Anlauf zum Schloss. In u\u0151: Das Schlo\u00df. Frankfurt a.M., 1983, S. Fischer. 115.117.
Kafka, Franz: Brief an den Vater. 1994, Fischer Taschenbuch Verlag. 207.
Kafka, Franz: Lev\u00e9l Ap\u00e1mhoz. Ford.: Szab\u00f3 Ede. 2011, Fapadoskonyv.hu.
Kafka, Franz: Briefe und Tageb\u00fccher. http:\/\/homepage.univie.ac.at\/werner.haas\/
Nietzsche, Friedrich: A hatalom akar\u00e1sa. Minden \u00e9rt\u00e9k \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek k\u00eds\u00e9rlete. Budapest, 2002, Cartaphilus Kiad\u00f3.
Hirte, Chris: Erich M\u00fchsam und Otto Gross: Rekonstruktion einer Begegnung. In Dehmlow, Raimund \u2013 Heuer, Gottfried (szerk.): 1. Internationaler Otto Gross Kongress, Berlin. Hannover\/Marburg, 2000, Laurentius\/LiteraturWissenschaft.de. 14.38.
Hurwitz, Emanuel: Otto Gross: Paradies-Sucher zwischen Freud und Jung. Frankfurt am Main, 1988, Suhrkamp.
Rohrwasser, Michael: Sigmund Freud, Hans Gro\u00df und Otto Gro\u00df. Neue Blicke durch alte L\u00f6cher. In Dehmlow, Raimund . Rother, Ralf . Springer, Alfred (szerk.): \u201e\u2026 da liegt der riesige Schatten Freud\u2019s nicht mehr auf meinem Weg. Die Rebellion des Otto Gross (6. Internationaler Otto Gross Kongress. Wien, 8.10.September 2006). Marburg an der Lahn, 2008, Verlag LiteraturWissenschaft.de. 255.269.
Spreber, Manes: Alfred Adler oder Das Elend der Psychologie. Frankfurt am Main \u2013 Berlin \u2013Wien, 1983.
Stekel, Wilhelm: St\u00f6rungen des Trieb- und Affektlebens. Band 2: Onanie und Homosexualit\u00e4t. 2. Auflage. Berlin . Wien, 1921, Urban & Schwarzenberg.
Stekel, Wilhem: St\u00f6rungen des Trieb- und Affektlebens. Band 3: Die Geschlechtsk\u00e4lte der Frau. 2. Auflage. Berlin . Wien, 1921, Urban & Schwarzenberg.
1 Ez az \u00edr\u00e1s az OTKA K 109148 sz. kutat\u00e1si projektj\u00e9nek keret\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt.
2 Gross 1913a, 1913b, 1913c, 1913d, 1913e, 1913f.
3 Marianne \u2019Mizzi\u2019 Kuh (1894.
1948), Otto Gross bar\u00e1tn\u0151je.
4 Anton Kuh (1890.1941), oszt\u00adr\u00e1k-zsid\u00f3 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, essz\u00e9ista.
5 Sophie Templer-Kuh, sz\u00fcl. 1916. Gross legfiatalabb l\u00e1nya, a Nem\u00adzetk\u00f6zi Otto Gross T\u00e1rsas\u00e1g tisz\u00adteletbeli eln\u00f6ke.
6 A hivatkozott lev\u00e9l forr\u00e1sa: http:\/\/homepage.univie.ac.at\/werner.haas\/1920\/mi20-032.htm.
7 Stekel 1921, 439.
8 Stekel Kafka elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9re egy homoszexu\u00e1lis p\u00e1ciens esetle\u00ad\u00edr\u00e1sa kapcs\u00e1n hivatkozik. K\u00eds\u00e9r\u00adtetiesnek t\u0171nik fel a k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny, hogy a p\u00e1ciens k\u00fcl\u00f6n\u00f6s f\u00e9lelmet \u00e9rzett a fert\u0151z\u00e9sekkel, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a tuberkul\u00f3zissal szemben: \u201eMeg volt gy\u0151z\u0151dve arr\u00f3l, hogy fiatalon fog meghalni tuberkul\u00f3zisban\u201d (Stekel 1921, 439).
9 A paraphilia a lelki betegs\u00e9gek stekeli elnevez\u00e9se.
10 Az adleri ir\u00e1nyvonalat Freud mindv\u00e9gig \u00e9lesen kritiz\u00e1lta. \u0150 \u00edgy foglalja \u00f6ssze Adler alapt\u00e9zi\u00ads\u00e9t: \u201eRendszer\u00e9nek alapgondolata [\u2026] \u00fagy hangzik, hogy az egy\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si sz\u00e1nd\u00e9ka, hatalom\u00adra t\u00f6r\u0151 akarata az, ami \u201ef\u00e9rfi-tilta\u00adkoz\u00e1s\u201d form\u00e1j\u00e1ban [\u2026] domin\u00e1\u00adl\u00f3an megnyilv\u00e1nul\u201d (Freud 1993, 107).
11 Gross azt vallotta, hogy \u201emin\u00adden \u00e9rt\u00e9k radik\u00e1lis \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9\u00ads\u00e9t [\u2026] k\u00e9t nagy gondolkod\u00f3nk id\u00e9zte el\u0151: Nietzsche azzal, hogy felt\u00e1rta a lelki \u00e9let m\u00e9lys\u00e9geit, \u00e9s S. Freud az \u00fan. pszichoanalitikus technika felfedez\u00e9s\u00e9vel\u201d (Gross 2006, 57). Nietzsche hat\u00e1s\u00e1nak nyomair\u00f3l Gross m\u0171veiben l\u00e1sd Gasser 1997.
12 Ezt igazolja Gross k\u00f6vetkez\u0151 nyilatkozata is: \u201eTulajdonk\u00e9ppen 45. \u00e9let\u00e9vemig szeretn\u00e9k \u00e9lni, ak\u00adkor el szeretn\u00e9k pusztulni, \u00e9spe\u00addig legink\u00e1bb anarchista mer\u00e9ny\u00adletben: egy \u00e1llam\u00fcgy\u00e9szt vagy az esk\u00fcdtsz\u00e9k eln\u00f6k\u00e9t \u00f6ln\u00e9m meg, aki bar\u00e1taimat perben el\u00edt\u00e9lte, \u00e9s ek\u00f6zben magam is \u00e9letemet veszten\u00e9m. Ez volna sz\u00e1momra a legszebb\u201d (id\u00e9zi Balluch-Dienes 2005, 184.185).
13 Kafka 1920. j\u00fanius 21-i leve\u00adle Milen\u00e1nak: http:\/\/homepage.univie.ac.at\/werner.haas\/1920\/mi20-029.htm. L\u00e1sd az 1920. j\u00falius 4\/5-i levelet is: http:\/\/homepage.univie.ac.at\/werner.haas\/1920\/mi20-037.htm<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eValaki megr\u00e1galmazhatta Josef K.-t, mert noha sem\u00admi rosszat sem tett, egy reggel letart\u00f3ztatt\u00e1k.\u201d Kafka A per c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek j\u00f3l ismert els\u0151 mondat\u00e1val kezd\u0151dhetne az al\u00e1bbi bevezet\u0151 t\u00f6rt\u00e9net is. 1913. november 9-\u00e9n, egy vas\u00e1rnapi napon a pszichoanalitikus, anarchista \u00e9s koka\u00adinista Otto Grosst bar\u00e1tja, az \u00edr\u00f3 Franz Jung berlini lak\u00e1\u00ads\u00e1ban letart\u00f3ztatj\u00e1k.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[98],"tags":[],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n