{"id":394,"date":"2009-04-15T02:00:00","date_gmt":"2009-04-15T00:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/gyure-lajos-versei-5\/"},"modified":"2009-04-15T02:00:00","modified_gmt":"2009-04-15T00:00:00","slug":"gyure-lajos-versei-5","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2009\/04\/gyure-lajos-versei-5\/","title":{"rendered":"Gy\u00fcre Lajos versei"},"content":{"rendered":"

A halottak nem öregednek
<\/strong>
A halottak nem öregednek,
várnak türelmesen az utolsó kürtszóra,
arcukon a b\u0151r csontig simult hártya,
pergamen, de a lélek él, hiába marják

testük a párkák, porrá \u0151rli az Id\u0151malom,
s ha harsan Jerikó kürtje, úgy kelnek fel,
mint az álmukból ébred\u0151 szeret\u0151k,
mert a halottak nem öregednek.<\/p>\n

Lassan öregebb leszek apámnál,
akár tegezhetem is, elküldhetem
gyufáért. Szúrágta fejfája rég a múlté,
de hordom arcát, megszólítanak,
hol jár erre mifelénk, rég láttuk,
lám, nem látszik a kora, arca a régi,
mert a halottak nem öregednek.<\/p>\n

Hogy megy a sora, nem vágyik vissza,
nem gyötri honvágy, az Ung-hát a T\u0151gyes,
a Pipogya, a Szúnyogláza, a Veresdomb
sz\u0151leje, jaj, de az már nincs, tövestül
kivágták, ilyen a falu, ha nekem nincs,
neked se legyen. Holtig bánta, benne élt,
mert a halottak nem öregednek.<\/p>\n

Húgocskám még ma is csak ötéves,
játszótársul a halált választotta,
fehér fátyla a szélben máig lobog,
itt bent legbelül, hol a lélek lakik,
az értelem kussoló kutyaként hátrál,
felködlik az égi arc, a szemek tükre,
mert a halottak nem öregednek.<\/p>\n

Az utolsó napon felkélnek, ellepik a földet
harsány, fiatalos kedvvel munkához látnak,
megtelnek velük az üres termek, a pusztuló
gyárak, átlépnek a képzelet véges határain,
és jaj! Nem ismernek ránk, barázdás, vénül\u0151
arcunk nékik idegen, csak \u0151k maradtak üdék,
fiatalok, mert a halottak nem öregednek.<\/p>\n

Patak
<\/strong>
    Sziklák mosodája<\/p>\n

    szivárvány vízcsepp-ragyogás<\/p>\n

    simára csiszolt id\u0151<\/p>\n

    zúgók himnusza<\/p>\n

    id\u0151tlen id\u0151k nyugalma<\/p>\n

    záporok dagálya<\/p>\n

    tengerek tükre<\/p>\n

    pisztrángpikkely-villogás<\/p>\n

    fecskeitató csobogó<\/p>\n

    falevél-hajó ringatás<\/p>\n

    szomjas rekettye-kocsma<\/p>\n

    padmaly-sepreget\u0151<\/p>\n

    pöröly-pattogtató<\/p>\n

    nekiiramodó suhanc<\/p>\n

    leánycomb-simogató<\/p>\n

    tarajos hullámverés<\/p>\n

    szelíden csobogó<\/p>\n

    sóhaj-marasztalás<\/p>\n

tilinkót terel\u0151 zene<\/p>\n

gyermekcsacsogás-öröm<\/p>\n

hozottat kérdezetlen rakó<\/p>\n

találtat messze ragadó<\/p>\n

félrevert harangzokogás<\/p>\n

nyári asztma-száradás<\/p>\n

szüreti hordómosó<\/p>\n

dana-dana pendülés<\/p>\n

rétek csavargója<\/p>\n

hosszútávfutók<\/p>\n

d\u0151lt fatörzs-akadálya<\/p>\n

szomjat oltó h\u0171s ned\u0171<\/p>\n

korsók bugyogása<\/p>\n

folyók véredénye<\/p>\n

hajszálér-tolulás<\/p>\n

halálba siet\u0151 vándor<\/p>\n

kaput kerül\u0151 tolvaj<\/p>\n

egymaga alfa és ómega.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A halottak nem öregednek A halottak nem öregednek, várnak türelmesen az utolsó kürtszóra, arcukon a b\u0151r csontig simult hártya, pergamen, de a lélek él, hiába marják<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[18],"tags":[],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n