Kozmár Klára verses levele

Kép: Új szó

Kedves Zoli!

Sonja Raafnak

Emlékszel még arra a bizonyos június 26-ára – jó pár éve már –, hogy
Rosmernek köszönhetően megismerkedtünk? Micsoda bemutatkozás:
Szentpétervár, Kunstkamera, 2. emeleti toalett! Ki-ki a másikra várva.
Te Janival voltál épp ösztöndíjas Pétervárott, én Sonjával találkoztam
három hónap után újra akkor és ott (azóta már szakítottunk, kiderült,
nem az volt, akinek mutatta magát találkozásaink során: nem volt
sem facér, sem tengerbiológus). S miután mindannyiunkat kellőképp
felizgatott már a genetikai mutációk végtelen variációinak csodája,
Sonja füledbe súgott valamit, s erre te: akkor mi lenne, ha együtt
koccintanánk a szülinapjára! Még ki sem értünk a kocsihoz, de máris
az irodalomra terelődött a szó, s én nem bírtam ki, hogy ne kérdezzek
rá, hogy ugye valójában te vagy Spiegelmann Laura. Erre te felnevettél,
és elmesélted a besztercebányai történetet, sőt még a Perverzió
méltóságát is letagadtad! Amikor már egész komoly (és kissé unalmas)
tudományos vita alakult ki a dugóban ücsörögve – Jani a hátsó ülésről
lázasan érvelt, hogy nem ő Cs. Zoli – hirtelen eszembe jutott a Call me
by your name motívuma, és mindenkit a másik nevén kezdtem el szólítani
– Sonja megszorította a combom és egy kicsit feljebb is. Nem mentetek
bele a játékba, sőt kissé zavarba jöttetek ott hátul, úgyhogy inkább másról
kezdtünk el beszélgetni. Elmesélted, hogy nem rég voltál bálnalesen, s hogy
vettél egy kardfarkú halat, miután a chivavádat elvitte egy kőszáli sas.
Oldódott a hangulat. Végre elértünk a Moskovskaya sarkára, letettük
a kocsit, megmutattátok a kedvenc stripklubotokat. Ott ittunk egész este,
ünnepeltük Sonja születésnapját, és nem oldottunk több irodalmi problémát,
nem szedtük szét senki magánéletét, valahol a kettő között, a lehetséges és
a be nem teljesült mentén cigarettáztunk, rengeteg vodkával és kovászos
uborkával. Akkor ott lent a klubban a vonagló meztelen testek között ötletszerűen
s mégis visszafordíthatatlanul elindult egy tudattalan folyamat, megfogalmazódott
egy gondolat, életre kapott egy vágy – ezért él ilyen élesen még mindig bennem
ez a nap –, attól az éjszakától kezdve a zsigereimben éreztem, a velőmben tudtam,
hogy már csak évek kérdése, már csak ki kell várnom, hogy négyünk közül ki, mikor,
s milyen sorrendben coming outol. Bécs, 2020. június 26. Üdvözlettel: Klári

Megjelent az Irodalmi Szemle 2020/6-os lapszámában.

Kozmár Klára (1993, Galánta)

Költő. Jelenleg Bécsben él, iplomáját gender szakon szerezte az Universität Wien-en.