{"id":24414,"date":"2024-10-05T16:44:42","date_gmt":"2024-10-05T14:44:42","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/?p=24414"},"modified":"2024-10-05T16:47:47","modified_gmt":"2024-10-05T14:47:47","slug":"mesterhazy-balazs-regenyreszlete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2024\/10\/mesterhazy-balazs-regenyreszlete\/","title":{"rendered":"Mesterh\u00e1zy Bal\u00e1zs reg\u00e9nyr\u00e9szlete"},"content":{"rendered":"

Marko Slavkovic felv\u00e9tele<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

A v\u00e9gtelenek sohasem egyforma hossz\u00faak<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

A Korona Hotel v\u00f6r\u00f6sl\u0151 bet\u0171i vil\u00e1g\u00edtanak m\u00e9g, kicsit kor\u00e1bban \u00e9rtem ide. F\u00e9lek, hogy elt\u00e9vedek, mint majdnem mindig \u00e9s mindenhol, belesz\u00e1moltam az elt\u00e9ved\u00e9st is. Eddig n\u00e9gyszer j\u00e1rtam Budapesten, egyszer gyerekk\u00e9nt voltam a Nagycirkuszban, egyszer gimi els\u0151 ut\u00e1n egy h\u00e9tig K\u00e9tessipszilon\u00e9kn\u00e1l, egyszer sz\u00ednh\u00e1zban, oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1son, egyszer pedig a McDonald\u2019s-ban, amikor megny\u00edlt az els\u0151, a V\u00e1ci utc\u00e1ban. Most vagyok itt \u00f6t\u00f6dsz\u00f6r, \u00e9s most vagyok el\u0151sz\u00f6r egyed\u00fcl. K\u00e9tessipszilon\u00e9k\u00e9kn\u00e1l aludtam, a K\u00e1lvinig egy\u00fctt j\u00f6tt\u00fcnk, de miut\u00e1n kil\u00e9pt\u00fcnk a metr\u00f3b\u00f3l, \u0151 m\u00e1sfel\u00e9 ment. \u0150 is felv\u00e9telizik ma reggel, de \u0151 a K\u00f6zg\u00e1zra. A nagy piros bet\u0171ket m\u00e9g megmutatja, arra menjek, az ott a Kecskem\u00e9ti utca, pontosan kett\u00e9szeli a hotel \u00e9p\u00fclet\u00e9t, ha \u00e1tmegyek a hotelnek az utc\u00e1t \u00e1t\u00edvel\u0151 hidacsk\u00e1ja alatt, akkor csak egyenesen kell tov\u00e1bb haladnom, n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9ter ut\u00e1n bele fogok akadni az Egyetem t\u00e9rbe, ott van a Jogi Kar, nem lehet elt\u00e9veszteni. Meg is tal\u00e1ltam rendben, val\u00f3ban nem lehetett elt\u00e9veszteni. Rengeteg id\u0151m maradt, de nem baj, mert az \u00e9p\u00fcleten bel\u00fcl elt\u00e9vedek. P\u00e1r perccel a kezd\u00e9s el\u0151tt megtal\u00e1lom a termet, j\u00f3 \u00edgy, nincs id\u0151 izgulni. Viszont rossz l\u00e1tni, hogy a t\u00f6bbiek mi mindent hoztak magukkal, a padokon csokol\u00e1d\u00e9halmok, szendvicsek, \u00e1sv\u00e1nyvizek \u00e9s tollrengeteg. Ha valamit mindenki m\u00e1sk\u00e9ppen csin\u00e1l, mint \u00e9n, akkor els\u0151re azt szoktam gondolni, hogy \u00e9n t\u00e9vedek, \u00e9n csin\u00e1lom rosszul. M\u00e1sodszorra Apek szokott eszembe jutni, ahogyan ott \u00e1ll a gy\u00f6nki h\u00e1z konyh\u00e1j\u00e1ban, h\u00e1trafogja \u00e9s barna, textilbor\u00edt\u00e1s\u00fa hajgumival k\u00f6rbetekeri v\u00e1ll al\u00e1 \u00e9r\u0151 haj\u00e1t, \u00e9s k\u00f6zben azt mondja forr\u00f3, t\u00e1sk\u00e1s szemekkel: Kisfiam! Az igazs\u00e1ggal kapcsolatban csak egyetlen igazi k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9tezik, nevezetesen az, hogy kinek az igazs\u00e1ga.<\/em> \u00c9n kiz\u00e1rtnak tartom, hogy 180 percet ne lehessen kib\u00edrni ev\u00e9s \u00e9s iv\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, tollb\u00f3l kett\u0151 van n\u00e1lam, r\u00e1ad\u00e1sul m\u00e9g miel\u0151tt bej\u00f6ttem a terembe, ittam a csapb\u00f3l a wc-ben. Az az\u00e9rt nem j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, hogy \u00e9n egy kis falub\u00f3l j\u00f6v\u00f6k, mik\u00f6zben a k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem \u00fcl\u0151k megsorozz\u00e1k egym\u00e1st: E\u00f6tv\u00f6s, Radn\u00f3ti, Fazekas, de ezt v\u00e9g\u00fcl is ki nem szarja le. Eszembe jutott, hogy minden n\u0151 mindig mennyire b\u00e1tor \u00e9s magabiztos, am\u00edg van rajta bugyi. Eszembe juthatott volna persze Tyson is, mindenkinek van egy terve, am\u00edg orrba nem v\u00e1gj\u00e1k,<\/em> de ez nem jutott eszembe, csak a bugyis dolog a n\u0151kkel. \u00c9s tal\u00e1n az, hogy m\u00e9g soha nem vesz\u00edtettem semmit \u00e9s nem vesz\u00edtettem semmiben, ha elv\u00e9geztem a megfelel\u0151 munk\u00e1t. Igen, erre hat\u00e1rozottan gondoltam, a munkamennyis\u00e9gre, arra, hogy sokat dolgoztam ez\u00e9rt, nagyon sokat, nem igaz\u00e1n l\u00e1tom magam el\u0151tt a jelenetet, ahogy kimondom majd, nem siker\u00fclt, <\/em>hogy elhagyja a sz\u00e1mat a t\u00f6r\u00f6tt kis mondat.<\/p>\n

Az ELTE nagyt\u00e9t\u00e9nyi koll\u00e9gium\u00e1ban kaptam helyet, n\u00e9gy\u00e1gyas szob\u00e1ban. Riaszt\u00f3 \u00e9s megmosolyogtat\u00f3 volt feln\u0151tt embereket l\u00e1tni, akik \u00e9let\u00fckben el\u0151sz\u00f6r ker\u00fcltek olyan helyzetbe, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3an kell meg\u00e1gyazniuk, \u00e9telt k\u00e9sz\u00edteni\u00fck, \u00e9lni\u00fck. Civilek!,<\/em> mondom magamban, fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9gem biztos tudat\u00e1ban, el\u0151sz\u00f6r m\u00e9g kicsit a fejemet is cs\u00f3v\u00e1lom, elj\u00e1tszom, mutatom a f\u00f6l\u00e9nyt. Annyi igazs\u00e1g, vagy ink\u00e1bb t\u00e9nylegess\u00e9g van az\u00e9rt a dologban, hogy akkor \u00e9reztem \u00e9letemben el\u0151sz\u00f6r, a bej\u00e1rati ajt\u00f3t\u00f3l jobb k\u00e9z fel\u00e9 es\u0151 els\u0151 \u00e1gyon, az ELTE nagyt\u00e9t\u00e9nyi koll\u00e9gium\u00e1ban, hogy a koll\u00e9gista \u00e9vek hordal\u00e9k\u00e1b\u00f3l, felfokozott mindennapjainak kikrist\u00e1lyosod\u00e1s\u00e1b\u00f3l, a t\u00f6rt\u00e9neteinken megt\u00f6r\u0151 f\u00e9nyb\u0151l \u00e9s m\u00e9g ki tudja, mi mindenb\u0151l, olyan mozd\u00edthatatlan alapzat keletkezett bennem, l\u00e9nyem alulr\u00f3l sz\u00e1m\u00edtott m\u00e1sodik vagy harmadik r\u00e9tege ez tal\u00e1n, aminek kialakul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az \u00e9let m\u00e1r l\u00e9nyeg\u00e9ben mindegy, mert ami igaz\u00e1n fontos volt, megt\u00f6rt\u00e9nt. Ezt a r\u00e9teget nem b\u00e1ntj\u00e1k az \u00e9vek, nem \u00e9rinti a mindennapok esetlegess\u00e9geinek imbolyg\u00e1sa. Szil\u00e1rd tartalom ez, ami m\u00e1r nem mozdul, nem v\u00e1ltozik, ez az, amit voltak\u00e9ppen l\u00e9trehoztunk \u00e9let\u00fcnk anyag\u00e1b\u00f3l, ami val\u00f3j\u00e1ban mi magunk vagyunk, \u00e9s ami egy\u00e9bk\u00e9nt, ha m\u00e1sk\u00e9ppen t\u00f6rt\u00e9nik az \u00e9let, soha nem lett\u00fcnk volna. Mi ezt nem m\u00e9rj\u00fck \u00f6ssze a m\u00e1sok \u00e1ltal l\u00e9trehozottakkal, \u00e9s nem az\u00e9rt, mert nem lehetne esetleg m\u00e9giscsak \u00f6sszem\u00e9rni, hanem az\u00e9rt, mert sz\u00e1munkra ez az \u00f6sszem\u00e9r\u00e9s l\u00e9nyegtelen, nem sz\u00fcletik bel\u0151le bel\u00e1t\u00e1s, nem ingat meg benn\u00fcnk semmit.<\/p>\n

Minden reggel a 3-as busszal kellett beutaznom a v\u00e1rosba. A busz v\u00e9g\u00e1llom\u00e1sa a M\u00f3ricz Zsigmond k\u00f6rt\u00e9ren volt, ott vagy a 49-es villamosra kellett \u00e1tsz\u00e1llni, \u00e9s a K\u00e1lvin t\u00e9rig menni, vagy a 7-es busszal tov\u00e1bb menni a Ferenciek ter\u00e9ig. A Ferenciek ter\u00e9t jobban szerettem, de ha egyed\u00fcl voltam, sok\u00e1ig a villamossal mentem, mert a Korona Hotel piros bet\u0171ir\u0151l tudtam, hol kell lesz\u00e1llnom.<\/p>\n

 <\/p>\n

*<\/p>\n

 <\/p>\n

Mindig k\u00f6nnyen tanultam. Ezt a sz\u00edneknek k\u00f6sz\u00f6nhetem. Amikor ezt egyszer kifejtettem n\u00e9met \u00f3r\u00e1n, a berlini lektort\u00f3l kaptam egy el\u00e9gtelent, viccet csin\u00e1lok bel\u0151le, meg az \u00f3ra t\u00e9m\u00e1j\u00e1b\u00f3l, b\u00e1rmi is lett l\u00e9gyen az. M\u00e1snap viszont, ilyen a n\u00e9met, az \u00f3r\u00e1n, az oszt\u00e1ly el\u0151tt nyilv\u00e1nosan bocs\u00e1natot k\u00e9rt, \u00e9s kit\u00f6r\u00f6lte az el\u00e9gtelen oszt\u00e1lyzatot. Elmondta nyilv\u00e1nosan, hogy megeml\u00edtette a tegnapi esetet a t\u00f6rt\u00e9nelemtan\u00e1rn\u0151mnek, aki viszont tudta, hogy t\u00e9nyleg \u00edgy tanulok, \u00e9s k\u00f6z\u00f6lte a lektorral, hogy ez nem h\u00fcly\u00edt\u00e9s, nem vicc, s\u0151t m\u00e9g azt is tudta a tan\u00e1rn\u0151, mondta is, hogy mi a neve ennek az eg\u00e9sznek, merthogy, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag van neki. A tan\u00e1rn\u0151 r\u00e9g\u00f3ta tud a sz\u00ednekr\u0151l, egyszer t\u00fal sok \u00e9vsz\u00e1mot tanultam meg t\u00fal r\u00f6vid id\u0151 alatt, gyan\u00fas volt, ez\u00e9rt r\u00e1k\u00e9rdezett, \u00e9n pedig elmondtam. Eg\u00e9szen addig azt gondoltam, hogy ez nem egy valami, ez term\u00e9szetes, ak\u00e1r a l\u00e9legz\u00e9s, mindenki \u00edgy van ezzel.<\/p>\n

Gyerekkoromban nem volt szok\u00e1s, \u00e9s nem is volt lehet\u0151s\u00e9g a dolgok tudom\u00e1nyos \u00e9s lelki t\u00falcinc\u00e1l\u00e1s\u00e1ra<\/span>, jav\u00edtom, cizell\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Kezdetben az\u00e9rt nem besz\u00e9ltem a sz\u00ednekr\u0151l, mert arr\u00f3l sem besz\u00e9lget\u00fcnk, hogy leveg\u0151t vesz\u00fcnk vagy k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1runk. K\u00e9s\u0151bb pedig, amikor t\u00faltettem magam a d\u00f6bbeneten, hogy m\u00e1sok fej\u00e9ben \u00edgy, ilyen \u00e9rtelemben nincsenek sz\u00ednek, az\u00e9rt nem besz\u00e9ltem r\u00f3la, mert feleslegesnek gondoltam, azt \u00e9reztem, akinek nincs ilyen, az \u00fagysem \u00e9rten\u00e9 meg. Arra soha, egy pillanatig nem gondoltam, hogy ez valamif\u00e9le abnormalit\u00e1s vagy baj lenne.<\/p>\n

Gimn\u00e1ziumban tal\u00e1ltam azut\u00e1n v\u00e9gre valakit, aki \u00edrt err\u0151l, akinek voltak sz\u00ednek a fej\u00e9ben, m\u00e9g akkor is, ha csak egy darab vers, egy szonett is volt az eg\u00e9sz, \u00e9s alig n\u00e9h\u00e1ny bet\u0171r\u0151l \u00e1rulta el, hogy azoknak milyen sz\u00edneik vannak. M\u00e9gis nagyon \u00f6r\u00fcltem, mert akkor m\u00e9gsem vagyok egyed\u00fcl. Csin\u00e1ltam m\u00e9g egy kis t\u00e1bl\u00e1zatot is:<\/p>\n

 <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n
BET\u0170<\/td>\nRIMBAUD<\/td>\n\u00c9N<\/td>\n<\/tr>\n
A<\/td>\nfekete<\/td>\nfekete<\/td>\n<\/tr>\n
E<\/td>\nfeh\u00e9r<\/td>\nfeh\u00e9r, vil\u00e1gos drapp<\/td>\n<\/tr>\n
I<\/td>\npiros<\/td>\npiros<\/td>\n<\/tr>\n
U<\/td>\nz\u00f6ld<\/td>\nokkers\u00e1rga<\/td>\n<\/tr>\n
O<\/td>\nk\u00e9k<\/td>\nbord\u00f3<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

 <\/p>\n

Elolvastam Rimbaudr\u00f3l, amit Gy\u00f6nk\u00f6n tal\u00e1ltam, de sehol nem volt sz\u00f3 a sz\u00ednekr\u0151l.<\/p>\n

*<\/p>\n

 <\/p>\n

Sok\u00e1ig nem \u00e9rtettem, nem l\u00e1ttam \u00e1t a v\u00e1rost, nem \u00e9reztem a teret, nem tudtam, hogy az Astoria \u00e9s a K\u00e1lvin t\u00e9r ilyen k\u00f6zel vannak egym\u00e1shoz, hogy a Szentkir\u00e1lyi ilyen k\u00f6zel van a K\u00e1lvin t\u00e9rhez \u00e9s a Nemzeti M\u00fazeumhoz. A jogi karr\u00f3l h\u00f3napokig \u00fagy j\u00e1rok a Szentkir\u00e1lyi utc\u00e1ba, hogy kigyalogolok a Kecskem\u00e9ti utc\u00e1n a Ferenciek ter\u00e9re, fel\u00fcl\u00f6k a fekete 7-esre, \u00e9s megyek vele k\u00e9t meg\u00e1ll\u00f3t. Egy \u00e9s kett\u0151, azt\u00e1n megint gyalog, egy kicsit vissza.<\/p>\n

Amikor nem vagyok Gy\u00f6nk\u00f6n, minden nap a Szentkir\u00e1lyiban k\u00f6t\u00f6k ki, l\u00e9nyeg\u00e9ben ez a k\u00e9t hely az, ahol valamif\u00e9le otthon\u00e9rzetszer\u0171s\u00e9get \u00e9rzek. De a Szentkir\u00e1lyiban is azok a legb\u00e9k\u00e9sebb perceim, amikor elalv\u00e1s el\u0151tt a fal fel\u00e9 fordulok, amit mindig megtapogatok, nem tudom, mi\u00e9rt, \u00e9s elmes\u00e9lem magamnak az aznapi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket \u00fagy, hogy kijav\u00edtom az egyenetlens\u00e9geit, az \u00fcgyetlens\u00e9gemet, az esem\u00e9nyek t\u00f6red\u00e9kess\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Minden este elindulunk az \u00e9jszak\u00e1ba, a v\u00e1ros csod\u00e1latos arabeszk, minden\u00fctt vagyok, t\u00e9rben semmi nem \u00e9r \u00f6ssze, nem is fontos, a minden most nincsen magasan. Fejben kijel\u00f6l\u00f6k k\u00e9t vagy h\u00e1rom dolgot, ami nem s\u00e9r\u00fclhet, ami nem veszhet oda, feladat, t\u00e1rgy, emberi viszony, ez az, amit m\u00e9g meg tudok tenni, a t\u00f6bbi csak furcsa, tarka f\u00e9ny, h\u00e1ttal megyek el\u0151re, t\u00e9rben \u00e9s l\u00e9lekben sodr\u00f3dok.<\/p>\n

Ahogy a vastag, zs\u00edrr\u00e9teggel bevont faasztalon k\u00f6ny\u00f6kl\u00f6k, a l\u00e1bamhoz \u00e9r egy farkaskutya. Beleharapok a r\u00e1ntott h\u00fasos zseml\u00e9be, m\u00e9g t\u00fal forr\u00f3, zavartan fintorgok, lerakom. Egy z\u00f6ld, op\u00e1losan csillog\u00f3 szem\u0171 n\u0151 a f\u00e9ny fel\u00e9 tart egy poharat, az ital hideg gy\u00f6ngy\u00f6z\u0151d\u00e9s\u00e9n \u00e9les kanyart vesz a l\u00e1mpa f\u00e9nye. Pont akkor koccintunk, amikor Axl Rose lefel\u00e9 hajl\u00edtja a hangot, valaki megveregeti a v\u00e1llamat, csak annyit mond, mindegy, v\u00e9gtelen.<\/em> A f\u0171ben fekszem, felettem az \u00e9g. Egy id\u0151 ut\u00e1n felsz\u00edv\u00f3dnak a b\u00e1r\u00e1nyfelh\u0151k, flegm\u00e1n feldobsz a hely\u00fckre egy mar\u00e9k csillagot. Nem tudom, kir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, hangos a zene, nem volt p\u00e9nz\u00fcnk jegyre, de m\u00e9g itt, a ker\u00edt\u00e9sen t\u00fal sem hallak rendesen. Azt mes\u00e9led \u00e9ppen, \u0151 is 27 \u00e9vet \u00e9lt.<\/em><\/p>\n

A R\u00e1k\u00f3czi \u00fat m\u00e1r t\u00f6mve van munk\u00e1ba igyekv\u0151 emberekkel, a kirakott kis hangfalakb\u00f3l Nick Cave sz\u00f3l. A vil\u00e1g csod\u00e1s, ritka \u00e9s kif\u00fcrk\u00e9szhetetlen, Kylie Minogue-gal \u00e9nekel duettet. A terasz el\u0151tt a j\u00e1rd\u00e1n odal\u00e9pek egy l\u00e1nyhoz, t\u00e9rdig \u00e9r\u0151 feh\u00e9r szoknya \u00e9s feh\u00e9r kardig\u00e1n van rajta, a kardig\u00e1n alatt a ny\u00e1ri bl\u00fazon apr\u00f3, lila vir\u00e1gmint\u00e1k l\u00e1tszanak. J\u00f3 az illata. A sz\u00e1m sark\u00e1ban ott f\u00fcst\u00f6l a cigaretta, de meghajlok, bemutatkozom, felk\u00e9rem egy t\u00e1ncra. K\u00e1s\u00e1s a besz\u00e9dem, de \u0151, mintha azt a t\u00f6rt\u00e9netet olvasn\u00e1, ami a fejemben van, elneveti mag\u00e1t, elt\u0171ri a szem\u00e9be hull\u00f3 kis tincset, \u00e9s igent mond. Kering\u0151z\u00fcnk a R\u00e1k\u00f3czi \u00fat k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9n d\u00fadolok is, \u0151 kacag. Amikor v\u00e9ge a dalnak, valamit mondani akarok, de meg\u00e1ll a 7-es busz, szuszogva ny\u00edlnak az ajt\u00f3k, \u0151 viccesen, de k\u00f6nnyed eleganci\u00e1val pukedlizik, \u00e9s elt\u0171nik az \u00e1raml\u00f3, ideges t\u00f6megben. A v\u00e9gtelenek sohasem egyforma hossz\u00faak \u00e9s fogalmam sincs r\u00f3la, hogy egyszer, ak\u00e1rhol, t\u00e9nyleg \u00f6ssze\u00e9rnek-e.<\/p>\n

 <\/p>\n

*<\/p>\n

 <\/p>\n

Sok\u00e1ig szorongok a szabads\u00e1gt\u00f3l. Nem abban az \u00e9rtelemben, hogy f\u00e9lek, esetleg m\u00e9gis hi\u00e1nyzom valahonnan, ahol ott kellene lennem, hanem gonoszabb, v\u00e9gzetesebb m\u00f3don. Semmi nem k\u00f6telez\u0151, de a semmib\u0151l csak a semmi lesz. Rafin\u00e1lt egy kurva vagy te!<\/em> Ezt kiab\u00e1lja az egyik cig\u00e1nyasszony valakinek a miszlai piacon. Mintha j\u00e9gcs\u00e1k\u00e1nnyal \u00fct\u00f6tt\u00e9k volna \u00e1t a mellkasomat, nem kapok leveg\u0151t, szinte l\u00e9ket ver bel\u00e9m a d\u00f6bbenet, hogy mennyire pontos, mondjuk ki: zseni\u00e1lis<\/em> a jelz\u0151tal\u00e1lat. Ez Ottlik, ez Esterh\u00e1zy, ez az \u00e9n szorong\u00e1som igazi, egyetlen lehets\u00e9ges jelz\u0151je. A t\u00f6bbi, az el\u0151bb le\u00edrtak, csak t\u00e9velyg\u00e9s, ill\u00fazi\u00f3, f\u00e9lrecs\u00faszott k\u00eds\u00e9rlet. Szorongok, rafin\u00e1lt m\u00f3don facsar a felismer\u00e9s: nem abban fogok elpusztulni, nem az fogja a vesztemet okozni, amit teszek vagy nem teszek, amit teh\u00e1t v\u00e1lasztok, hanem mindaz, amit a tetteimmel, mulaszt\u00e1saimmal, v\u00e1laszt\u00e1saimmal kiz\u00e1rok. V\u00e1lasztok egy, esetleg k\u00e9t dolgot, \u00e9s kiz\u00e1rok ezzel t\u00f6bb ezret. Az \u00e9let rafin\u00e1lt egy kurva, bizony. Beigazol\u00f3dni l\u00e1tszik a feltev\u00e9sem: egy \u00e9let kev\u00e9s, kurv\u00e1ra kev\u00e9s.<\/p>\n

A fejemben l\u00e9v\u0151 vil\u00e1g \u00e9rz\u00e9kenyebb, kifinomultabb \u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb a k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem l\u00e9v\u0151n\u00e9l, ann\u00e1l, amiben benne vagyok. \u00c9n is sokkal s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenyebb vagyok ann\u00e1l, mint ami a vil\u00e1gban l\u00e1tszik bel\u0151lem. Nem \u00e9rdekel, hogy hogyan n\u00e9zhetnek ki a tetteim, hogyan hatnak a mondataim, egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rdekel, hogy ki \u00e9s mit gondol r\u00f3lam, karcolom, s\u00e9rtem a k\u00fclvil\u00e1got, k\u00edv\u00fclr\u0151l n\u00e9zve \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 vagyok, durva \u00e9s k\u00e9rlelhetetlen. Gy\u00f6nk\u00f6n ez nem \u00edgy volt, kor\u00e1bban ez nem \u00edgy volt, megroppant a vil\u00e1g, kett\u00e9t\u00f6rt a t\u00e1kolm\u00e1ny. Sz\u00e9tszakadt a vil\u00e1gom, \u00e9s f\u00e9lek, hogy annak a bizonyos, fejemben l\u00e9v\u0151 vil\u00e1gnak semmi k\u00f6ze ahhoz a vil\u00e1ghoz, amib\u0151l van, amit a t\u00f6bbiek l\u00e1tnak. Az \u00e9let t\u00f6bb sz\u00e1lon fut, szalad egy vil\u00e1g a fejemben \u00e9s \u00e1ramlik egy k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. Minden nap izgulok, hogy a h\u0151sei nem hagyj\u00e1k-e ott, nem \u00e1rulj\u00e1k-e el ezt a titkos, meglehet\u0151sen intim t\u00f6rt\u00e9netet. A fejemben a t\u00f6rt\u00e9net helyenk\u00e9nt meg\u00e1ll, a k\u00e9pkocka kimerevedik, tartom a pillanatot, b\u00e1mulom a muland\u00f3s\u00e1got, eszt\u00e9tikai \u00f6r\u00f6kl\u00e9t. Lever a v\u00edz az izgalomt\u00f3l, amikor nem sokkal k\u00e9s\u0151bb l\u00e1tom Truffaut Jules \u00e9s Jim<\/em>-j\u00e9t. El\u0151sz\u00f6r azt hiszem, megcsal a szemem, vagy elromlott a vet\u00edt\u0151g\u00e9p, a film t\u00f6bbsz\u00f6r, igen fontos pillanatokban meg\u00e1ll, kimerevedik a k\u00e9pkocka, m\u00e1sodpercekig ki van tartva a mozdulat.<\/p>\n

Egy barna l\u00e1ny a nyakam k\u00f6r\u00e9 fonja a karjait, \u00e9rzem a k\u00f6rmei hegy\u00e9t a h\u00e1tamon. Sz\u00e9p vagy,<\/em> ezt mondja, \u00e9s geci, mert tudod is,<\/em> kacag, mint a gy\u0151ztesek. A k\u00e9zfej\u00e9vel odah\u00fazza a fejemet az \u00f6v\u00e9hez, a nyelve h\u00fasos nemiszerv, \u00e9des a borosk\u00f3l\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n

M\u00e1r f\u00e9nyesedik az \u00e9g, s\u00e1rg\u00e1s, elnagyolt cs\u00edk az alja. A m\u00e9g tompa, narancsos \u00e9s h\u0171v\u00f6s napban gyaloglok hazafel\u00e9. \u00dagy \u00e9rzem, mintha \u00e9vek \u00f3ta nem j\u00e1rtam volna otthon. A cigaretta most is ott fityeg a sz\u00e1mban, de m\u00e1r nem gy\u00fajtom meg. Nincsenek a fejemben t\u00e1voli tervek, nem \u00e9rt\u00e9kelem szisztematikusan a t\u00f6rt\u00e9nteket, sz\u00e9tmorzsol\u00f3dtak a list\u00e1im, darabjaira hullottak a f\u00e9mes, neh\u00e9z konstrukci\u00f3k. Csak az elm\u00falt \u00f3r\u00e1k, tal\u00e1n az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny nap l\u00e9tezik, az \u00e9let minden esetlegess\u00e9ge, v\u00e9gess\u00e9ge \u00e9s csod\u00e1ja az eny\u00e9m. Amikor l\u00e9pek, a cip\u0151m orr\u00e1t n\u00e9zem, azt\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lok eltal\u00e1lni egy sz\u00e9lg\u00f6rgette plat\u00e1nlevelet. K\u00f6nny\u0171 a l\u00e1bam, ahogy lend\u00edtem, ak\u00e1r egy finoman lefogott akkord. Elmosolyodok.<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"Mesterh\u00e1zy Bal\u00e1zs (Si\u00f3fok, 1974)<\/strong><\/p>\n

\u00cdr\u00f3, k\u00f6lt\u0151, dalsz\u00f6veg\u00edr\u00f3, Budapesten \u00e9l. Nyolcadik, pr\u00f3zaverseket tartalmaz\u00f3 k\u00f6tete A Mediterr\u00e1n-\u00e1lland\u00f3<\/em> c\u00edmmel j\u00f6v\u0151re jelenik meg. Jelenleg Fennj\u00e1r\u00f3k<\/em> c\u00edm\u0171 nagyreg\u00e9ny\u00e9n dolgozik. Portr\u00e9j\u00e1t R\u00e1duly-Bagoly T\u00edmea k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Marko Slavkovic felv\u00e9tele   A v\u00e9gtelenek sohasem egyforma hossz\u00faak   A Korona Hotel v\u00f6r\u00f6sl\u0151 bet\u0171i vil\u00e1g\u00edtanak m\u00e9g, kicsit kor\u00e1bban \u00e9rtem ide. F\u00e9lek, hogy elt\u00e9vedek, mint majdnem mindig \u00e9s mindenhol, belesz\u00e1moltam az elt\u00e9ved\u00e9st is. Eddig n\u00e9gyszer j\u00e1rtam Budapesten, egyszer gyerekk\u00e9nt voltam a Nagycirkuszban, egyszer gimi els\u0151 ut\u00e1n egy h\u00e9tig K\u00e9tessipszilon\u00e9kn\u00e1l, egyszer sz\u00ednh\u00e1zban, oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1son, egyszer pedig a […]\n","protected":false},"author":20,"featured_media":24417,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,125,419],"tags":[2018],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\t\n\t\n