{"id":6081,"date":"2016-12-06T22:48:04","date_gmt":"2016-12-06T20:48:04","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/?p=6081"},"modified":"2017-02-27T00:48:42","modified_gmt":"2017-02-26T22:48:42","slug":"bakos-gabor-lili-ket-elete-nemi-identitaskereses-es-valtas-kepi-reflexiv-logikaja-metamorfozis-film-metafora-rendszeren-keresztul-tanulmany","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2016\/12\/bakos-gabor-lili-ket-elete-nemi-identitaskereses-es-valtas-kepi-reflexiv-logikaja-metamorfozis-film-metafora-rendszeren-keresztul-tanulmany\/","title":{"rendered":"Bakos G\u00e1bor: Lili k\u00e9t \u00e9lete. A nemi identit\u00e1skeres\u00e9s \u00e9s \u2013v\u00e1lt\u00e1s k\u00e9pi reflex\u00edv logik\u00e1ja a metamorf\u00f3zis film metafora rendszer\u00e9n kereszt\u00fcl (tanulm\u00e1ny)"},"content":{"rendered":"

\u201eAz ember nem sz\u00fcletik n\u0151nek, hanem azz\u00e1 v\u00e1lik.\u201d<\/em>
\nSimone de Beauvoir: A m\u00e1sodik nem<\/p>\n

BEVEZET\u00c9S<\/strong>
\n(A V\u00c1GYAKOZ\u00d3 SZUBJEKTUM L\u00c9TREJ\u00d6TTE)<\/strong><\/p>\n

Ha a metamorf\u00f3zist\u00f6rt\u00e9neteket alapvet\u0151en par excellence \u201el\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s \u00e9rz\u00e9kt\u00f6rt\u00e9netekk\u00e9nt” fogjuk fel, akkor a D\u00e1n l\u00e1ny egy olyan \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete, ahol a biol\u00f3giai (nemi) l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt \u00e1talakul\u00f3 szubjektum \u00fctk\u00f6zik a t\u00e1rsadalmi nemis\u00e9g (gender) konvencion\u00e1lis k\u00e9p(le)\u00edr\u00e1s\u00e1nak t\u00e1rsadalmi emberk\u00e9p\u00e9vel. Ahogyan a film f\u0151alakj\u00e1n\u00e1l a f\u00e9rfib\u00f3l el\u0151b\u00fajik a sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta mag\u00e1ban hordozott eredend\u0151 n\u0151i \u00e9n-k\u00e9pe, \u00fagy forgatja fel kor\u00e1nak sz\u00e1zadfordul\u00f3s t\u00e1rsadalmi \u201eszex-k\u00e9p\u00e9t”. \u201eHa valami \u00faj megjelenik, az azt jelzi, hogy az \u00f6szt\u00f6nt\u00f6rekv\u00e9s elt\u00e9rt a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t megalapoz\u00f3 \u00f6szt\u00f6nt\u0151l. Ez csak a feln\u0151tt vil\u00e1gnak a biol\u00f3giai folyamatokba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beavatkoz\u00e1sa sor\u00e1n \u00e1ll el\u0151, ami megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s, szavak, a fizikai k\u00f6zels\u00e9g \u00e9s f\u00fcgg\u0151s\u00e9g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le form\u00e1i r\u00e9v\u00e9n megy v\u00e9gbe.”^{1<\/sup><\/p>\n}

A film egy – t\u00e1rsadalmilag addig (el) nem ismert – testk\u00e9p \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t mes\u00e9li el. A f\u0151h\u0151s, Einar az\u00e9rt sz\u00e1m\u00edt f\u00e1tumh\u0151snek, mivel sors\u00e1nak beteljes\u00edt\u00e9se \u00f6nmaga v\u00e9gzet\u00e9hez vezet: abba pusztul bele, hogy megsz\u00fcli saj\u00e1t biol\u00f3giai \u00f6nmag\u00e1t. A k\u00e9t f\u0151szerepl\u0151 a sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n k\u00f6zismert d\u00e1n fest\u0151m\u0171v\u00e9sz h\u00e1zasp\u00e1r (Emar Wegener, azaz a k\u00e9s\u0151bbi Lili Elbe, valamint Gerda Gottlieb). A film testi-nemi alapokon meghat\u00e1rozott \u201e\u00e9rz\u00e9ki” formaelemez\u00e9s\u00e9nek vez\u00e9relve kett\u0151s, egym\u00e1st befoly\u00e1sol\u00f3 k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1si szinten jelentkezik a film vil\u00e1g\u00e1ban. 1. Egyr\u00e9szt k\u00f6zvetlen\u00fcl, a filmben megjelen\u0151 Einar-portr\u00e9k k\u00e9pvari\u00e1ci\u00f3iban, amit r\u00f3la fest fiatal feles\u00e9ge, illetve az Einar gyermekkor\u00e1nak l\u00e1pvid\u00e9k\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00fclt t\u00e1jk\u00e9p^{2<\/sup> id\u00e9zeteiben. 2. M\u00e1sr\u00e9szt k\u00f6zvetve, a film elbesz\u00e9l\u0151i elv\u00e9nek v\u00e1g\u00e1s-dramaturgi\u00e1j\u00e1ban, illetve a t\u00e9r\u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban \u00e9s sz\u00ednkezel\u00e9s\u00e9ben is megmutatkozik a f\u0151h\u0151s nemi identit\u00e1s\u00e1nak \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sa \u00e9s elt\u00e1volod\u00e1sa saj\u00e1t egykori \u00e9nj\u00e9t\u0151l, a lelki-fizikai k\u00fcszk\u00f6d\u00e9s\u00e9ben mellette mindv\u00e9gig kitart\u00f3 feles\u00e9g\u00e9t\u0151l, \u00e9s a vele szemben kiutas\u00edt\u00f3an fell\u00e9p\u0151 t\u00e1rsadalmi rendt\u0151l.<\/p>\n}

A film a \u201ebiol\u00f3giai v\u00e9gzet” t\u00e1rsadalmi felforgat\u00f3 erej\u00e9t \u00e9s az egy\u00e9nre is vesz\u00e9lyes destrukt\u00edv nemi \u00f6szt\u00f6ncselekv\u00e9s metamorf\u00f3zis\u00e1t \u00f6nti komplex k\u00e9pi strukt\u00far\u00e1ba. Einar Wegener, a sikeres, m\u00falt sz\u00e1zad eleji, d\u00e1n t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151 volt az (egyik) els\u0151 – transzszexu\u00e1lis – f\u00e9rfi, aki \u00e1tm\u0171ttette mag\u00e1t n\u0151v\u00e9, \u00e9s ezzel hivatalosan v\u00e1llalta m\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Einar \u201edestrukt\u00edv, anarchista, frusztr\u00e1ci\u00f3s zajk\u00e9nt” jelent meg modernista eur\u00f3pai polg\u00e1ri nemis\u00e9gkutat\u00e1sban, \u00e9s els\u0151k\u00e9nt bizony\u00edtotta sz\u00e9les k\u00f6rben azt a – k\u00e9nyelmetlen – t\u00e9nyt, hogy \u201enincsenek olyan t\u00e1rsadalmi feladatok vagy kultur\u00e1lis jelent\u00e9sek, melyek kiz\u00e1r\u00f3lag vagy oks\u00e1gilag az ember nem\u00e9b\u0151l levezethet\u0151ek lenn\u00e9nek. […] A gender nem annyira egyetlen \u00fczenet, mint ink\u00e1bb egy m\u00e1r k\u00f6zhaszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151, be\u00e1gyaz\u00f3 hat\u00e1st gyakorl\u00f3 diszkurzus, ami a besz\u00e9l\u0151 \u00e9s v\u00e1gyakoz\u00f3 szubjektum l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t megel\u0151z\u0151 megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s eszk\u00f6ze. Ebben az \u00e9rtelemben a gender probl\u00e9m\u00e1ja\u00a0a m\u00e1sik \u00f6szt\u00f6nt\u00f6rekv\u00e9s\u00e9nek leford\u00edt\u00e1sa az \u00e9n \u00f6nk\u00e9ptest\u00e9re. Azaz nem \u00fagy van, hogy az ember el\u0151sz\u00f6r belesz\u00fcletik, megsz\u00fcletik a vil\u00e1gba, hogy ott adott gender-lehet\u0151s\u00e9gek egy\u00fcttese megt\u00f6rt\u00e9njen vele, hanem \u00fagy, hogy a gender az \u00e1ltal\u00e1nos diszkurz\u00edv felt\u00e9telek r\u00e9sze, melyek enigmatiku- san \u00e9s nyomaszt\u00f3 m\u00f3don \u201eaddressz\u00e1l\u00f3dnak” az \u00fajsz\u00fcl\u00f6tth\u00f6z \u00e9s gyermekhez, s melyeknek testet \u00f6lt\u00f6tt \u00e9lete sor\u00e1n az ember mindv\u00e9gig c\u00edmzettje marad^{3<\/sup>.”<\/p>\n}

A t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6nny\u00e1ztatta rettenet\u00e9t az okozza, ahogyan Einar\/Lili szomatikus \u00e9s gondolati vil\u00e1ga saj\u00e1t maga sz\u00e1m\u00e1ra, illetve a k\u00f6rnyezete sz\u00e1m\u00e1ra \u201e\u00e9rtelmezhetetlen nemi produktumk\u00e9nt” jelenik meg, hiszen val\u00f3j\u00e1ban \u201ea gender r\u00e9szben enig- matikus tulajdon\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n k\u00f6zvet\u00edtett tudattalan k\u00edv\u00e1ns\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n konstitu\u00e1l\u00f3dik”.^{4<\/sup> Gyakorlatilag Einar \u00f6nmag\u00e1t cs\u00e1b\u00edtja el, ebb\u0151l fakad \u201etudatos, traumatikus reflexi\u00f3ja^{5<\/sup>“, amelynek \u201erettenetes forr\u00e1sa” \u00f6nmaga szeml\u00e9l\u00e9se \u00e9s m\u00e1sok tekintet\u00e9nek megbotr\u00e1nkoztat\u00f3 mivolta. Fel\u00f6lti mag\u00e1ra egy balerina h\u00f6lgy ruh\u00e1j\u00e1t, mik\u00f6zben portr\u00e9t \u00fcl feles\u00e9g\u00e9nek; be\u00f6lt\u00f6zik j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l, \u00e9s elj\u00e1tssza m\u0171v\u00e9szfogad\u00e1sokon saj\u00e1t kuzinj\u00e1t, a t\u00fck\u00f6r el\u0151tt meztelen\u00fcl \u00e1llva, combja k\u00f6z\u00e9 takarja a nemi szerv\u00e9t, teh\u00e1t \u00f6nkasztr\u00e1ci\u00f3t^{6<\/sup> v\u00e9gez szimbolikus m\u00f3don.<\/p>\n}}}

\u00d6szt\u00f6nk\u00e9sztet\u00e9se sor\u00e1n a szexu\u00e1lis v\u00e1gy szimbolikus – t\u00e1rsadalmi – behelyettes\u00edt\u00e9seken \u00e9s k\u00e9pi – \u201emetamorfikus” – \u00e1tford\u00edt\u00e1sokon kereszt\u00fcl sz\u00fcletik meg. \u201eBels\u0151 n\u00e9z\u0151pont”: n\u0151v\u00e9 \u00e9r\u00e9s\u00e9nek kivet\u00fcl\u00e9sei a t\u00e1jk\u00e9psorozatra; \u201ef\u00e9l-szubjekt\u00edv n\u00e9z\u0151pont”: feles\u00e9ge r\u00f3la k\u00e9sz\u00edtett portr\u00e9i; \u201ek\u00fcls\u0151 – t\u00e1rsadalmi – n\u00e9z\u0151pont”: k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00fckr\u00f6k \u201ereflexk\u00e9pei” vagy patriarch\u00e1lis birtokl\u00e1sv\u00e1gyat kifejez\u0151 f\u00e9rfitekintetek, illetve \u201ebetegs\u00e9g\u00e9b\u0151l” \u0151t kigy\u00f3gy\u00edtani sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3 orvosok elutas\u00edt\u00f3 viszolyg\u00e1sai.<\/p>\n

A Kir\u00e1ly besz\u00e9d\u00e9t jegyz\u0151, Oscar-d\u00edjas Tom Hooper David Ebershoff reg\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett\u00a0metamorf\u00f3zisos – nem t\u00fal mer\u00e9sz – tabud\u00f6nt\u00f6get\u0151 melodr\u00e1m\u00e1ja, minden artisztikus t\u00fal\u00e1rad\u00e1sa mellett, k\u00e9pi szinten figyelemrem\u00e9lt\u00f3 alkot\u00e1s (az operat\u0151r a kimagasl\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajt\u00f3 Danny Cohen), amely szeml\u00e9letes t\u00e1rh\u00e1z\u00e1t adja a szem\u00e9lyis\u00e9gv\u00e1ltoz\u00e1st mozg\u00f3k\u00e9pen bemutat\u00f3 k\u00e9pi-m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6z\u00f6knek.<\/p>\n

A METAMORF\u00d3ZISM\u0170<\/strong><\/p>\n

Mivel a D\u00e1n l\u00e1ny egy t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen (\u00e1t)t\u00fckr\u00f6zte- tett^{7<\/sup> szem\u00e9lyis\u00e9gv\u00e1ltoz\u00e1s szabads\u00e1gharc\u00e1nak k\u00e9pi reflexi\u00f3s \u201eoptik\u00e1j\u00e1n” \u00e1t mutatja be a f\u0151h\u0151s nemi, illetve t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak szabads\u00e1gkeres\u00e9s\u00e9t, m\u0171fajelm\u00e9leti szempontb\u00f3l az \u00e9rzelemvez\u00e9relt \u201emelodr\u00e1mai tekintet” aspektus\u00e1nak t\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t veti fel. Vagyis azt, hogy a metamorf\u00f3zisfilm hogyan fogja fel \u00e9s haszn\u00e1lja a tekintet reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geit. Ez a reprezent\u00e1ci\u00f3s \u201ek\u00e9p-probl\u00e9ma” azt foglalja mag\u00e1ba, hogyan \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a vil\u00e1g egy \u00e1tv\u00e1ltoz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g tekintet\u00e9ben, \u00e9s \u0151 hogyan t\u00fckr\u00f6z\u0151dik a k\u00fclvil\u00e1g \u00e9rt\u00e9kszeml\u00e9let\u00e9ben. Vagyis, hogy mik\u00e9nt \u00e9li meg a saj\u00e1t mag\u00e1ra \u00e9bred\u0151 szubjektum a \u201el\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00e1t” – \u00f6nmaga \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezete sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n}

Ilyenkor a szubjektum – mint n\u00e9z\u00e9s – mint l\u00e1tv\u00e1ny; mint t\u00e1rgyiasult (l\u00e1tv\u00e1ny) fogalmaz\u00f3dik meg. Az ekkor keletkez\u0151 identifik\u00e1ci\u00f3s konfliktusban a szubjektum \u00e9s a t\u00e1rgya k\u00f6z\u00e9 egy \u201ev\u00e1laszfal” \u00e9kel\u0151dik. A filmben \u00fagy jelen\u00edt\u0151dik meg, hogy Emar t\u00fck\u00f6r-portr\u00e9\/t\u00e1jk\u00e9p(sorozatainak) st\u00e1diumaiban a \u201emegsz\u00fcletett \u00f6n-k\u00e9pek” \u00fctk\u00f6znek a t\u00e1rsadalmilag preform\u00e1lt polg\u00e1ri gender- k\u00e9pekkel. Ez vizu\u00e1lisan \u00fagy bomlik ki egy interdiszciplin\u00e1ris k\u00e9pfogalmaz\u00e1s dramaturgi\u00e1ja \u00e1ltal, ahogyan az adott t\u00e1rsadalmi-t\u00f6rt\u00e9neti konvencion\u00e1lis ir\u00e1nyad\u00f3 polg\u00e1ri l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d^{8<\/sup> elnyom\u00f3, megb\u00e9lyegz\u0151 tekintete \u00fctk\u00f6zik Lili\/Einar festm\u00e9ny- \u00e9s \u00f6narck\u00e9p-k\u00e9pm\u00e1sainak \u201eb\u0171ntudat-tekintet\u00e9vel”.<\/p>\n}

Narratol\u00f3giailag ezt \u00fagy tudjuk megvizsg\u00e1lni, mik\u00e9nt viszonyul (\u00e9s \u201ecsap \u00f6ssze”) a bels\u0151 k\u00e9pforradalma”. Ennek t\u00e9tje az, hogy az \u00f6nkeres\u00e9s \u00e9s \u00f6neszm\u00e9l\u00e9s \u00fatja sor\u00e1n (\u00e9s az \u00f6nbeteljes\u00edt\u00e9s v\u00e9g\u00e9n), az individuum \u00f6nk\u00e9p\u00e9nek mik\u00e9nt siker\u00fcl f\u00f6l\u00fclkerekedni a t\u00e1rsadalmi determin\u00e1ci\u00f3 elfojt\u00f3, normat\u00edv \u201eszabv\u00e1nyk\u00e9p\u00e9n”. Teh\u00e1t itt val\u00f3j\u00e1ban az \u201eelkeretez\u00e9s” probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t \u00e9lj\u00fck \u00e1t, ahol a \u201eszabad tekintet” lehet\u0151s\u00e9ge v\u00e1lik a f\u0151 t\u00e9m\u00e1v\u00e1, vagyis a film \u00e1ltal felmutatott – ideol\u00f3giai \u00e9s identifik\u00e1ci\u00f3s – n\u00e9z\u0151pontok fesz\u00fclnek egym\u00e1snak, \u00e9s szeml\u00e9ltetik a nemi-; a szellemi-; a fizikai-; a t\u00e1rsadalmi-; az egzisztenci\u00e1lis \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s \u00f6ntudatra \u00e9bred\u00e9s\u00e9nek expressz\u00edv (metaforikus) (\u00f6n)kifejez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Mivel egy er\u0151sen szubjekt\u00edv m\u0171t\u00edpusr\u00f3l van sz\u00f3, a metamorf\u00f3zisalkot\u00e1s a metaforah\u00e1l\u00f3j\u00e1t a szubjektuma k\u00f6r\u00e9 fonja, \u00e9s ebb\u0151l terjeszti ki. L\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, hogy a bels\u0151 szellemi vagy spiritu\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151, \u00e9s ebb\u0151l induk\u00e1l\u00f3d\u00f3 k\u00fcls\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek megv\u00e1ltoz\u00e1sa miatt a szubjektum \u00fajrakonstru\u00e1l\u00e1sa, \u201el\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt” megy v\u00e9gbe, \u00e9s ezt a n\u00e9z\u00e9s \u00e9s a tekintetek viszonylatrendszer\u00e9n kereszt\u00fcl viszi v\u00e9ghez: az \u00e1tv\u00e1ltozott szem\u00e9lynek megv\u00e1ltozik az \u00f6n-tekintete, \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fcl a t\u00e1rsadalmi vagy mikrok\u00f6rnye- zet\u00e9nek r\u00e1nehezed\u0151 n\u00e9z\u0151pontja is. A szubjektum v\u00e1ltoz\u00e1sa pozit\u00edv vagy negat\u00edv \u00e9rt\u00e9kben v\u00e1ltoztatja meg a k\u00f6rnyezet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let\u00e9t, att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy az \u201e\u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s ereje” mennyire vonja mag\u00e1val (dekonstru\u00e1lja) a k\u00f6rnyezet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t, mivel a metamorf\u00f3zis v\u00e9ge lyukat \u00fcthet a k\u00fclvil\u00e1g stabil rendj\u00e9n, \u00e9s egy t\u00e1gabb kivitelez\u00e9s\u0171 (univerz\u00e1lis) \u00e1tv\u00e1ltoztat\u00e1st is elind\u00edthat. Ezek ut\u00e1n a szubjektum – \u00e1talakult – l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9pe m\u00e1r nem fog beleilleszkedni a t\u00e1rsadalmi rend logik\u00e1j\u00e1ba, hanem mint irracion\u00e1lis – \u00faj – l\u00e9tez\u00e9si forma befogad\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edti a k\u00fclvil\u00e1got, amely vagy el akarja \u0151t puszt\u00edtani, kitasz\u00edtani, vagy a megsz\u00fcletett \u00faj egyeddel k\u00e9pes lesz szoci\u00e1lis k\u00e9szlet\u00e9t \u201ekiterjeszteni”.<\/p>\n

A l\u00e1tv\u00e1ny metafor\u00e1j\u00e1ban ezt a betagoz\u00f3d\u00e1si folyamatot \u00fagy lehet le\u00edrni, hogy ahogyan a t\u00e1rsadalmi l\u00e9tez\u00e9s tekintet\u00e9nek perspektivikus f\u00e9nypontja r\u00e1vet\u00fcl az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00f3ra, \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nik meg a Szimbolikusnak vagyis a Hi\u00e1nyz\u00f3nak a l\u00e1t\u00f3mez\u0151be val\u00f3 bet\u00f6r\u00e9se is. Ahogyan az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s v\u00e9gbemegy, \u00fagy materializ\u00e1l\u00f3dik a Hi\u00e1nyz\u00f3 is, \u00edgy \u00f6lt konkr\u00e9t testet a Szimbolikus. Teh\u00e1t a Hi\u00e1nyz\u00f3 (vagyis az irracion\u00e1lis semmib\u0151l el\u0151t\u00f6r\u0151\u00a0\u00faj szubjektum\/identit\u00e1s \u00e9s \u00e9n-k\u00e9p) a szimbolikus behelyettes\u00edt\u00e9s (metaforikus l\u00e1tv\u00e1ny-logika) \u00e1ltal konkretiz\u00e1l\u00f3dik \u00e9s kap egy \u00faj testet – v\u00e1lt egy \u00faj testet \u00e9s lelket a szubjektum. A metamorf\u00f3zism\u0171n\u00e9l a \u201ebev\u00e9s\u0151d\u00e9s” h\u00e1romt\u00e9nyez\u0151s s\u00edkon megy egyszerre v\u00e9gbe: ritu\u00e1lis – cselekm\u00e9nyi (szimbolikus m\u00f3don), konkr\u00e9t (testi alakv\u00e1lt\u00e1s \u00e1ltal), illetve szellemi-lelki szubjekt\u00edv r\u00e9tegz\u0151d\u00e9s (a metaforikus \u00fajraalkot\u00e1s szintje) \u00e1ltal v\u00e1lik \u00fajj\u00e1 az alany. A \u201ebels\u0151” l\u00e1thatatlan \u00e9nb\u0151l egy \u201ek\u00fcls\u0151”, l\u00e1that\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsadalmilag is \u00fajra \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 egy\u00e9n v\u00e1lik, amely megk\u00e9rd\u0151jelezheti a k\u00fclvil\u00e1g ontol\u00f3giai alappill\u00e9reit is, ez\u00e9rt f\u00e9l a konvencion\u00e1lis, trivi\u00e1lis vil\u00e1g, illetve a hazugs\u00e1gon \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyen alapul\u00f3 elnyom\u00e1s t\u00e1rsadalmi rendje is a metamorf\u00f3zison \u00e1tmen\u0151 egy\u00e9nt\u0151l.<\/p>\n

Mivel m\u00e1r lesz\u00f6gezt\u00fck, hogy a metamorf\u00f3zism\u0171 egy l\u00e1tv\u00e1nycentrikus alkot\u00e1si m\u00f3dot k\u00e9pvisel, ami a tekintetet komplex probl\u00e9mak\u00e9nt kezeli (az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00f3 szubjektum \u00e9s a k\u00fclvil\u00e1g beszab\u00e1lyozott n\u00e9z\u00e9s\u00e9nek konfliktusa). A l\u00e9tez\u00e9st a tekintet \u00e1ltal magyar\u00e1zza, \u00e9s \u00fagy fogja f\u00f6l, mint l\u00e1tva lenni: az l\u00e9tezik, aki val\u00f3j\u00e1ban megl\u00e1tja saj\u00e1t bels\u0151 egzisztenci\u00e1j\u00e1t. Az \u00f6nsz\u00fcl\u00e9s folyamat\u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a metamorf\u00f3zisfilm alap-sz\u00fczs\u00e9je.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r a szubjektum sohasem \u00f6nmagak\u00e9nt van megmutatva. A m\u0171t\u00edpus (film)dramatur- gi\u00e1ja a t\u00fck\u00f6rst\u00e1dium els\u0151dleges \u00e9s m\u00e1sodlagos identifik\u00e1ci\u00f3ja^{9<\/sup> ment\u00e9n szervezi a po\u00e9tikus nyelv haszn\u00e1lat\u00e1nak szimb\u00f3lum- \u00e9s metaforak\u00e9szlet\u00e9t, amely seg\u00edt artikul\u00e1lni az egy\u00e9nt \u00faj \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban. V\u00e1gy – Hi\u00e1ny – Nyelv kapcsolata reformiz\u00e1lja a h\u0151s identit\u00e1s\u00e1t. V\u00e1gyfajt\u00e1k \u00f6ltenek testet, \u00e9s pszichikai-ment\u00e1lis folyamatok vizualiz\u00e1l\u00f3dnak egy k\u00f6lt\u0151i nyelv ment\u00e9n. A metamorf\u00f3zism\u0171 alapvet\u0151en testalkot\u00e1s, ahol a pszich\u00e9ben zajl\u00f3 folyamatok metafor\u00e1jak\u00e9nt szerepel az emberi test.<\/p>\n}

A K\u00c9P D\u00cdSZES NEMIS\u00c9GE<\/strong><\/p>\n

M\u0171fajelm\u00e9leti szempontb\u00f3l abb\u00f3l indultunk ki, hogy a metamorf\u00f3zism\u0171 alapvon\u00e1sa, hogy a szubjektumot tekintetek (bels\u0151 – individu\u00e1lis\/ szubjekt\u00edv; k\u00fcls\u0151 – t\u00e1rsadalmi\/k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi\/t\u00e1rsas\/ n\u00e9z\u0151i) l\u00e1tv\u00e1nyak\u00e9nt \u00edrja le. A k\u00e9pet po\u00e9tikailag identifik\u00e1ci\u00f3s \u00e9rtelemben haszn\u00e1lja. \u201eAz identi- fik\u00e1l\u00f3d\u00e1s mindig a valamit\u0151l val\u00f3 elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1s, valami m\u00e1s kiz\u00e1r\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik. […] Ugyanakkor a m\u00e1sik kiz\u00e1r\u00e1sa, megtagad\u00e1sa instabill\u00e1 is teszi az identit\u00e1st, minden identit\u00e1st”.^{10<\/sup> Teh\u00e1t a hiteles k\u00e9pi metamorf\u00f3zis-\u00e1br\u00e1zol\u00e1s sor\u00e1n a k\u00e9pi fogalmaz\u00e1sm\u00f3dban is meg kell mutatkozni az \u201eelhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1s”, a \u201ekiz\u00e1r\u00e1s” \u00e9s az \u201e\u00fajrafogalmaz\u00e1s” k\u00e9pi diszkurzivit\u00e1s\u00e1nak. Ahogyan az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00f3 szem\u00e9lynek, \u00fagy a k\u00e9pi vil\u00e1gnak is \u00f6n- bomlaszt\u00e1son kell v\u00e9gigmennie, hogy az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s folyamat\u00e1t legjobban jellemz\u0151 instabil \u00e1llapot ut\u00e1n egy \u00faj k\u00e9pi konstrukci\u00f3ban \u201eleljen \u00fajb\u00f3l \u00f6nmag\u00e1ra”. Minek nyom\u00e1n metamorf\u00f3zis csak \u00fagy j\u00f6het l\u00e9tre, ha a szubjektum eloldja mag\u00e1t addig kapott kultur\u00e1lis genderkonstrukci\u00f3j\u00e1t\u00f3l. A metamorf\u00f3zism\u0171vek egyik k\u00f6zponti jelenete: megmutatni a szubjektum (\u00f6n)elszakad\u00e1s\u00e1nak aktus\u00e1t.<\/p>\n}

A metamorf\u00f3zism\u0171 gyakran lev\u00e1lasztja a szerepl\u0151t a k\u00f6rnyezet\u00e9r\u0151l, hogy vissza tudja integr\u00e1lni a term\u00e9szeti \u201e\u0151s\u00e1llapotba”. Az \u00f6nmag\u00e1val v\u00edv\u00f3d\u00f3 h\u0151st kiszak\u00edtja a megszokott t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l, amit a k\u00e9pi keretek felold\u00e1s\u00e1val, felt\u00f6rdel\u00e9s\u00e9vel, bonyolult t\u00fck\u00f6rszerkezetek felsorakoztat\u00e1s\u00e1val \u00e9r el, vagy a megszokott form\u00e1k deform\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A h\u0151s dimenzi\u00f3veszt\u00e9se, trauma- tikus \u00f6nfelszabad\u00edt\u00f3 ritu\u00e1lis \u00fatja sor\u00e1n a dimenzi\u00f3veszt\u00e9sb\u0151l el\u00e9rkezik egy \u00faj testbe \u00e9s l\u00e9lekbe, k\u00f6zben a benne zajl\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok gyakran \u00e1tsug\u00e1roznak a t\u00e1rgyakra, az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6rnyezetre. A metamorf\u00f3zism\u0171 mindent az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00f3 szubjektum szemsz\u00f6g\u00e9nek k\u00f6zponti poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l n\u00e9z \u00e9s mutat meg, ez\u00e9rt gyakoriak a szokatlan szemsz\u00f6gek \u00e9s a kiz\u00f6kkents\u00e9get \u00e9reztet\u0151 formai megold\u00e1sok.<\/p>\n

A D\u00e1n l\u00e1ny c\u00edm\u0171 film a h\u0151s nemi – \u00edgy lelki – transzform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t^{11<\/sup> a tekintetek mont\u00e1zs-kapcsolataival, a film \u201ebels\u0151” \u201eszubjekt\u00edv” k\u00e9peivel (arcportr\u00e9k, t\u00e1jk\u00e9pek), a f\u00e9l-szubjekt\u00edv, kiss\u00e9 szokatlan optikai n\u00e9z\u0151pontot felvev\u0151 t\u00e9r- \u00e9s architekt\u00fara\u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal \u00e9s t\u00e9r\u00e9rtelmez\u00e9ssel \u00edrja le. Tov\u00e1bb\u00e1 fontosak fenomenol\u00f3giailag a hangs\u00falyozott testi tapint\u00e1st \u00e9s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st, a testi \u00f6nfelfedez\u00e9s \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g\u00e9t kifejez\u0151, egym\u00e1sba olvasztott k\u00e9pt\u00e1rs\u00edt\u00e1sok \u00e9s -kompoz\u00edci\u00f3k is.<\/p>\n}

A film k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1nak gazdags\u00e1g\u00e1t a sz\u00e1zadfordul\u00f3n j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net szecesszi\u00f3s m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l mer\u00edtett\u00e9k. Einart az \u0151t k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 szem\u00e9lyes, p\u00e1rkapcsolati \u00e9s t\u00e1rsadalmi konfliktusb\u00f3l sz\u0151tt kusza h\u00e1l\u00f3 fojtogatja, amely a dekadens sz\u00e1zadv\u00e9gi t\u00e1rsadalmi nemis\u00e9g kork\u00e9p\u00e9nek b\u0171ntudat\u00e1b\u00f3l \u00e9s hal\u00e1lkultusz\u00e1b\u00f3l van dekorat\u00edv sz\u00e9ps\u00e9ggel fonva. A sz\u00e1zadfordul\u00f3 idej\u00e9n az uralkod\u00f3 kispolg\u00e1ri \u00e9rt\u00e9krend a szexualit\u00e1st b\u0171ntudattal \u00e1rny\u00e9kolta, ez\u00e9rt kell Emarnak mindv\u00e9gig maszkokat hordania: m\u0171velt \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1gi, heteroszexu\u00e1lis, polg\u00e1ri t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151 konvencion\u00e1lis szerepalakj\u00e1t cser\u00e9lgeti a visszafogottan \u00e9s rejt\u00e9lyes visszah\u00faz\u00f3dotts\u00e1ggal viselked\u0151 \u00e1lkuzin n\u0151alakj\u00e1val.<\/p>\n

A belle \u00e9poque sz\u00e1zadv\u00e9gi \u00e9s -eleji m\u0171v\u00e9szete egy er\u0151sen feminiz\u00e1lt kult\u00fara k\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtotta, ahol els\u0151k\u00e9nt k\u00e9rd\u0151jelez\u0151d\u00f6tt meg a hagyom\u00e1nyos patriarch\u00e1lis polg\u00e1ri csal\u00e1d- \u00e9s t\u00e1rsadalom- modell. Elindult a n\u0151k emancip\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalmi harca. Tobz\u00f3dtak a tipiz\u00e1lt nagyv\u00e1rosi n\u0151i alakok (kabar\u00e9beli, szalonbeli n\u0151, utcal\u00e1ny) a boldog b\u00e9keid\u0151ket meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 zs\u00e1nerk\u00e9pekben, portr\u00e9\u00e1br\u00e1zol\u00e1sokban, utcak\u00e9pekben \u00e9s enteri\u0151r\u00f6kben.<\/p>\n

Sz\u00e1sz Zolt\u00e1n A n\u0151 \u00e9s a t\u00e1rsadalom c\u00edm\u0171 feminista lapban \u00edrt sorai megegyeztek a korszak \u201ek\u00f6telez\u0151” n\u0151i gender orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1val: \u201ea mai n\u0151 s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen… a fels\u0151bb oszt\u00e1lyok n\u0151i, .egy\u00e9nis\u00e9g\u00fck, \u00e9let-viszonylataik t\u00falnyom\u00f3 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t illet\u0151leg nemi l\u00e9nyek”.^{12<\/sup> Innen a film \u00e9rz\u00e9ki, dekorat\u00edv, az enteri\u0151r-jelenetekben alkalmazott ornament\u00e1lis k\u00e9pi st\u00edlusa. A film mot\u00edvumrendszer\u00e9t szembe\u00f6tl\u0151en befoly\u00e1solta a szecesszi\u00f3s m\u0171v\u00e9szet feminin attrib\u00fatumk\u00e9szlete \u00e9s t\u00e1rsadalomk\u00e9pe. A kompoz\u00edci\u00f3alkot\u00e1s, hangulatteremt\u00e9s, a k\u00e9pd\u00edsz\u00edt\u00e9s \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e1br\u00e1zol\u00e1s, valamint az alakform\u00e1l\u00e1s szintjein \u00e1lland\u00f3an visszak\u00f6sz\u00f6n a fin de siecle eklektikus, de m\u00e9gis egys\u00e9ges st\u00edlusa, amelyben a figur\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1ssal \u00f6sszhangot tal\u00e1lt az absztrakt – vegetat\u00edv – d\u00edsz\u00edtetts\u00e9g \u00e9s a term\u00e9szet stiliz\u00e1l\u00f3 le\u00edr\u00e1sa. A film k\u00e9pi vil\u00e1g\u00e1t k\u00e9t ellent\u00e9tes formavil\u00e1g \u00f6sszeolvaszt\u00e1s\u00e1val \u00e9rt\u00e9k el, amit az artisztikus stiliz\u00e1l\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke tart egybe: fluidit\u00e1st, veget\u00e1ci\u00f3t, vagy \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9get \u00e9rz\u00e9keltet\u0151 a n\u0151i \u00f6szt\u00f6nl\u00e9nyt t\u00fckr\u00f6z\u0151 k\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet vagy absztrakt, geometrikus fest\u0151is\u00e9g, illetve a grafikus – expressz\u00edv – vonalk\u00f6lt\u00e9szet \u201ebeh\u00e1l\u00f3z\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9ge”. A film operat\u0151re megkap\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel tapintott a k\u00e9pi vil\u00e1g meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n\u00e1l a szecesszi\u00f3s m\u0171v\u00e9szet formai koherenci\u00e1j\u00e1ra, vagyis a figur\u00e1lis \u00e9s absztrakt d\u00edsz\u00edtetts\u00e9g bipol\u00e1ris egy\u00e9let\u0171s\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n}

Konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel j\u00f3l \u00e9rz\u00e9keltethet\u0151, hogy a metamorf\u00f3zisfilm hogyan m\u0171k\u00f6dtet egy gondolatilag \u00e9s \u00e9rzelmileg \u00fajrakonstitu\u00e1lt szem\u00e9lyes vil\u00e1got, hogy milyen modernista tudatfilmes elbesz\u00e9l\u0151elv jelenett\u00edpusait \u00e9s k\u00e9pt\u00edpusait haszn\u00e1lja az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sfilm a v\u00e1gyteljes\u00edt\u0151 \u00f6szt\u00f6ncselekv\u00e9s\u00e9nek etapjaiban. A D\u00e1n l\u00e1ny egy nemi \u00e9s lelki metamorf\u00f3zis f\u00e1tumt\u00f6rt\u00e9nete, \u00edgy azt pr\u00f3b\u00e1lom megvizsg\u00e1lni, hogyan adtak a film alkot\u00f3i a k\u00e9peknek \u201enemi jelleget” \u00e9s identit\u00e1st. A k\u00f6vetkez\u0151kben egy-egy jelenet le\u00edr\u00e1sa k\u00f6vetkezik.<\/p>\n

\n
A film egy tipikusan tudatfilmes, szubjekt\u00edv, cselekm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli t\u00e1jle\u00edr\u00f3 jelenettel kezd\u0151dik. A film szerepl\u0151 n\u00e9lk\u00fcli bevezet\u0151 jelenete disznarrat\u00edv m\u00f3don, kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00e1jk\u00e9pek \u00e9s t\u00e1jr\u00e9szletek asszociat\u00edv k\u00e9pl\u00edr\u00e1ja \u00e1ltal szervez\u0151dik. Az expressz\u00edv szenzualit\u00e1ssal \u00e1br\u00e1zolt t\u00e1jl\u00edr\u00e1t a metamorf\u00f3zisfilm a tudatfilmt\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nzi. A t\u00e1j itt arck\u00e9pp\u00e9 vagy tudatt\u00e9rk\u00e9pp\u00e9 alakul, hogy a szubjekt\u00edv rejtett m\u00e9lys\u00e9geket k\u00f6zvet\u00edthesse \u00e9rz\u00e9ki-\u00e1tt\u00e9teles t\u00e1jkompoz\u00edti\u00f3kban. A D\u00e1n l\u00e1ny expoz\u00edci\u00f3s t\u00e1jjelenet\u00e9ben olyan formatudatosan megkompon\u00e1lt nem-narrat\u00edv t\u00e1jk\u00e9pmont\u00e1zzsal ind\u00edt, amely az itt expon\u00e1lt t\u00e1jmot\u00edvumok k\u00e9s\u0151bbi ism\u00e9tl\u00e9se miatt szubjekt\u00edv t\u00e1j\u00e9lm\u00e9nyk\u00e9nt azonos\u00edthat\u00f3.<\/li>\n
M\u00e1shol egy lelki t\u00e1jjelenetben minden metaforikus \u00e9s szimbolikus. Nagy m\u00e9lys\u00e9g\u00e9less\u00e9g\u0171, fest\u0151i m\u00f3don f\u00e9nyk\u00e9pezett, tengerparti l\u00e1pvid\u00e9k t\u00e1voli k\u00e9peit l\u00e1tjuk. Einar gyermekkor\u00e1nak sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n j\u00e1runk, teh\u00e1t mag\u00e1ban Einarban j\u00e1runk. Az \u0151 tudattalanj\u00e1b\u00f3l el\u0151t\u00f6r\u0151 – az egykori gyermekkori traumatikus \u00e9lm\u00e9nyt megsz\u00e9p\u00edt\u0151 – l\u00edrai eml\u00e9kk\u00e9pekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 m\u00faltid\u00e9z\u00e9s r\u00e9szesei lehet\u00fcnk. R\u00f6gt\u00f6n Einarhoz\/Lilihez k\u00f6thet\u0151 attrib\u00fatumokkal \u00e9s vegetat\u00edv – n\u0151i – jelk\u00e9pekkel tal\u00e1lkozunk. A fluidit\u00edv, \u201efoly\u00e9kony”, moh\u00e1s, grisaille-os sz\u00ednezet\u0171 l\u00e1pvid\u00e9k hat\u00e1rtalan tengerparti kiterjed\u00e9s\u00e9ben r\u00e1akadunk Einar f\u0151mot\u00edvum\u00e1ra, az \u00f6b\u00f6l mellett \u00e1ll\u00f3 \u00f6t, kop\u00e1r ny\u00e1rf\u00e1ra.<\/li>\n
A lombn\u00e9lk\u00fcli, kop\u00e1r \u00e1gaikkal az \u00e9g fel\u00e9 ny\u00fajt\u00f3zkod\u00f3 f\u00e1k egym\u00e1sra utalva hajladoznak az er\u0151s sz\u00e9l uralta p\u00e1r\u00e1s parton. Einar ezeket a f\u00e1kat festi k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00ednhangulatokban \u00e9s napszak v\u00e1ltotta vari\u00e1ci\u00f3kban az eg\u00e9sz film sor\u00e1n, mintha a megfest\u00e9s\u00fck \u00e1ltal pr\u00f3b\u00e1ln\u00e1 feldolgozni a gyermekkort, legy\u0151zni, megszabadulni, vagyis \u00fajb\u00f3l elnyomni a benne lakoz\u00f3 n\u0151t. A f\u00e1k \u00e9s a l\u00e1pvid\u00e9k \u201eenigmatikus halmaz\u00e1nak” s\u0171r\u00edtett szimb\u00f3luma jelenti az eg\u00e9sz film sor\u00e1n mag\u00e1t Einart\/Lilit t\u00e1jk\u00e9pk\u00e9nt megszem\u00e9lyes\u00edtve – id\u0151tlen\u00fcl v\u00e9gleg bev\u00e9sve mag\u00e1t oda, ahonnan sz\u00e1rmazik. Az id\u0151tlens\u00e9g hal\u00e1lt\u00e9m\u00e1j\u00e1t tov\u00e1bbviszik azok a tengerparti grandi\u00f3zus nagytot\u00e1lok, amelyeket a hegycs\u00facsokr\u00f3l vettek fel. A romantikus \u00e1h\u00edtattal felvett panteisztikus tengerparti hegyk\u00e9pek \u00fajb\u00f3l egy szimbolikus k\u00e9pben \u201es\u0171r\u0171s\u00f6dnek \u00f6ssze” az egyik sziklacs\u00facs k\u00e9p\u00e9ben.<\/li>\n<\/ol>\n
\n
A szirtr\u0151l egy monolit gy\u00e1szk\u0151 egyt\u00f6mb\u0171 \u201eemberalakja” k\u00e9mleli a felh\u0151k f\u00f6l\u00fcl a paradicsomi \u00e1llapotot id\u00e9z\u0151, idealiz\u00e1lt tengervid\u00e9ket. A k\u00e9p k\u00f6lt\u0151i anticip\u00e1ti\u00f3s elj\u00e1r\u00e1snak felel meg, mivel ide \u00e9rkez\u00fcnk a film v\u00e9g\u00e9n: a hegysz\u00e9len sz\u00f3rja sz\u00e9t majd Gerda \u00e9s Einar gyerekkori bar\u00e1tja, akivel gyermekkorukat egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s \u00e9ltek \u00e1t \u00f6ntudatlanul az els\u0151, traumatikus, homoszexu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyeiket, Einar hamvait.<\/li>\n
Bels\u0151 t\u00e1j-metafor\u00e1k mellett a nemis\u00e9gre is utal\u00f3 metaforikus bels\u0151 enteri\u0151rk\u00e9pek is jellemzik a szerepl\u0151ket. Einar t\u00e1jk\u00e9pfest\u0151, a t\u00e1j sz\u00fcl\u00f6tte, \u00edgy hozz\u00e1 a k\u00fcls\u0151 t\u00e1j, illetve a v\u00e1rosk\u00e9pek k\u00f6thet\u0151k (l\u00e1pvid\u00e9k, kik\u00f6t\u0151 vitorl\u00e1kkal \u00e9s jelz\u0151l\u00e1mp\u00e1val, fodroz\u00f3 \u00e9s t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 v\u00edzfelsz\u00edn, az \u00e9jszakai v\u00e1ros hangulatk\u00e9pei). Gerda portr\u00e9fest\u0151, \u0151 m\u0171teremben hozza l\u00e9tre alkot\u00e1sait, \u00edgy hozz\u00e1 l\u00e9nyegileg a bels\u0151 terek kapcsol\u00f3dnak. Az \u0151 egyik \u201ef\u0151tere” a m\u0171terem, ahol el\u0151sz\u00f6r \u00e9bred fel Einarban a v\u00e1gy, amikor Gerda megk\u00e9ri, hogy \u00f6lt\u00f6zz\u00f6n be egy ismert szt\u00e1rbalerina ruh\u00e1j\u00e1ba, hogy be tudja fejezni annak eg\u00e9szalakos, nagym\u00e9ret\u0171 portr\u00e9k\u00e9p\u00e9t.<\/li>\n
A t\u00e1gas m\u0171teremnek halv\u00e1ny falsz\u00edne vattafeh\u00e9rrel van \u201ebekeverve”, emiatt olyan, mintha egy \u201efelh\u0151szoba” lenne, a bels\u0151 t\u00e9r term\u00e9szetiv\u00e9 t\u00e9tel\u00e9t er\u0151s\u00edti, hogy az egyik sarokban helyet kapott Einar is, \u00e1llv\u00e1ny\u00e1val, amelyen mindig az \u00f6b\u00f6l el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 n\u00e9gy fa mot\u00edvumk\u00e9pe van felrakva. A balerina poz\u0151r\u00f6s portr\u00e9festm\u00e9nye mellett van a kanap\u00e9, amelyben k\u00e9s\u0151bb Emar n\u0151iesen p\u00f3zol, akkor m\u00e9g csak j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l Gerda sz\u00e1m\u00e1ra, aki k\u00f6zben gyors v\u00e1zlatrajzokat k\u00e9sz\u00edt. A kanap\u00e9ba Gerda is bele\u00fcl, \u0151 is mint egy modellt \u00fcl\u0151, kez\u00e9ben szipk\u00e1t tart\u00f3 n\u0151. Falnak simul, \u00e9s arc\u00e1t, fej\u00e9t eleg\u00e1nsan f\u00e9loldalt ford\u00edtja – h\u00e1romdimenzi\u00f3s alakja a szecesszi\u00f3s n\u0151i alakk\u00e9pek dekorat\u00edv s\u00edkszer\u0171s\u00e9g\u00e9t veszi fel.<\/li>\n<\/ol>\n
\n
Tekintete meredt, belet\u00f6r\u0151d\u0151, mintha valamilyen bels\u0151 harc v\u00e9gs\u0151 felad\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclne. Mik\u00f6zben \u00f6ntudatlanul mag\u00e1nak \u00fcl portr\u00e9t, r\u00e1d\u00f6bben az igazs\u00e1gra, el fogja vesz\u00edteni szerelm\u00e9t, \u00e9s ebbe bele kell t\u00f6r\u0151dnie. A Gerd\u00e1hoz tartoz\u00f3 bels\u0151 enteri\u0151rk\u00e9pek m\u00e1sik v\u00e1ltozata a koppenh\u00e1gai lak\u00e1suk ornament\u00e1lis stiliz\u00e1lt nagyszob\u00e1ja is.<\/li>\n
A b\u00fatorok \u00e9s a t\u00f6bbi berendez\u00e9s, szinte az eg\u00e9sz lak\u00e1s \u00e1tveszi a r\u00f3zsasz\u00ednnel \u00e1rnyalt s\u00e1rg\u00e1sbarn\u00e1s Einar-k\u00e9pek sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1t. A barna alapsz\u00edn nyugalmat \u00e1raszt, az aranys\u00e1rga \u00e9s a halv\u00e1nyr\u00f3zsasz\u00edn lelki kivirul\u00e1sr\u00f3l, \u201ekisug\u00e1rz\u00e1sr\u00f3l” \u00e1rulkodik. \u00c9let\u00fck ezen szakasz\u00e1ban Gerda ontja mag\u00e1b\u00f3l a Lili-k\u00e9peket, amelyek n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 teszik \u0151t, Einar pedig egyre ink\u00e1bb \u201er\u00e1tal\u00e1l” k\u00f6vetkez\u0151 \u201ef\u0151 mot\u00edvum\u00e1ra”: Lilire. Einar \u00fagy k\u00f6zlekedik a lak\u00e1sban, mintha \u00e9l\u0151-mozg\u00f3 Lili-portr\u00e9 lenne.<\/li>\n
\u201eK\u00f6z\u00f6s tereknek” sz\u00e1m\u00edtanak az egykori h\u00e1zuk szob\u00e1i \u00e9s annak f\u0151folyos\u00f3ja. A tet\u0151t\u00e9ri lak\u00e1s t\u00e9rfeloszt\u00e1s\u00e1nak s\u00edkjaiban aszerint t\u00e1vol\u00edtj\u00e1k a k\u00e9t szerepl\u0151t, hogy mennyire izol\u00e1l\u00f3dnak el egym\u00e1st\u00f3l a cselekm\u00e9ny sor\u00e1n, \u00e9s \u00e9lnek k\u00fcl\u00f6n \u00e9letet egy h\u00e1zon bel\u00fcl.<\/li>\n
A k\u00f6z\u00f6s bels\u0151 t\u00e9rb\u0151l k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3, elidegenedett szem\u00e9lyes b\u00f6rt\u00f6nszob\u00e1k lesznek, amiken \u00e1t a k\u00e9t t\u00e1rs lopva figyeli egym\u00e1st, szembes\u00fclve azzal, hogy menthetetlen\u00fcl hogyan sodr\u00f3dnak el egym\u00e1st\u00f3l. A t\u00e1gas m\u0171terem, az intim h\u00e1l\u00f3szoba \u00e9s az addig k\u00f6z\u00f6s k\u00f6ld\u00f6kzsin\u00f3rnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 folyos\u00f3 is szorongat\u00f3an sz\u0171kk\u00e9 v\u00e1lik. A k\u00e9t szerepl\u0151 a lak\u00e1s t\u00fals\u00f3 v\u00e9geib\u0151l, zugszob\u00e1ib\u00f3l pillant egym\u00e1sra. Ajt\u00f3f\u00e9lf\u00e1k fels\u0151 v\u00edzszintesei nehezednek r\u00e1juk, \u00e9s f\u00e9lig bez\u00e1rt, vagy r\u00e9sre nyitott ajt\u00f3k harapj\u00e1k \u00f6ssze a k\u00e9t szenved\u0151, szorong\u00f3, retteg\u0151 alakot. A lak\u00e1s kong\u00f3an \u00fcress\u00e9 v\u00e1lik, a folyos\u00f3r\u00f3l ny\u00edl\u00f3 szob\u00e1k cell\u00e1kk\u00e1 alakulnak, az elszakad\u00e1st \u00e9s a meg\u00e1ll\u00edthatatlan elt\u00e1volod\u00e1st t\u00e9rileg is jelz\u0151 absztrakt \u201em\u00e9lys\u00e9gk\u00e9peken”. Az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1sa miatt retteg\u0151 Einar mag\u00e1nz\u00e1rk\u00e1ba \u0171zi mag\u00e1t.<\/li>\n<\/ol>\n
\n
A szubjekt\u00edv m\u0171modellek csoportj\u00e1ba tartoz\u00f3 metamorf\u00f3zism\u0171 nagy teret enged a szubjekt\u00edv asszoci\u00e1ci\u00f3k mot\u00edvum\u00e1raml\u00e1s\u00e1nak. Ilyen k\u00fcls\u0151v\u00e9 tett \u201ebels\u0151 k\u00e9pek” a filmben Gerda portr\u00e9k\u00e9pei, amelyek vagy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rajzv\u00e1zlatok a Liliv\u00e9 v\u00e1l\u00f3 Einarr\u00f3l, vagy kett\u0151s arck\u00e9pek r\u00f3la \u00e9s Einarr\u00f3l.<\/li>\n
Az objekt\u00edv, re\u00e1lis t\u00e9rid\u0151h\u00f6z kapcsol\u00f3d\u00f3 jelenetn\u00e9l is tov\u00e1bb viszi a film a n\u0151i vil\u00e1g uralkod\u00f3 feminin formavil\u00e1g\u00e1t. Ez a jelenetek d\u00edszes kulisz- sz\u00e1inak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 ind\u00e1s-hajladoz\u00f3, ornament\u00e1lisan kik\u00e9pzett bels\u0151 architekt\u00far\u00e1i kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban vil\u00e1glik ki, vagy amikor a szerepl\u0151ket n\u0151i mitol\u00f3giai alakok falk\u00e9pei el\u00e9 helyezik.<\/li>\n<\/ol>\n
\n
A film k\u00e9pi vez\u00e9relv\u00e9t a k\u00e9t szerepl\u0151 egym\u00e1sba t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 nemis\u00e9ge \u00e9s lelki szimbi\u00f3zisa adja. Heteroszexu\u00e1lis \u201eelhal\u00e1sukat”, majd biszexu\u00e1lis egym\u00e1sra tal\u00e1l\u00e1sukat (h\u00e1zast\u00e1rsi \u00e1llapotb\u00f3l legjobb bar\u00e1tn\u0151i kapcsolatt\u00e1 v\u00e1ltozik viszonyuk) a t\u00f6bbnem\u0171s\u00e9g \u00e9s egynem\u0171s\u00e9g, illetve a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s egynem\u0171s\u00e9g k\u00e9ppo\u00e9tikai alakv\u00e1ltozataival k\u00eds\u00e9rik a filmben.<\/li>\n
Az egynem\u0171s\u00e9g \u201elelki szimmetri\u00e1it” gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en szeml\u00e9ltetik a k\u00e9t eny\u00e9szponttal megkompon\u00e1lt k\u00e9talakos perspektivikus \u201eszimmetriakompoz\u00edci\u00f3k”, vagy az olyan egyalakos k\u00e9pek, ahol a m\u00e1sik szerepl\u0151 valamilyen mot\u00edvum, illetve \u201ebels\u0151, keretk\u00e9p” form\u00e1j\u00e1ban van jelen.<\/li>\n
A \u201eszimmetriak\u00e9pek” bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9t a kompoz\u00edci\u00f3s elemek \u00e9s alakok dinamikus egym\u00e1sra fesz\u00fcl\u00e9se adja, a k\u00e9p k\u00f6zep\u00e9nek f\u00fcgg\u0151leges oszt\u00f3vonal\u00e1ra. A t\u00fck\u00f6rk\u00e9p pontosan kifejezi \u00e9s s\u0171r\u00edtve visszaadja a k\u00e9t szerepl\u0151 megszakadt, de m\u00e9gis \u00f6r\u00f6kk\u00e9 tart\u00f3 lelki kapcs\u00e1t (h\u00e1zast\u00e1rsk\u00e9nt elv\u00e1ltak, n\u0151k\u00e9nt viszont \u00fajb\u00f3l \u00f6sszekapcsol\u00f3dtak).<\/li>\n
A film k\u00e9t legfontosabb uralkod\u00f3 pl\u00e1nt\u00edpusa az \u00e1talakul\u00f3 l\u00e9lek \u00f6rv\u00e9nyl\u00e9s\u00e9t \u201e\u00e1tk\u00f6lt\u0151” t\u00e1voli, illetve az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s \u201ek\u00f6nnyeit” kifejez\u0151 arck\u00f6zeli. A lelki projekci\u00f3k\u00e9nt sz\u00e1nt t\u00e1voli k\u00e9pek metaforikus \u00e9s szimbolikus m\u00f3don poetiz\u00e1lj\u00e1k Einar transzform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A film identit\u00e1sk\u00e9pei olyan arck\u00f6zelik, amelyek mise en ebyme k\u00f6lt\u0151i s\u0171r\u00edt\u00e9s portr\u00e9k\u00e9peinek felelnek meg. A film arck\u00e9pfajt\u00e1i Gerda \u00e9s Einar\/Lili rajzolt vagy festett, lef\u00e9nyk\u00e9pezett lelki t\u00fckrei \u00e9s \u201epillanatfelv\u00e9telei”. Amikor Einar saj\u00e1t \u00e1lkuzinj\u00e1nak \u00f6lt\u00f6zve Lilik\u00e9nt \u201eszerepel” a mindennapi \u00e9letben, akkor szerepj\u00e1t\u00e9k\u00e1hoz ill\u0151 megszeppent \u00e9s visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 n\u0151i Maszk-arc m\u00f6g\u00e9 k\u00e9nytelen rejt\u0151zni.<\/li>\n
Amint csup\u00e1n ketten vannak Gerd\u00e1val vagy n\u0151v\u00e9 festik az arc\u00e1t, a sz\u00e9gyenkez\u0151 vagy lebuk\u00e1st\u00f3l retteg\u0151 – t\u00e1rsadalmi, n\u0151i – maszkja m\u00f6g\u00fcl el\u0151b\u00fajik val\u00f3di \u201ealakul\u00f3f\u00e9lben l\u00e9v\u0151” n\u0151i arca, amelynek apr\u00f3, addig megb\u00fav\u00f3 von\u00e1sait izgatott b\u00e1tors\u00e1ggal fedezi fel.<\/li>\n
A film egyik leg\u00e9rdekesebb arck\u00e9pei azok a mozaikos koll\u00e1zs-k\u00e9pek, ahol egy kompoz\u00edci\u00f3n bel\u00fcl t\u00f6bb Einar\/Lili-k\u00e9p van koll\u00e1zsszer\u0171en elhelyezve, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a val\u00f3di Einarral.<\/li>\n
A \u201esz\u00f3rt k\u00e9pek” \u00e1rulkodnak a leger\u0151teljesebben Einar sz\u00e9thullott, darabokban l\u00e9v\u0151 identit\u00e1skeres\u0151 \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l. Intim k\u00f6zels\u00e9gb\u0151l \u00e1br\u00e1zolt, szubtilis arck\u00e9p vagy be\u00e1ll\u00edtott klasszikus kurtiz\u00e1np\u00f3zokat ut\u00e1nz\u00f3 eg\u00e9szalakos aktk\u00e9pek, illetve ny\u00fal\u00e1nk nyakkal, elford\u00edtott fejjel \u00e9s splee- nes tekintettel \u00e1br\u00e1zolt dekorat\u00edv zs\u00e1nerportr\u00e9k – mind Gerda \u00e1ltal alkotott t\u00f6m\u00e9rdek \u201e\u00e1llapotk\u00e9p”. A festm\u00e9nyek Einarnak seg\u00edtenek meg\u00e9rteni a benne lezajl\u00f3 metamorf\u00f3zist. \u00d6nt\u00fckr\u00f6z\u0151 szerepk\u00f6rt t\u00f6ltenek be a kett\u0151s portr\u00e9k filmk\u00e9pei. Ezeken Gerda \u00e9s Lili egyszerre van jelen, mik\u00f6zben Gerda festi mindkett\u0151j\u00fcket.<\/li>\n
Az elszakad\u00e1s minden fontos \u00e1llapot\u00e1t v\u00e9gigk\u00f6veti a film egy-egy kifejez\u0151 viszonyjel\u00f6l\u0151 kompoz\u00edci\u00f3v\u00e1laszt\u00e1sa. Az elszakad\u00e1s kompoz\u00edci\u00f3i k\u00f6z\u00fcl azok a leger\u0151teljesebbek, amikben Gerda \u00e9s az \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett Lili-k\u00e9pek bels\u0151 konfliktus\u00e1ra koncentr\u00e1l.<\/li>\n
A Pygmalion-m\u00edtoszt parafraze\u00e1l\u00f3 jelenetekben a k\u00e9tdimenzi\u00f3s Lili-alakok fel\u00fclkerekednek alkot\u00f3jukon. Az egyik ilyen m\u0171teremjelenetn\u00e9l Gerda k\u00e9ts\u00e9gbeesetten \u00f6leli mag\u00e1hoz Einart, mik\u00f6zben a h\u00e1tt\u00e9rben a filmben t\u00f6bbsz\u00f6r felt\u0171n\u0151 eg\u00e9szalakos, meztelen Lili-k\u00e9p k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kegyetlens\u00e9ggel, ugyanakkor rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 visszah\u00faz\u00f3d\u00e1ssal n\u00e9zi, ahogyan a n\u0151 \u0151r\u00fclt ragaszkod\u00e1ssal szor\u00edtja mag\u00e1hoz szerelm\u00e9t.<\/li>\n
A testtel foglalkoz\u00f3 feminista diskurzusok k\u00f6z\u00fcl az egzisztenci\u00e1lis fenomenol\u00f3gia az \u00e9szlel\u00e9s, a testi tapasztalat vizsg\u00e1lata \u00e9s a szabads\u00e1gra sz\u00fclet\u0151 szubjektum kateg\u00f3ri\u00e1ib\u00f3l vezeti le a n\u0151i tapasztalatokat, \u00e9rz\u00e9svil\u00e1got \u00e9s sorsot.^{14<\/sup> Iris Marion Young, feminista filoz\u00f3fus a n\u0151i szomatikus tapasztal\u00e1s ter\u00fclet\u00e9nek egyik kiemelked\u0151 gondolkod\u00f3ja. \u201eLuce Irigaray-vel egy\u00fctt a saj\u00e1tos n\u0151i \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g, \u00e9lvezet k\u00f6zeg\u00e9nek a tapint\u00e1st tartja, m\u00edg a l\u00e1t\u00e1s ink\u00e1bb a f\u00e9rfi \u00e9lvezet sz\u00e1m\u00e1ra els\u0151dleges. A tapint\u00e1s k\u00f6zels\u00e9get, \u00e9rint\u00e9st felt\u00e9telez, m\u00edg a l\u00e1t\u00e1shoz t\u00e1vols\u00e1g, elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s kell.^{15<\/sup>“<\/li>\n}}
A film fenomenol\u00f3giai oldala is hasonl\u00f3 n\u0151i testtapasztalatra f\u00f3kusz\u00e1l. Einar nemcsak a t\u00fck\u00f6rk\u00e9pek \u00e1ltal fedezi fel vizu\u00e1lisan a benne lakoz\u00f3 n\u0151t, hanem az ujjai \u00e1ltal is. Rengeteget \u00e9rinti mag\u00e1t, f\u0151leg az arc\u00e1t, simogatja a n\u0151i ruh\u00e1k anyagait, nem csak mag\u00e1ra \u00f6lti \u0151ket. \u00c1talakul\u00e1sa sor\u00e1n a f\u00e9rfias perceptu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kszerv\u00e9t, a l\u00e1t\u00e1s \u00e9lvezet\u00e9t ugyan\u00fagy haszn\u00e1lja, mint legfontosabb n\u0151i \u201eseg\u00e9deszk\u00f6z\u00e9t” a tapint\u00e1s okozta vil\u00e1gtapasztal\u00e1st.<\/li>\n
A film egyik – fenomenol\u00f3giai szeml\u00e9let\u0171 – \u00e9rz\u00e9k-jelenet\u00e9ben Einar egy sz\u00e1zadfordul\u00f3s peep- showba \u0171zi mag\u00e1t, ahol zaklatott felizgults\u00e1ggal kukkol egy t\u00e1ncosn\u0151t. K\u00f6zel l\u00e9p az ablakhoz, \u00e9s a vetk\u0151z\u0151 l\u00e1ny k\u00f6nnyed, izgat\u00f3 erotikus kar- \u00e9s k\u00e9zmozdulatait kezdi ut\u00e1nozni. A l\u00e1ny ezt \u00e9szreveszi, de val\u00f3j\u00e1ban att\u00f3l j\u00f6n zavarba, ahogyan Einar r\u00e1tekint. A l\u00e1ny megl\u00e1tja Einar tekintet\u00e9ben a feminin vonzalmat: nem maszkulin \u201et\u00e1voli” t\u00e1rgy tekintet Einar\u00e9, hanem egy \u201ek\u00f6zeli” tapint\u00f3, \u00e9rz\u00e9ki – lelki – tekintet.<\/li>\n
Van olyan jelenet, amelynek erotik\u00e1ja n\u0151i, performat\u00edv st\u00edlusban van megrendezve: \u00e9rz\u00e9kis\u00e9get sug\u00e1rz\u00f3 m\u00e9lyz\u00f6ld k\u00e1rpittal bevont centr\u00e1lis t\u00e9r f\u00e9lhom\u00e1ly\u00e1ban a k\u00e9t alak (az ablakb\u00f3l kukkol\u00f3 Einar \u201ekeretk\u00e9pe” \u00e9s a hull\u00e1mz\u00f3 test\u0171 t\u00e1ncosn\u0151
\n\u201ehatty\u00faalakj\u00e1nak”) szinkronmozg\u00e1sa p\u00e1ros t\u00e1nck\u00e9nt van el\u0151adva. Performansz-mozg\u00e1suk folyton egym\u00e1sra van t\u00fckr\u00f6ztetve, vagy egy kompoz\u00edci\u00f3ba van beszor\u00edtva a k\u00e9t szerepl\u0151. L\u00e1gyan oldott formais\u00e1g \u00e9s f\u00e1tyolos, a form\u00e1kat csak r\u00e9szben mutat\u00f3, a k\u00f6rvonalakat felold\u00f3 k\u00e9pi megval\u00f3s\u00edt\u00e1s f\u00fclledt erotik\u00e1ja a n\u0151i \u00e9rz\u00e9kis\u00e9g m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3, lelki hangv\u00e9tel\u00e9t id\u00e9zi meg.<\/li>\n<\/ol>\n
K\u00c9P – NEMEK V\u00c9GJ\u00c1T\u00c9KA
\n(V\u00c9GK\u00d6VETKEZTET\u00c9S)<\/p>\n
A D\u00e1n l\u00e1nyban megtal\u00e1lhat\u00f3 \u201enemi k\u00e9pek” formai soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t a metamorf\u00f3zism\u0171ben rejl\u0151 nyitott formai hajlam teszi lehet\u0151v\u00e9. A film szerz\u0151i a kavarg\u00f3-\u00edvel\u0151 szecesszi\u00f3s d\u00edsz\u00edtetts\u00e9g stiliz\u00e1lt n\u0151i szubjektivit\u00e1s\u00e1t nemcsak \u00fcres \u00e9s cs\u00e1b\u00edt\u00f3 ornamentikak\u00e9nt \u00e9p\u00edtett\u00e9k be a film vizu\u00e1lis sz\u00f6vet\u00e9be, hanem az \u00f6nteremt\u00e9s traumatikus dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t er\u0151s\u00edtett\u00e9k fel vele, amely narrat\u00edv szinten pszichoanalitikus folyamatnak foghat\u00f3 legink\u00e1bb fel. A film cselekm\u00e9ny\u00e9t ink\u00e1bb Gerda szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l l\u00e1tjuk – keveredve Einar ment\u00e1lis t\u00e1jk\u00e9peml\u00e9keivel \u00e9s performat\u00edv m\u00f3don elj\u00e1tszott n\u0151v\u00e9 alakul\u00e1s\u00e1nak \u00f6n\u00e1ll\u00f3, \u201etitkos jeleneteivel” -, ez\u00e9rt a film metaforikus t\u00fck\u00f6rk\u00e9psz\u00e9ri\u00e1i (a festm\u00e9nyek, rajzok mozaikos koll\u00e1zshalmaza) az \u0151 szubjekt\u00edv k\u00e9ple\u00edr\u00e1saik\u00e9nt foghat\u00f3k f\u00f6l. Einar igazi, konkr\u00e9t szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nytere \u00e9s vil\u00e1ga a l\u00e1pvid\u00e9k, mot\u00edvumf\u00e1ival, hiszen a mocs\u00e1r n\u00e1derdej\u00e9t sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00f3 \u00e9letf\u00e1ban testes\u00fcl meg \u00fajb\u00f3l. Ez lesz v\u00e9g\u00fcl az \u0151 traumatikus \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak v\u00e9gs\u0151 szimb\u00f3luma.<\/p>\n
Einar \u00e9s Gerda a t\u00f6rt\u00e9net elej\u00e9n m\u00e9g j\u00e1t\u00e9kb\u00f3l kezdenek bele \u201enemi j\u00e1t\u00e9kukba”, azonban ezzel a polg\u00e1rpukkaszt\u00f3, destrukt\u00edv tettel kit\u00e1g\u00edtj\u00e1k \u00e9s v\u00e9gzetesen \u00e1t\u00edrj\u00e1k \u00f6nmaguk nemiszerep-rel\u00e1ci\u00f3inak hat\u00e1rait is.<\/p>\n
—<\/p>\n
1 Judith Butler a t\u00e1rsadalmi nem\u00a0(gender) \u00e9s a vel\u00fcnk sz\u00fcletett\u00a0term\u00e9szetes nemi be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1st\u00a0megjel\u00f6l\u0151 \u201eszex\u201d k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel\u00e9vel\u00a0foglalkoz\u00f3 egyik \u00edr\u00e1s\u00e1ban\u00a0Jean Laplanche pszichoanalitikus\u00a0\u00f6szt\u00f6nelm\u00e9let\u00e9hez\u00a0ny\u00fal vissza. Ld. Judith Butler:\u00a0T\u00e1rsadalmi nem(is\u00e9g) \u00e9s felforgat\u00e1sa.\u00a0Ford. Bar\u00e1t Erzs\u00e9bet. TNTeF,\u00a02014, 4. 2. 125\u2013134.<\/p>\n
2 A t\u00e1jfestm\u00e9nyek sz\u00edn- \u00e9s t\u00f3nusv\u00e1ltoz\u00e1sai\u00a0Einar n\u0151i mivolt\u00e1nak\u00a0szimbolikus jelent\u00e9sr\u00e9tegeivel\u00a0vannak k\u00f6zvetlen kapcsolatban.<\/p>\n
3 Butler, i. m.
\n4 Butler, i. m.<\/p>\n
5 \u00c1talakul\u00e1s\u00e1t rettenetk\u00e9nt \u00e9s\u00a0felszabad\u00edt\u00f3 v\u00e9gzetk\u00e9nt \u00e9li egyszerre\u00a0\u00e1t.<\/p>\n
6 \u201eA v\u00e1gy, mely a nyelvvel\u00a0egy\u00fctt sz\u00fcletik, lehet\u0151s\u00e9get ad\u00a0az \u00f6szt\u00f6n\u00f6k \u00e9s az imagin\u00e1rius\u00a0meghalad\u00e1s\u00e1ra, de vonatkoztat\u00e1si\u00a0pontja mindig sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek\u00a0traumatikus pillanata marad:\u00a0a kasztr\u00e1ci\u00f3s komplexus. \u00cdgy\u00a0h\u00e1t a szeml\u00e9l\u00e9s, b\u00e1r k\u00fcllem\u00e9ben\u00a0kellemes, tartalm\u00e1ban m\u00e9gis\u00a0fenyeget\u0151 lehet, \u00e9s a n\u0151 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sk\u00e9pe az, melyben ez a paradoxon\u00a0kikrist\u00e1lyosodik. Laura\u00a0Mulvey: A vizu\u00e1lis \u00e9lvezet \u00e9s az\u00a0elbesz\u00e9l\u0151 film [online]. Metropolis\u00a0(Feminizmus \u00e9s filmelm\u00e9let),\u00a0www.metropolis.org.<\/p>\n
7 A f\u0151szerepl\u0151(k) szabad-elfogad\u00f3\u00a0tekintete oppon\u00e1l a t\u00e1rsadalmi\u00a0tekintet identit\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3\u00a0\u201elen\u00e9z\u0151\u201d megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151-szelekt\u00edv\u00a0elnyom\u00e1stekintet\u00e9vel.<\/p>\n
8 Amely \u00e1ltal az egy\u00e9n k\u00e9nytelen\u00a0vele sz\u00fcletetten elfogadni t\u00e1rsadalmi<\/p>\n
9 Az Ego el\u0151sz\u00f6r \u00f6nmag\u00e1n k\u00edv\u00fcli \u2013 instabil \u2013 l\u00e9tez\u0151, csak a felismer\u00e9se ut\u00e1n jel\u00f6li be testhat\u00e1rait.<\/p>\n
10 S\u00e1ndor Bea: A nem-j\u00e1t\u00e9k\u00a0(Judith Butler: A par\u00f3di\u00e1t\u00f3l a politik\u00e1ig)\u00a0[online]. www.kontextus.hu.<\/p>\n
11 Elt\u00e1volod\u00e1sa l\u00e9nyege addigi\u00a0val\u00f3snak v\u00e9lt f\u00e9rfi-maszk \u00e9nj\u00e9t\u0151l\u00a0\u00e9s feles\u00e9g\u00e9t\u0151l, hogy r\u00e1\u00e9bredjen\u00a0val\u00f3di biol\u00f3giai \u00e9nj\u00e9re.<\/p>\n
12 V\u00f6. Gell\u00e9r Katalin: \u201eA n\u0151ben\u00a0a szentt\u0151l az utcal\u00e1nyig minden\u00a0benne van. A f\u00e9rfit a n\u0151 birtokolja,\u00a0a n\u0151t az \u00f6rd\u00f6g.\u201d V\u00e1zlat a sz\u00e1zadfordul\u00f3\u00a0n\u0151k\u00e9p\u00e9nek kibontakoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l\u00a0\u00e9s v\u00e1zlatair\u00f3l. 27\u201332.<\/p>\n
14 Jo\u00f3 M\u00e1ria: A feminista elm\u00e9let\u00a0\u00e9s a (n\u0151i) test. Filoz\u00f3fiai Szemle, 2012\/3. 66.<\/p>\n
15 Uo. 71.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u201eAz ember nem sz\u00fcletik n\u0151nek, hanem azz\u00e1 v\u00e1lik.\u201d Simone de Beauvoir: A m\u00e1sodik nem BEVEZET\u00c9S (A V\u00c1GYAKOZ\u00d3 SZUBJEKTUM L\u00c9TREJ\u00d6TTE) Ha a metamorf\u00f3zist\u00f6rt\u00e9neteket alapvet\u0151en par excellence \u201el\u00e1tv\u00e1ny \u00e9s \u00e9rz\u00e9kt\u00f6rt\u00e9netekk\u00e9nt” fogjuk fel, akkor a D\u00e1n l\u00e1ny egy olyan \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete, ahol a biol\u00f3giai (nemi) l\u00e1tv\u00e1nyk\u00e9nt \u00e1talakul\u00f3 szubjektum \u00fctk\u00f6zik a t\u00e1rsadalmi nemis\u00e9g (gender) konvencion\u00e1lis k\u00e9p(le)\u00edr\u00e1s\u00e1nak t\u00e1rsadalmi emberk\u00e9p\u00e9vel. Ahogyan […]\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[699],"tags":[],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n