Karácsony Orsolya versei

Andy Travin Johnson felvétele

Nem akarom

Téged választalak,
a piros-kék csíkosat
a rengeteg harisnya közül.
Pont illesz majd a szűkített,
elegáns fekete kosztümhöz.
Magamon hordozlak,
nehogy túl komolynak,
maguk közül valónak
gondoljanak.
És engem válasszanak végül.

Egy közületek

Beállok én is a csapatba, ha befogadtok.
Szeretnék a közösség része lenni.
Nappal veletek pihenek, éjszaka veletek vadászok,
dagonyázok az iszapban, átveszem a szagotok,
csak azt csinálom, amire engedélyt adtok.
Védem a kicsiket, nekimegyek bárkinek,
túrázónak, bogyószedőnek,
nem fog érdekelni, mi a szándékuk,
ha a területünkre tévedtek, megérdemlik a sorsuk.
Megtanulok hangtalanul osonni vagy zajosan csörtetni,
ahogy nektek jobb.
Egy morgásra jobbra vagy balra fordulok,
minden irányból támadok és támadást várok.
Felhizlalom magam, hogy ne lógjak ki a sorból.
Sörtéket növesztek, hozzátok dörgölőzöm.
Ha mellétek fekszem, senki sem fogja megmondani,
hogy nem vagyok egy közületek.
Még a vadász sem, aki azért küldött hozzátok,
hogy a titkaitok kilessem.

Karácsony Orsolya (1988, Debrecen)

A Debreceni Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója. Az írással mint művészeti tevékenységgel 2021-ben kezdett el komolyabban foglalkozni. Tavaly a hatvani Albert Sweitzer Kórház irodalmi pályazatán harmadik helyezést ért el. Versei legutóbb a Semmi ágán című antológiában és a Kontinuum folyóiratban jelentek meg. Az irodalom mellett a képzőművészet is kiemelt szerepet tölt be az életében. Egy kollázsával a Füzet kulturális folyóirat „Magam mögött hagyom” című pályázatán második helyezést ért el.