Megjelent az Irodalmi Szemle novemberi száma

Megjelent az Irodalmi Szemle novemberi száma. A tartalomból:

Gál Sándor hetvenötödik születésnapja kapcsán a költő, író életművének pozicionálásához kínál támpontokat az Irodalmi Szemle novemberi száma – mintegy kicsúcsosodása ez a blokk annak az intenzív publikációs periódusnak, amelynek keretén belül (elsősorban naplóbejegyzései révén) Gál Sándor a Szemle állandó szerzőjeként volt olvasható. A novemberi lapszám A most című Gál Sándor-verssel indul, a szerző munkásságáról Kulcsár Ferenc és Márkus Béla értekezik egy-egy írásban, s a blokkot a Kitágult nap című esszésorozat tizedik része egészíti ki. Idén is új regénnyel jelentkezik Duba Gyula: Egy álfilozófus vallomásai című munkájának újabb fejezetével indul a szépirodalmi anyag. Különleges műfajú Vörös István-mű: egy verses ifjúsági regény részlete következik, s Tóth László újabb filozofikus futamait is itt olvashatjuk. Vidnyánszky Gergely három rendhagyó „pornóverse” után a legfiatalabb generáció költőinek egyik legfigyelemreméltóbbika, Sipos Janka jelentkezik két alkotással (két kedvcsináló sor: „mint formanyomtatványt, kitölt / s teljessé tesz pár szavad, mondatod”). Hasonló hangulatúak Szeles Annamária versei is (Szerelem, sérelmekkel, A férjem), Szászi Zoltán pedig Zimankó és a Város Szíve című regényrészletében egy krúdys világba kalauzol el bennünket (a regény 2012 végén jelenik meg a Madách-Posonium Kiadónál). Folytatódnak Csicsay Alajos (Kétszáz éves dominanciaharcok Európa közepén) és Kiss Gy. Csaba (Budapest–Zágráb: oda-vissza) sorozatai, s indul Száz Pálé: elsüllyedt magyar drámákról. Száz Pál a reneszánsztól a 20. századig vizsgálja meg a magyar drámairodalmat, olyan művek után kutatva, amelyek „nem kerültek be a hagyományozódás folyamatába, melyeknek nincs vagy alig van nyomuk a kulturális emlékezetben”. A sorozat első része Szegedi Lőrinc Teophania című, 1575-ben megjelent darabjával foglalkozik. Szitár Katalin írása Krúdy Gyula prózáját a Női arckép a kisvárosban című novella alapján közelíti meg, fogódzókat keresve a „lírai próza” terminusához. Végül Kránicz Gábor tanulmánya révén jutunk el a legközelebb a kortárs irodalomhoz: a szöveg Mészöly Miklós Saulusát vizsgálja. A novemberi szám szemlerovatában Markó Béla Boldog Sziszüphosz című verseskötetéről (Demény Péter tollából), Vörös István Keresztelés özönvízzel című regényéről (Benyovszky Krisztiántól), illetve a Száz Pál rendezte Az ablakmosó című színielőadásról (Vécsei Annától) olvashatunk kritikákat. A Szemlélődés című rovat regionális, magyar irodalmi és világirodalmi hírekkel is szolgál. A lapszámot Nagy Zoltán illusztrálta. (szalzo)