Pál Tamás verse

Natasha Barova felvétele

Anyám háza

álmomban anyám új lakásában járok,
port töröl sikertelenül,
csak én és a halál lakom itt – mondja.
olyan szomorú, mintha élne,
én élő vagyok, majdnem szégyellem magam,
arcomat hideg kezében tartja.

szia új, halott anyám,
még feszengek, de jó a kávé,
mosolyogni tanul, én is azért jöttem,
és hogy kiköpjem a göröngyöket a számból.
felém szól, nekem szól:
nem temet el a föld.

Pál Tamás (1985, Csíkszereda)

Zenész, költő. Versei jelentek meg a Helikonban, Echinoxban, Újnautilusban, Agriában, a Szabadság című hetilap Tetőn rovatában, a Látóban és a Nappali menedékhelyen. Jelenleg az angliai Rugby városában él.