Szászi Zoltán: Kétfelé
(erős ráfogással B. Sz. és M. S. napján)
kétfelé bontandó történet
eldobja leesik
mi ez
élete élet-e
egyik is másik is
önkéz
mindkettő február vége felé
egyik B. Sz. pár napja
M. S. negyedszázada
ismeretlen indokok
mindig vannak okok
ez vagy az mondjuk szeretett személy itt
vagy ott hagy
fáj utat keresel
mész utána
vagy beton rája műkő gránit márvány bazalt esetleg sütő
az egyház kérdezi szentelt földbe mehet-e
nem-e igen-e
hamvasztás sírgödör tengervíz gyászhuszár
sok haver hirtelen
sok nekrológ
mind lóg legalább egy ezressel
ezer sor tisztességes szöveggel
ezer euróval s nem ezer forinttal
ezer vagy egy fröccs
micsoda eltérés
de mint láttuk M. S. nem téveszt
felkészül céloz pontos
szakértő
a másik módját nem ismerem
végül is mindegy
sokat dolgozott pompás fogalmakon
mind működ
egyik is másik is
meggyötrő lépcsőkön a magányba
elalszik magába elszunnyad magában
csak és egyedül
eldobta leesik
megpördül forró még
méreg kötél lövedék
szent földbe mehet-e
égethető ásható
kérdez ő kérdez én
nevetve húz meg az üveg
kiszív magába ott ázok
fenekén világnak
egyik is másik is
magára fogta
hely hol lesz
kit csak az árokba
ki éget kit megégetnek
jár-e nekik pompa halotti
milyen a tora
hogy nézel arra
erre vagy romokra
megégett dátumokra a papíron
elhull a tavasz
nyár is
ősz se lesz már
fényes február
hogy pompa kísérje a menyből az angyalt
s hogy mélyszegény szagú anyaország földje
irdatlan jel legyen
az nem elhihető
kormos a kezem
eldobtam mindkettőt a szentelt földbe tengervízbe
hogy megy le hogy jön föl
nem tudom