Az \u00fcnnepl\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, neked, Hermannak!<\/p>\n
Egyszeri, egyetlen bar\u00e1t!<\/p>\n
Ugyan, mondd, mi\u00e9rt szeret\u00fcnk mi mindig mindent szebbnek l\u00e1tni, mint a val\u00f3\u00ads\u00e1g? Mi c\u00e9lunk lehet vele? \u00c9rdek\u00fcnkben \u00e1llna? Nem hinn\u00e9m! M\u00e9gis! M\u00e9gis min\u00adden leveledben valami r\u00e9git is meg\u00edrsz, persze hivatkozhatsz arra, \u00e9n k\u00e9rtelek meg az eml\u00e9kez\u00e9sre, s m\u00e9g igazad is van. Mindig \u00e9n vagyok gyenge, nekem kell kapasz\u00adkod\u00f3 ki\u00fcresedett h\u00e9tk\u00f6znapjaimba, valami tisztas\u00e1g, egy zsenge \u00e1ga a m\u00faltnak, amit m\u00e9g nem t\u00f6rt le a feled\u00e9s vihara az eml\u00e9kezet t\u00f6rzs\u00e9r\u0151l, amibe bele lehet, ha csak pillanatig is, de bele lehet kapaszkodni. Az \u00fcnnepl\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l akartam veled m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta besz\u00e9lni, igen, err\u0151l az elhanyagolt vagy alkalmasint t\u00falcs\u00f3cs\u00e1lt t\u00e9m\u00e1r\u00f3l! Te legal\u00e1bb term\u00e9szetk\u00f6zeli l\u00e9ted, falusi \u00e9leted miatt akarva s akaratlan megtapasztalod az igazi \u00fcnnepet! \u00cdrtad a farsangot, szinte l\u00e1ttalak magam el\u0151tt, ahogy kiss\u00e9 pocakosan l\u00e9pdelsz a falusi kult\u00farh\u00e1z fel\u00e9, m\u00e9g friss h\u00f3ban, igen, oda, befel\u00e9 a b\u00e1lba. Kicsit sz\u00e9gyenkezve az\u00e9rt, hogy micsoda marhas\u00e1gra r\u00e1 nem vett az asszonyk\u00e1d, de belenyugv\u00f3an, \u00e9s \u00e9rdekl\u0151dve, telet temetve, tavaszt v\u00e1rva, a meg\u00adtisztul\u00e1s, a felt\u00e1mad\u00e1s rem\u00e9nys\u00e9g\u00e9be kapaszkodva. J\u00f3f\u00e9le, tiszta, val\u00f3di ember lett\u00e9l te, Hermanom, a j\u00f3isten kegyelm\u00e9b\u0151l, mondan\u00e1d te! L\u00e1tod, \u00e9n a fels\u0151bb hatalmak tagad\u00f3jak\u00e9nt el nem hiszem az ilyesmit, hogy m\u00e1s kegyelm\u00e9b\u0151l lenn\u00e9l olyan, mint amilyen vagy. \u00c9n azt hiszem, valami m\u00e9ly \u00e9s \u00f6szt\u00f6n\u00f6s tisztas\u00e1g ez a ti\u00e9d. Amit sem a vil\u00e1g, sem az emberek, sem a m\u00fal\u00f3 id\u0151ben t\u00e9ged t\u00e9p\u00e1z\u00f3 k\u00e9ts\u00e9gek, viszontags\u00e1gok nem tudtak \u00e9s nem is fognak tudni bepiszk\u00edtani. Boldog vagy-e, ezt nem tudom, de tisztas\u00e1god megv\u00e9d sok gonoszt\u00f3l, s egyf\u00e9le boldog tisztes l\u00e9tet ad. Okos, b\u00f6lcs l\u00e9\u00adtez\u00e9st. Hanem ugyan mit filozof\u00e1lok \u00e9n itt r\u00f3lad, mikor legjobban te ismered maga\u00addat, majd ha \u00fagy l\u00e1tod j\u00f3nak, \u00edrsz nekem err\u0151l. Ink\u00e1bb ezt az \u00fcnnepet seg\u00edts nekem v\u00e9giggondolni, Hermanom! Hogyan kellene \u00fcnnepelni? Nagy k\u00e9rd\u00e9s ez nekem.<\/p>\n
\u00c9n \u00fagy vagyok egy j\u00f3 ideje, mint egy el nem mosott, de ledug\u00f3zott demizsonba z\u00e1rt muslinca. Bez\u00e1rtan \u00e9lek, magam v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Van leveg\u0151, t\u00e9r is, m\u00e9g repdes- ni is tudok, muslinca l\u00e9tem megszabott idej\u00e9nek sz\u00e1zszoros\u00e1ra elegend\u0151 \u00e9telem,\u00a0azaz sz\u0151l\u0151sepr\u0151m is van, a vastag \u00fcvegfalon minduntalan kicsap\u00f3d\u00f3 p\u00e1ra viz\u00e9b\u0151l inni is tudok b\u0151s\u00e9ggel, s \u00edgy egyszerre vagyok szabad \u00e9s fogoly. Magamnak foglya s rabtart\u00f3ja. Van, aki eny- nyit\u0151l t\u00f6bbet sose k\u00e9r a sorst\u00f3l. De nekem az a bajom, ha olykor t\u00faln\u00e9zek az \u00fcvegfalon, mindig messzebbre \u00f3hajtok menni a lehets\u00e9gesn\u00e9l, \u00e9s azt hiszem magamr\u00f3l, \u00e9n mindenkin\u00e9l szomjasabb \u00e9s \u00e9hesebb vagyok. Meg jobb is. Ami nem igaz! Mert ha kih\u00fazn\u00e1k a dug\u00f3t, bizony meg\u00e1lln\u00e9k a demizson sz\u00e1j\u00e1n\u00e1l, beleszippantan\u00e9k a kinti l\u00e9gbe \u00e9s dics\u0151s\u00e9gesen visszarep\u00fcln\u00e9k. Mert a ma\u00adgam rabs\u00e1g\u00e1t megszokva megijedn\u00e9k a m\u00e1sok szabads\u00e1g\u00e1t\u00f3l! \u00cdgy vagyok az \u00fcnneppel, az \u00fcn\u00adnepl\u00e9ssel is. Nem tudom, hogyan kell. Irigyed vagyok! Az bizony! Gyaur irigyed, aki titokban \u00e9s leselkedve b\u00e1mul t\u00e9ged, titokban elk\u00e9pzelve azt, amint a falusi kult\u00farh\u00e1z fel\u00e9 tipegsz, karodon asszonyk\u00e1ddal, bal kezedben egy irdatlan nagy bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3szatyorban a s\u00f3s \u00e9s sajtos ropi, mellette az \u00e9des borocska szebbik felednek, neked egy j\u00f3l siker\u00fclt p\u00e1linka, d\u00edszes \u00fcvegben, meg a v\u00e1lt\u00e1s cip\u0151k, mert ugye csak latyakos az \u00fat a b\u00e1lteremig, csizm\u00e1ban meg m\u00e9gse lehet kering\u0151zni. Sz\u00f3\u00adval ballagtok a batyus b\u00e1lba, csupa ismer\u0151s, kedves ember k\u00f6z\u00e9, ahol az sz\u00e1m\u00edt, becs\u00fclet van, s nem a vagyon, t\u00e1rsadalmi helyzet, beoszt\u00e1s. Igaz is, te Herman, van m\u00e9g ilyen b\u00e1l, ahol ez \u00edgy megy? \u00dagy gondolom, i^\u00fa- s gyerekkorunkhoz k\u00e9pest romlott a helyzet, s b\u00e1r akkoriban is csak megn\u00e9zt\u00e9k egym\u00e1st a n\u00e9pek, ki kicsoda, hogy n\u00e9z ki, de mostans\u00e1g mintha er\u0151teljesebb lenne a rongyr\u00e1z\u00e1s. A hamisk\u00e1ss\u00e1g! Eml\u00e9kszem, a v\u00e1ros, ahol kis ideig \u00e9ltem, sok\u00e1ig \u00e9vente rendezett v\u00e1rosi b\u00e1lt, majd mikor polg\u00e1rmesterv\u00e1lt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, valahogy hirtelen elmaradt a v\u00e1rosi b\u00e1l meg\u00adhirdet\u00e9se is. Mert ugye, akivel b\u00e1lozunk, azzal egyf\u00e9le k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get is v\u00e1llalunk. Vad\u00e1sz vad\u00e1sszal, t\u0171zolt\u00f3 t\u0171zolt\u00f3val, di\u00e1k di\u00e1kkal \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. De polg\u00e1rmesteri, v\u00e1rosi b\u00e1lba a kiparancsolt hi\u00advatalnokokon t\u00fal egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r – szerintem a polg\u00e1rmester arroganci\u00e1j\u00e1nak \u00e9s butas\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en – senki fia borja nem k\u00edv\u00e1nkozott, \u00edgy abbamaradt ez a trad\u00edci\u00f3 \u00e9vekig. Mostan\u00ads\u00e1g nem tudom, mi lehet, de \u00e9n akkor se menn\u00e9k, ha oda engemet d\u00edszvend\u00e9gnek h\u00edvn\u00e1nak, ha \u0151k fizetn\u00e9nek. Korp\u00e1val nem j\u00f3 keveredni! Biztos, hogy eff\u00e9le b\u00e1lba befizetni sincs kedvem, meg p\u00e9nzem se. Hamisat m\u00e1r \u00e9n nem v\u00e1s\u00e1rolok! Pedig de j\u00f3 lenne j\u00f3t mulatni! Mert \u00fcnnepelni j\u00f3! Ahogyan Anton Pavlovics Csehov meg\u00edrta A doh\u00e1nyz\u00e1s \u00e1rtalmass\u00e1g\u00e1r\u0151l az \u0151 kis remek\u00e9t, s abban j\u00f3l elmagyar\u00e1zza, a \u201emit mi\u00e9rt kell tenni\u201d dolgot, nos, valahogy \u00fagy szeretn\u00e9k \u00e9n is az \u00fcnnepl\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9rtekezni veled. Persze a polosk\u00e1kat kihagyn\u00e1m, feles\u00e9gem s l\u00e1nyaim se szerepeltetn\u00e9m benne, csak olyan sz\u00e9pen \u00e9s nemesen k\u00edv\u00e1nn\u00e9k megnyilatkozni. Megpr\u00f3b\u00e1lko\u00adzom, csak neked Hermanom, megpr\u00f3b\u00e1lkozom elmondani ezt! Csehovt\u00f3l oly messze vagyok, mint v\u00e1rosi lak\u00e1som \u00edr\u00f3asztala a Jupitert\u0151l. De csak lesz, ami reptet!<\/p>\n
Sz\u00f3val v\u00e1rom m\u00e1r azt a napot, hogy tal\u00e1lkozzunk. M\u00e1rcius gyorsan elfut, \u00edgy szokott lenni, ut\u00e1na m\u00e1ris ott a h\u00fasv\u00e9t, \u00e9s j\u00f3 lesz n\u00e1lad, n\u00e1latok, meg\u00fclni a felt\u00e1mad\u00e1s \u00fcnnep\u00e9t. Utols\u00f3 leveled\u00adben r\u00e1m b\u00edztad az asztal d\u00edsz\u00e9nek sz\u00e1nt parasztsonka v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t! Hallod-e, te, nagy egy huncut vagy \u00e1m, mert b\u00e1r gourmand vagyok, de rossz v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 egy szem\u00e9lyben, \u00e9n csak a k\u00e9szre bukok, nemigen szoktam a beszerz\u00e9ssel foglalkozni. De \u00e9rtem \u00e1m, mi\u00e9rt b\u00edztad ezt r\u00e1m! Mert a k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s a fontos. Hogy a legszebbet, legjobbat pr\u00f3b\u00e1ljam megtal\u00e1lni, s emiatt k\u00e9nytelen legyek ak\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is nyakamba venni a v\u00e1rost, hentesboltokat, nagy\u00e1ruh\u00e1zakat, piacot v\u00e9gigb\u00f6ng\u00e9szve. Ezt tettem, Herman! Mi\u00adcsoda cs\u00e1sz\u00e1rszalonn\u00e1k, oldalasok, hurk\u00e1k, kolb\u00e1szok, t\u0151keh\u00fasok hegyei mellett mentem el, s h\u00e1nyszor, m\u00edgnem megtal\u00e1ltam a mi sonk\u00e1nkat! Nyolc kil\u00f3 \u00e9s hetven deka, form\u00e1s, kem\u00e9nyf\u00e1n, hidegen f\u00fcst\u00f6lt\u00e9k, a mester \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint legkevesebb hatvan napig. Sz\u00edne barn\u00e1spiros, a csontn\u00e1l, a sz\u00e9pen kanyar\u00edtott b\u0151r perem\u00e9n apr\u00f3 s\u00f3krist\u00e1lyok nyiladoznak, az illata egyszerre ny\u00e1lcsorgat\u00f3 \u00e9s izgalomba hoz\u00f3, \u00edze mes\u00e9s, ezt egy leheletnyi v\u00e9kony szeleten pr\u00f3b\u00e1ltam ki. E parasztsonka form\u00e1ja pedig olyan, mint a d\u00e9dap\u00e1mnak a h\u00e1bor\u00faba indul\u00f3 menetsz\u00e1zada el\u0151tt Offenba- ch k\u00e1nk\u00e1nj\u00e1t t\u00e1ncol\u00f3, \u00e9rett t\u00e1ncosn\u0151 combt\u00f6ve, amikor \u00e9ppen felr\u00fagja a ritmust az \u00e9gig. A zs\u00f6lly\u00e9ben sz\u00ednh\u00e1zi l\u00e1tcs\u0151vel felfegyverkezett t\u00fcz\u00e9r tisztikar legnagyobb \u00f6r\u00f6m\u00e9re. Jut eszembe, \u00e9ppen sz\u00e1z \u00e9ve veszett el a d\u00e9dap\u00e1m, aki t\u00fcz\u00e9r volt. Na, sz\u00f3\u00adval \u00edz, sz\u00edn, forma, minden t\u00f6k\u00e9ly. Naponta megn\u00e9zem a kamr\u00e1ban, ahol most l\u00f3g, zs\u00edrpap\u00edrral letakarva. Sz\u00f3val \u00e9rtem m\u00e1r a te huncuts\u00e1godat, s j\u00f3 lenne eltanulni t\u0151\u00adled ezeket az apr\u00f3s\u00e1gokat. Mit hogyan kell. Az \u00fcnnepl\u00e9s\u00fcnk, tudom, nem hangos \u00e9s t\u00fcntet\u0151 lesz, asszonyk\u00e1d nem is \u00f6r\u00fclne duhajkod\u00e1snak, h\u00e1t ink\u00e1bb olyan megnyug\u00adtat\u00f3an eb\u00e9d ut\u00e1ni szuszog\u00f3s lesz az, kis s\u00e9t\u00e1val a templomdombhoz. Esetleg meg\u00admutatod a kerted, mit, hov\u00e1, mi\u00e9rt \u00fcltetsz, h\u00e1tha megtanulom a falusi l\u00e9tnek a l\u00e9\u00adnyeg\u00e9t. Ahogy ezt ez a P\u00e1l apostol \u00edrja: \u201eAmit elvetsz, nem kel \u00e9letre, m\u00edg el\u0151bb meg nem hal, \u00e9s amikor vetsz, nem a leend\u0151 testet veted el, hanem csak a magot, tal\u00e1n b\u00faz\u00e1\u00e9t vagy valami m\u00e1s\u00e9t.” Sz\u00f3val meglesem a nagy titkot, a vet\u00e9st, az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9st, a maghasad\u00e1st, igen, \u00edgy mondtad. Nem a paksi meg a l\u00e9vai atomer\u0151m\u0171vekben van az er\u0151, hanem egy hasad\u00f3 vet\u0151magban! Sz\u00f3val k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k! Naponta meglesem a sonk\u00e1t, r\u00e9gi, eml\u00e9kezetes aj\u00e1nd\u00e9kba kapott italaimb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtek egy v\u00e1logat\u00e1st, mindenb\u0151l a legjobbat. Azt viszem hozz\u00e1tok. Hogy az \u00fcnnepl\u00e9s t\u00e9nyleg fontos legyen. N\u00e1lad, n\u00e1latok! B\u00e9k\u00e9ben! Ha a felt\u00e1mad\u00e1s szomor\u00fas\u00e1ga jutna eszembe, majd vigy\u00e9l ki s\u00e9t\u00e1lni, mint egy rossz lusta kuty\u00e1t, vigy\u00e9l v\u00e9gig a fellobban\u00f3 z\u00f6ld\u0171 mez\u0151k sz\u00e9l\u00e9n, a buja cseresznye, alma \u00e9s szilvaf\u00e1k p\u00e1rt\u00e1ja alatt. \u00c9l az \u00e9let. \u00c9ljen is! Sz\u00f3val fontos \u00e9s j\u00f3 lesz az \u00fcnnepl\u00e9s, Hermanom! Ha sokat ism\u00e9tlem ezt, az azt jelzi, ezt k\u00edv\u00e1nn\u00e1m! Tartsunk ki addig. Meg azut\u00e1n is! \u00d6lel Fridolinod!<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az \u00fcnnepl\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, neked, Hermannak! Egyszeri, egyetlen bar\u00e1t! Ugyan, mondd, mi\u00e9rt szeret\u00fcnk mi mindig mindent szebbnek l\u00e1tni, mint a val\u00f3\u00ads\u00e1g? Mi c\u00e9lunk lehet vele? \u00c9rdek\u00fcnkben \u00e1llna? Nem hinn\u00e9m! M\u00e9gis! M\u00e9gis min\u00adden leveledben valami r\u00e9git is meg\u00edrsz, persze hivatkozhatsz arra, \u00e9n k\u00e9rtelek meg az eml\u00e9kez\u00e9sre, s m\u00e9g igazad is van. Mindig \u00e9n vagyok gyenge, nekem kell […]\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[792],"tags":[],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n