Simon Bettina: Nemzetközileg elismert gondok (vers)
Kerosin felvétele0
A faliszőnyegről lesétáltak a párducok.
A kamrában lekvár.
Lábnyomaid nem látszódnak a hóban.
Fák alatt felejtett almák.
Napsárga vagy.
Megérkezni, és nem mondani semmit.
Felfújt lufik az ágakon.
Látogatóba jönnek hozzánk a hegyek.
Öttel több ágy férne el a szobában.
Anyámnak földbe gyökerezett a lába.
Pillangóetetés.
Lassan gyógyuló sebek a fák.
Még te vagy, de a nő, aki mellettem áll, már valaki más.
Hideg gyümölcsök.
Ujjlenyomat az égen.
Az asztallap alján tenyér.
Kihűlt nyelv, tál leves.
Elítéltek műanyag evőeszközei a homokozóban.
Kék árnyék a löszös, sárga házfalon.
Otthon tudnád érezni magad, ha egyedül maradnál.
Hosszú nyaralás előtt fél évig olvasni az újságot.
A tengerből hozott kavics már nem sós.
Az ablakokat magukra zárták a házak.
Élni akarunk, mint csendéleten az elöl hagyott étel.
Itt még nem jártál, de képeslapról ismerős a táj.
Néma.
Gyorsan kanyarodni a vízben, kijavítani egy tévedést.
Az állatkert előtt szavazást tart egy messiás.
Úgy tesz, mint aki messziről jött.
Béke van, tájképeket festenek a szabadban.
Anyám a parádfürdői kastély kertjében napozik.
Étellel érkezel a vendégségbe.
A kertben piros asztalok.
Milyen magányos lehet, akinek én vagyok a legjobb barátja.
Simon Bettina (1990, Miskolc)
1990-ben született Miskolcon, Pécsett nőtt fel. Művészettörténetből diplomázott az ELTÉ-n. Strand című verseskötete a JAK-füzetek sorozatban jelent meg 2018-ban.