Benedek Miklós: Irodalom és házak 3. / Házat építettünk

Házat építettünk a folyó túloldalára,

távol a várostól.

A hatalmas ablakon kinézve a fűzfák folyosóján át

lelátni a folyóra.

A szétszedett móló helye ma is látszik,

ott gyengébben nő a nád.

A házban alig férünk el.

Az ágy szinte teljesen betölti az egyetlen szobát.

Rajtunk kívül már csak a biciklinek van hely.

Azzal járok be a városba,

és azon sietek haza munka után.

Ha eső esik, az utolsó fél kilométeren

a vállamra kell vennem.

Az ágyon szoktál megteríteni.

Ebéd után a tálcát az ágy alá csúsztatom.

Mellém fekszel és a plafont bámuljuk.

Amikor besötétedik, kimegyünk a nádasba,

és a parton szeretkezünk,

míg azt nem mondod, fáj.

Karjaimban viszlek be,

és az ágyra fektetlek.

Ezután lemegyek a folyóhoz

és elmosom a tálcát.

Még sötétben indulok munkába.

Biciklire ülök és csengetek egyet.

Erre szoktál felébredni.

Felhúzod az órát,

és várod a délutánt.