{"id":77,"date":"2007-07-14T01:00:00","date_gmt":"2007-07-13T23:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/irodalmiszemle.sk\/a-romlando-materian-tul\/"},"modified":"2007-07-14T01:00:00","modified_gmt":"2007-07-13T23:00:00","slug":"a-romlando-materian-tul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/irodalmiszemle.sk\/2007\/07\/a-romlando-materian-tul\/","title":{"rendered":"A romland\u00f3 mat\u00e9ri\u00e1n t\u00fal"},"content":{"rendered":"

(Juhász R. József: Képben vagy? cím\u0171 \/vizuális költészet, képversek\/ kötetér\u0151l)
<\/strong> Juhász R. József vizuális költeményeket tartalmazó kötete a találó és elgondolkodtató Képben vagy? címet viseli. A cím többféleképpen értelmezhet\u0151, s mindegyik az olvasói-befogadói pozíció problematizálódását vonja maga után. Egyrészt értelmezhet\u0151 a kérdés úgy is, hogy vajon mint befogadók megfelel\u0151en fel vagyunk-e készülve Juhász R. József képverseinek befogadására, másrészt úgy is, hogy megtaláljuk-e önmagunkat, befogadói pozíciónkat a kötet képeiben. De értelmezhetjük a címben feltett kérdést úgy is, mint amelyet az alkotó önmagának tesz fel: Képben vagy?
A kötet több ciklusra oszlik, s nemcsak az eltér\u0151 formavilág és problematika, de az id\u0151beliség tapasztalatának megjelenése is sokszín\u0171, sokhangú kötetet eredményez. A pók halála címet visel\u0151 képversek például a szövés és a szöveg motívumait kopírozzák egymásra, miközben az olvasást éppen a szövés nehezíti meg. Itt voltaképpen azzal a tapasztalattal szembesülhet az olvasó, hogy egy ponton túl a szöveg éppen el\u0151állításának, matériájának köszönhet\u0151en válik a befogadás gátjává. Vagyis problémaként a m\u0171alkotás médiuma jelenik meg, amely lehet\u0151vé teszi az értelmezést, de egyúttal meg is nehezíti azt.
A Képben vagy? második ciklusának els\u0151 darabja azért döbbentheti meg a könyv befogadóját, mert a Korszer\u0171 szendvics cím\u0171 Juhász R.-kötetb\u0151l kicenzúrázott versr\u0151l van szó. Az 1986-ban megalkotott szöveg így tehát utólagosan is felidézi a m\u0171vészi szabadság és a politika mindenkori kapcsolatrendszerét, illetve az intézményesített hatalomnak kiszolgáltatott m\u0171alkotás pozícióját. A Korszer\u0171 szendvics kicenzúrázott címoldala szintén megtalálható a kötetben: a címlapra szánt Áldozat szó így kett\u0151s értelemben is jelentésessé min\u0151sült – mintha Juhász R. József eleve belekalkulálta volna ezt a lehet\u0151séget –, hiszen maga az áldozat szó is áldozattá vált a diktatorikus hatalomgyártás következtében. Ráadásul, s ez újabb csavar, a címlapon elhelyezett szó belsejében egy törés jelenik meg, Ál-dozattá változtatva azt. Az ál, álságosság persze nemcsak politikai értelemben jelentéses, hanem m\u0171vészi értelemben is: a szimulákrumként megjelen\u0151 m\u0171vészetre utalhat. Hasonló logika fedezhet\u0151 fel A m\u0171vészetek álszent tehene cím\u0171 1989-es képversben, amelyen egy tehén található, a hentesboltokban megszokott módon felszeletelve, de az egyes tehéndarabokat nem a lábszár, karaj, szegy, oldalas stb. szakszavak jelenítik meg, hanem kanonikus fest\u0151m\u0171vészek nevei: Cezanne, van Gogh, Botticelli, Leonardo, Michelangelo, Rembrandt, Duchamp. Mi más, ha nem vaskos önirónia fartályon a Juhász név felbukkanása, illetve Caravaggio nevének Cavaraggióként való feltüntetése?
A számítógépes grafika és szövegformálás rendkívül sokszín\u0171en van jelen Juhász R. József kötetében. A jel anyagszer\u0171ségének felmutatása egyrészt vizuális, másrészt szemantikai, harmadrészt mediális, negyedrészt kulturális információkkal játszik el. Mint például az Isa chomu cím\u0171 darab, amely a számítógépes szöveg vizuális paramétereire éppúgy figyelmeztet, mint arra a technikai eszközre, amely képes egy ilyen vizuális tárgyat létrehozni a nyomtatás által. Ráadásul az idézett szöveg kulturálisan és szemantikailag rendkívül telített, a hagyomány és a régiség nyelvén keresztül a matériára, a papír romlandó matériájára. Illetve arra, hogy a számítógépben \u0151rzött anyag nem válik hamuvá, eltörlése nem így m\u0171ködik. Továbbá sajátos rontás is megjelenik a szövegben: az eredeti szövegben (Halotti beszéd) ugyanis v található: chomuv (illetve ypszilonnal az i), s ez felveti az eredet kérdését is.
Külön izgalmat jelentenek még azok a vizuális költészeti paródiák, amelyekkel Pet\u0151cz András, Tóth László és Zalán Tibor alkotásait célozza meg, s felhívnám még a figyelmet a rendkívül ötletes Hetven Pál, hét Nagy Pál és Nepál cím\u0171 versre. Végére egy rendkívül személyes vallomás: különösen szíven ütött, amikor a már említett, a cenzúra miatt elfektetett, Oldás és béke cím\u0171 vers alábbi soraira bukkantam: „Türemkednek a hagyigács ó bodzabokrain k \/ eresztül a szabadba, a p atácsokra, a ka- \/ szásd\u0171l\u0151re a mályvamáglya rakásra ESETLE \/ NÜL és mindig ugyanúgy.” Ebben a teremben valószín\u0171leg ketten vagyunk, akik valamit értenek is az alábbi sorokból – hogy mit, legyen a mi titkunk…
Németh Zoltán <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Juhász R. József: Képben vagy? cím\u0171 \/vizuális költészet, képversek\/ kötetér\u0151l) Juhász R. József vizuális költeményeket tartalmazó kötete a találó és elgondolkodtató Képben vagy? címet viseli. A cím többféleképpen értelmezhet\u0151, s mindegyik az olvasói-befogadói pozíció problematizálódását vonja maga után.<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[69],"tags":[],"yoast_head":"\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n