Bányai Tibor Márk versei

liaye/lomography felvétele

Damilon lifeg

Basszák a picsádat, kieszi magát
szájszervével a homunculus,
a gép berregése megelőzi a gépet,
káromkodik az ateista,
zöldeslila, egyvonalú mozgás,
a tetőről lelógó kábelt rövidebbre
vágod, levelek az ágon,
a vakolatlan falon betonba zsaluzott
erezet, lefoszlik a nyakról a toll,
loccsan a horgot nyelt madárfej,
az aljzatban alkoholzúgás, a húsaknában
letaposottvirág-szag, herseg a haj,
pingvinraj repül nulla fokos vízben.

Maszk arcüregből

Köpés a piszoárban, köldökbe alvad
a placentavér, maszkot fejtesz
az arcüregből, reus in machina,
kasztrálja magát a pedofil,
öntöttvas kalaptartó alatt ülsz
egy darab bőrrel, fürdővizet engedsz,
terméketlenül nedves, porosodik a porszívó,
felére roskad a hőszigetelés,
kiapadt mellen úszol, enyvet ereszt
a kollagén, kockát faragsz
a pentélikoni márványból,
cserepek helye a nap helyén,
a borszínű tenger éleit csiszolod.

Bányai Tibor Márk (1979, Pécs)

Költő, kritikus, Budapesten él, a KRE oktatója, a FISZ és megszűnéséig a JAK tagja. Versei többek között a Műút, a Prae, a Kalligram, a Tiszatáj, a Mozgó Világ, a Rost és az Élet és Irodalom lapjain jelentek meg.