Napló

Ferenczy Anna és Turner Zsigmond kitüntetése
Életmûdíjat vehettek át
Az Irodalmi Alap (Literárny fond) életmûdíját vehette át november 24-én Ferenczy Anna érdemes mûvész, valamint Turner Zsigmond – mindketten a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagjai. – A díjakat Pozsonyban, a Zichy-palotában rendezett ünnepség keretében adták át. A kitüntetetteknek Ladislav Serdahély, az Irodalmi Alap igazgatója és Dušan Jamrich, az alap színházi szekciójának elnöke gratulált.

Jakab István  az idei Fábry-díjas
A kassai Thália Színház Márai Stúdiójában november derekán megrendezett 39. Fábry Napokon – amelyen jeles történészek és közéleti személyiségek 1968 témakörét elemezték – Jakab István életmûvéért vehette át az idei Fábry-díjat. A nyelvészt, volt egyetemi oktatót egykori tanítványa, Mihályi Molnár László méltatta. Jakab István a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészkarán magyartanárok nemzedékeit bocsátotta pályára.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!

H. Nagy Péter könyvbemutatója
A Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztálya és a szabadkai Városi Könyvtár november 27-én mutatta be H. Nagy Péter A betûcivilizáció szétrobbanása Szombathy Bálint szupergutenbergi univerzuma címû kötetét. A kötetet  Fekete J. József irodalomkritikus mutatta be.  Szombathy Bálint sokat citált mûvészetdefiníciója („mûvészet az, amit annak tekintünk”) vagy ennek valamilyen variációja persze lépten-nyomon felbukkant már a mûvészet történetében, sõt számtalan teoretikus érvelt amellett, hogy bizony ingatag területre téved az, aki megpróbálja rögzíteni, mi a mûvészet. Emellett rendkívül sok irodalmi szöveg szembesít azzal, hogy a mûvészet, az irodalmiság, a költõiség stb. a tulajdonítások szférájába tartozik. Az új monográfia Szombathy Bálint pályáját követi nyomon a legkorábbi versektõl, képektõl, fotóktól, performanszoktól egészen napjainkig.

Elhunyt Cigány Lóránt író, irodalomtörténész
A Magyar Írószövetség fájdalommal tudatatta, hogy november 7-én elhunyt Cigány Lóránt író, irodalomtörténész. Czigány Lóránt 1935-ben született. Számos fontos magyar és angol nyelvû kötet szerzõje. Kimagasló jelentõségû mûve (The Oxford History of Hungarian Literture. From the Earliest Times to the Present) 1984-ben jelent meg.
Az angliai magyar emigráció intellektuális fórumának, a londoni Szepsi Csombor Körnek (1964–1989) is az elnöke volt. Írok, tehát vagyok – emigráns napjaim múlása, 1971–1981 címû önéletrajzi írása 2005-ben a Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg.
Az 1956-os magyar forradalom veresége után nyugatra távozott fiatal értelmiségiek ennek az eszmének a szolgálatában alakították életüket és munkájukat. „A fiatal szegedi egyetemi hallgató mint nemzetõr vett részt a forradalmi eseményekben, a második szovjet katonai intervenció után menekült Angliába: Oxfordban és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Dolgozott a British Múzeum könyvtárában, ahol mint a magyar könyvek szakreferense igen színvonalas gyûjteményt hozott létre. Mint irodalomtörténész a magyar irodalom angliai recepciójának történetével, valamint az emigráció magyar irodalmával foglalkozott, igen sok tanulmányt írt a klasszikus és a modern magyar irodalomról, ezek többnyire nyugati magyar folyóiratokban rejtõznek” – írta róla tanulmányában Pomogáts Béla irodalomtörténész.

Elhunyt Gyurkovics Tibor
November 17-én, hetvenhét éves korában elhunyt Gyurkovics Tibor író, költõ.  Az írót néhány hete kórházban kezelték, ott érte a halál. A József Attila- és Kossuth-díjas író 1931. december 18-án született Budapesten. Piarista gimnáziumba járt, ott is érettségizett, de polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, sem a színmûvészeti fõiskolára. Végül a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskolára jutott be, ami után pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
1956-ban 24 évesen a fõiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, amit aztán a forradalom leverése után megbosszult a rendszer, akkori állását is elvesztette. Két évvel késõbb, 1958-ban azonban már vezetõ pszichológus volt egy gyermekgondozóban, majd késõbb ezt a hivatást folytatta az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben is. Ez a korszak, ez a nyolc év nagy hatással volt írói munkásságára, az itt átélt tapasztalatok számos versében és regényében visszatértek.
1968-tól már kizárólag az írásból élt. A nagyközönség Mészöly Dezsõ Lyukasóra címû tévémûsorában ismerte meg, amelynek 1991-tõl folyamatos szereplõje volt.
Tizenöt éves korától írt verseket, elsõ mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pi-linszky János voltak. Elsõ kötete, Grafit címmel 1961-ben jelent meg, amelyet még 48 kötet követett, emellett megjelentek regényei, elbeszélései, színmûvei és publicisztikái is.
1982-ben József Attila-díjjal, 1994-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. 1997-ben Magyar Örökség-díjat kapott, illetve 2001-ben a Magyar Mûvészetért Díjat adományozták neki. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Gyurkovics Tibort saját halott-jának tekinti.

Elhunyt Takáts Gyula író
Gazdag alkotói pálya végén, november 20-án, 97 éves korában elhunyt Takáts Gyula Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas író, költõ. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett földrajz, geológia és filozófia tárgykörben. Elõbb (1939) a munkácsi és kaposvári iskolákban tanított, majd 1949 és 1971 között a kaposvári múzeum igazgatója. 1957-tõl a Magyar PEN-Club tagja és 1994-tõl az alelnöke.       
Versei 1960 óta szerepeltek a Szép versek címû könyvekben. Verseiben az életöröm és a harmóniavágy alakította költõi magatartás fejezõdik ki, Horatius bölcs tanításait követve. A két világháború között a népi mozgalom eszméit  fogadta el. 1945 utáni  költé-szete a harmonikus életmód állandóságát igazolta. Regényeiben és elbeszéléseiben a dunántúli életet, a polgárság történelmi útját ismerhetjük meg. Népszerûek ifjúsági regényei. 1985-tõl a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Mûvészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia alapító tagja. Több mint negyven kötete jelent meg.