Zsemle 2 — Az Irodalmi Szemle líraantológiája

Tartalom

DEMÉNY PÉTER: IRODALOM ÉS OPERA

TÓTH KINGA: IRODALOM ÉS FAL

SZABÓ IMOLA JULIANNA: IRODALOM ÉS LÁMPAFÓLIA

MIZSER ATTILA: IRODALOM ÉS HALLGATÁS

TERÉK ANNA: IRODALOM ÉS EGY TÜZES GOMBOSTŰ A FEJBEN

NAGY HAJNAL CSILLA: IRODALOM ÉS LOMTALANÍTÁS

IZSÓ ZITA: IRODALOM ÉS TÉR

ORCSIK ROLAND: IRODALOM ÉS ÁTVERÉS

KORPA TAMÁS: IRODALOM ÉS KOORDINÁTÁK

WEINER SENNYEY TIBOR: IRODALOM ÉS KERT

FEKETE ANNA: IRODALOM ÉS IDEGENSÉG

GYŐRFI KATA: IRODALOM ÉS ALVÁS

UGHY SZABINA: IRODALOM ÉS CSÖND

BENEDEK MIKLÓS: IRODALOM ÉS HÁZAK

JUHÁSZ TIBOR: IRODALOM ÉS LAKÁSBELSŐK

ANDRÉ FERENC: IRODALOM ÉS ROHANÁS

Előszó

A zsemle nem tud kimenni a divatból. Kienni is lehetetlen. Újabb és újabb üzletláncok törnek ránk zsemléjüket árulva. Gombóc Artúr után szabadon, minden zsemlét szeretünk. A töltöttet, az üreset, a magosat, a magvasat, a vajasat, a vajkait, a birodalmit, és persze az irodalmit.

A Zsemle II. hagyományt teremt: a 2015-ben megjelent prózakötet folytatásaként, lírai antológia formájában adja közre az Irodalmi Szemle online felületén jelentkező, azonos című rovat 2015-ös és 2016-os versanyagát. A kötetben tizenhat szerző négyelemű versciklusa szerepel, a kiadás alapját pedig az online szövegváltozatok jelentik. A korpusz az akkori főszerkesztő, Szalay Zoltán felkérései, ízlése és érdeklődése szerint alakul, ám a témakörökről (az Irodalom és… hívószó üres helyének kitöltéséről) minden esetben a felkért alkotók döntöttek. A ciklusok hozzávetőleges időrendben követik egymást, ezáltal reményeink szerint képet adva arról, hogy az eredeti kontextusban miként léptek dialógusba egymással a szomszédos verscsoportok. Különösen izgalmas azt látni, hogy vannak bizonyos sűrűsödési pontok, asszociatív kapcsolódások a tematikák között. Így például a térbeli viszonyrendszerek, ezáltal a szubjektív és objektív körülmények; az idegenség színrevitelének az igénye; a hallgatás, a kihagyás, a nyelv terhelhetőségének a kérdése visszatérő motívumként van jelen; és vannak olyan költemények, amelyek a körülöttünk lévő tárgyi környezet finom megfigyelések révén történő átpoetizálásában érdekeltek. Átböngészve a tartalomjegyzéket, azt is érzékeljük, hogy a korpusz bizonyos mértékig generációs antológiaként is értelmezhető. A felkért költők nagyobbrészt a nyolcvanas-kilencvenes években születtek, csak néhány olyan szerzőt találunk, aki már betöltötte a negyvenet, és kvázi érett alkotóként vállalta a felkérést.

Egy zsemle persze nem lehet érett. Mindig más és más érettségi fokokat keres, amíg csak érettségi tétel nem lesz. És reméljük, nem megy ki addig sem a divatból. Ha a szerzőket nézem, nem. Ha a témákat, akkor lehetetlen, hisz még például az Irodalom és zsemle sem volt megírva…

Folyt. köv.

A szerk.

Nagy Csilla (összeáll. és szerk.) Zsemle 2. Az Irodalmi Szemle líraantológiája. Megjelent a Madách Egyesület, Pozsony gondozásában 2018-ban. Első kiadás. Oldalszám 208. Felelős kiadó: Csanda Gábor. Borítóterv és nyomdai előkészítés: Gyenes Gábor. Nyomta az Alfa print, Martin.

Csilla Nagy (zost. a red.)Žemľa 2. Antológia lyriky časopisu Irodalmi Szemle. Vydal Spolok Madách – Madách Egyesület, Bratislava, 2018. IČO 30807719. Prvé vydanie. Počet strán 208. Náklad: 200. Vydavateľ: Gábor Csanda. Návrh obálky a grafická úprava: Gábor Gyenes. Vytlačil Alfa print, Martin.

ISBN 978-80-89833-07-8

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapja támogatta.

Realizované s finančnou podporou Fondu na podporu kultúry národnostných menšín.